A múlt héten az 1848/1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk itthon és otthon egyaránt. Ennek apropóján jutott eszembe, hogy az igazi nagy változások minden bizonnyal csak tavasszal tudnak megtörténni, csak a tavasz tudja az embereket fellelkesíteni olyannyira, hogy ténylegesen is megtegyék az első lépéseket bizonyos cél, célok elérése érdekében. Az újévi fogadalmak megvalósítását is ilyenkor, körülbelül március közepén kellene elkezdeni, mert a téli hónapok nem kedveznek a harci kedvnek, a küzdelemnek. Tény, hogy karácsony és az újév után az emberek hajlamosak a depresszióra, ürességérzés kerít hatalmába ilyenkor fiatalt és időset egyaránt. Ennek több oka lehet, de e helyütt most ezekkel ne foglalkozzunk, sokkal érdekesebb az, hogy ez a letargia csak lassan, lépésről-lépésre tűnik el, formálódik tenniakarássá – mondjuk március 15-e körül. És voilà – ott is vagyunk, ahol a part szakad. Gondolom, az új év beköszöntével előtörő letargia nem újkeletű dolog, bizonyára eleink is küzdöttek vele, csak akkor másképp hívták, viszont nekik is szükségük volt néhány hónapra, mire összeszedték magukat és lépésre szánták el magukat. Két hónapon keresztül nyúltak, küzdöttek a démonaikkal, hogy azután március közepére legyűrjék azokat, és megtegyék a lépést, azt a lépést, ami azután felforgatta egész világukat, ami azután történelmi tettnek bizonyult.

Vagyis nekünk embereknek kell egy kis idő mire rászánjuk magunkat az első lépés megtételére, de azután képesek vagyunk megállíthatatlanul haladni, haladni, haladni. Talán az sem véletlen, hogy a különféle választásokat is igen gyakran tavaszra időzítik. Ugyan ki kampányolna télen, hóban, fagyban, vagy a nyári kánikulában, strandpapucsban. Álmaink megvalósításában most az időjárás is támogathat bennünket, ugyanis a kellemesebb körülmények között a szív is jobban viszi előre a testet – madarak csiripelnek, lágy szellő lengedez, napsütés és virágzó jácintok illata, bimbózó faágak – hát, ki tudnak mindennek ellenállni, és otthon maradni tehetetlenül. Mindenki menne, menne. Túl vagyunk a télen, gyerünk tegyünk, tegyünk valamit. Mint ahogy említettem, az újévi fogadalmak megvalósításának is most van itt az ideje. Kezdjünk el edzeni, nyelvet tanulni, utazni, szeretni, vagy bármi olyat valósággá varázsolni, amit eddig halogattunk. Ne kíméljük magunkat, mert ha sok ki nem használt energiánk marad, a következő karácsony, újév után még nagyobb lesz a depressziónk, letargiánk. Robbantsuk ki személyes forradalmunkat, és küzdjünk meg saját magunkkal!

Hajrá!

És

Sziasztok!

Képgaléria: