Már gyerekkorom óta kifejezetten érdekel a történelem és a földrajz, ezért egy érdekes cikk elolvasása után jobban beleástam magam az új szárazföldi selyemút világra gyakorolt hatásába.

A selyemút egy már több mint kétezer éve működő kereskedelmi hálózat, melynek kezdetben nagyrészt a nevéből következtethető selyemmel való kereskedés volt a célja, viszont amióta a selymet több országban is elő tudják állítani, a vele való kereskedelem a selyemúton értelmét vesztette.

Történelmileg is nagyon fontos hatásai voltak, amellett hogy a híres olasz kereskedő, Marco Polo előszeretettel használta, a hatalmas mongol birodalom sem terjeszkedhetett volna ennyire a XIII. században, hiszen a katonaságának gerincét jelentő lovak nagy része importálva lett ezen utak segítségével.

A XVI. században azonban nagyot fordult a világ kereskedelmi szempontból, hiszen ekkoriban Kína teljesen elhatárolódott az eurázsiai kereskedelemtől, és önálló nemzetgazdaság kiépítésére tett törekvést.

Az egész a XIX. század második feléig tartott, amikor Kína fejleszteni szerette volna a hadiiparát és a mezőgazdaságát, ehhez viszont elengedhetetlen volt kedvező kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni.

Ennek zászlóshajójaként Teng-Hsziao-Ping 1978-ban megjelentette a Reform és nyitás nevű munkáját, mely olyan törekvéseket tartalmazott, mint hogy a Kínai Népköztársaság kormánya kevésbé legyen behatással a privát cégekre, illetve az állami cégek szétosztására is tett törekvést az eurázsiai kereskedelem újraindítása mellett.

A terv sikeres volt, a kezdeti nehézségek után Kína gazdasága 1981-től szárnyalni kezdett.

A jelenlegi köztársasági elnök Hszi-Csin-Ping is teljes mellszélességgel áll ki az új szárazföldi selyemút mellett, és kiemeli, hogy emögött semmilyen geopolitikai ambíció vagy ideológia nincsen, mindössze egy megtérülő befektetés, mely rengeteg országnak segíthet.

Illetve kiemeli, hogy az ún. Kék selyem utak, melyekkel a vízi kereskedés használatára vált, nem fognak leállni.

Mint a történelemből tudjuk, a nagyhatalmak mögött általában állnak mögöttes dolgok, és az ebben az esetben sincs máshogy.

Kínának több ponton is hasznos az új selyemút, gazdasági stabilizáló funkciót tölt be, növeli a kínai jüan elfogadottságát, illetve az AIIB, azaz az Ázsiai Infrastruktúra és Befektetési Bank, mely egy kínai cég, a selyemúton áthaladó összes eladást monitorozza, ezáltal is belátást nyerhet Kína a többi ország gazdasági helyzetébe.

Az Afrikával való kereskedelme is teljesen megfordult, eddig nyersanyagokat importáltak Afrikából Kínába, viszont Kínában jelenleg hatalmas nyersanyagtöbblet van, melyet visszaszállít Afrikába, és kiépíti az ottani infrastruktúrát, hogy később gyárait is ki tudja oda rendelni.

Azonban nem kell ilyen messzire mennünk, ha ilyen törekvéseket keresünk, ilyen a Budapest–Belgrád vasútvonal, mely terv szerint össze lesz kötve később Athénnal, mely az egyik gócpontja a kék selyemúti kereskedelemnek.

Véleményem szerint ez egy kifejezetten pozitív dolog, hisz a jelenleg globalizált világ minden országának szüksége van megfelelő kereskedelmi kapcsolatokra, azonban minden országnak rendelkeznie kellene saját önellátó nemzetgazdasággal, hisz a jövő minden esetben megjósolhatatlan.