Nagy Anikó vagyok, torontálvásárhelyi. Az egyetem előtt a nagybecskereki gimnáziumba jártam általános szakra, most pedig az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanulok, szociológia szakon.

Miért választottad ezt a szakot?

– Mindig is jobban szerettem a humán és társadalomtudományokat, tehát ez a szféra vonzott a leginkább. Igazából nem volt kérdés, hogy ilyen szakot fogok magamnak keresni. Azért esett a választásom a szociológiára, mert igazából ez volt az, ami úgymond a legközelebb állt az érdeklődési körömhöz. Az gondolom, hogy jó döntést hoztam. Jelenleg végzős vagyok, tehát a negyedik évemet fejezem. Igazából nagyon tetszik az egyetem, nem voltak elvárásaim, nem tudtam, hogy mire számítsak majd, mert a középiskolában csak egy évig tanultam szociológiát. Az alapján volt valami minimális elképzelésem arról, hogy mi várható, a tanáraim azonban annyira jók, hogy túlszárnyalták minden elképzelésemet, és büszkén mondhatom, hogy tényleg örömömet lelem abban a szakmában, amit tanulok.

Nem fordult meg a fejedben, hogy külföldön tanulj tovább?

– Sokáig úgy terveztem, hogy a középiskola után Szegeden fogok továbbtanulni, viszont utolsó pillanatban meggondoltam magam, mert az egyetlen ok, amiért külföldre akartam volna menni, az a nyelv lett volna. Féltem attól, hogy szerbül kell majd tanulnom, viszont visszatekintve örülök, hogy végül itt maradtam. Az elején persze nehéz volt a nyelvet megszokni. Viszont egy szemeszter elég volt ahhoz, hogy én is be tudjak kapcsolódni a órákba, merjek jelentkezni és aktív legyek. Szerintem itt Újvidéken is jó alapot kapok, és erősíthetem a szerb nyelvtudásomat is.

Van elképzelésed arról, hogy hol szeretnél elhelyezkedni, miután elvégezted a tanulmányaid?

– Elsőkörben tanári állásra gondoltam, de nagyon érdeklődök a kutatás irányába is. Érdekel a kutatói munka, főleg olyan témákat szeretek feldolgozni, amelyek a fiatalokra lehetnek kihatással. Például az Európa Kollégiumon keresztül részt vehettem a VMTDK-n, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián, amely keretében azt kutattam, hogy a közösségi média és azoknak az intenzív használata milyen kihatással van a fiatalok szociális szorongására, tehát hogy megnöveli-e azt. Úgy érzem, az egyetem után is nagyon szívesen foglalkoznék tovább ilyenféle kutatásokkal.

Említetted az Európa Kollégiumot. Milyen annak a közösségnek a tagja lenni?

– Nagyon örülök, hogy van egy ilyen közösség, aminek a tagja lehetek, ahol hasonló korosztályú magyarok vannak. Jó, hogy még a nagyvárosban is van egy ilyen kis közösség, ahol együtt lehetünk, ahol kicsit megszűnik az idegen légkör, és sokkal egyszerűbben lelhetünk barátokra, mintha például egy lakásban egyedül élnénk. Valószínű, ha lakásban lennék, akkor nehezebben talátltam volna olyan barátokat, mint amilyeneket a kollégiumban spontán szereztem. Nagyon megszerettem a várost is. Örülök, hogy olyan helyen élhetek, ahol mindig történik valami, mindig van hely, ahova el lehet menni szórakozni vagy művelődni. Sok a színház, a múzeum és a program is.

Mivel töltöd a szabadidőd?

– Nincsenek nagyon extrém hobbijaim, vagyis én is úgy, mint a korosztályom többi tagja, főleg olvasással, sorozatozással, filmnézéssel, zenehallgatással töltöm el az időt. Emelett tagja vagyok a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek.

Lenne valami jó tanácsod azoknak, akik azon gondolkodnak, hogy Újvidéken folytassák a tanulmányaikat?

– Azt tudnám tanácsolni, hogy ne féljenek, minden kezdet nehéz, de csak nyitni kell az új lehetőségek felé, a többi majd kialakul.