Az Európa Alapítvány Karácsonyi Csillag című irodalmi pályázatának díjazott alkotása

Hófehér némaságban éled a remény,

Karácsonykor ismét szívet, lelket melengető meseszép fény.

A gyertyák lángja vígan táncot jár,

Minden lélekhez a szeretet szava jut már.

A díszes fák alatt ajándékok rejtőznek,

Holott a kincs mégis bennünk lakozik mélyen.

Nem kell más, csak a szeretteim által kapott szeretet,

Mi minket összetart, akár a végtelenségig vezet.

Tisztán zeng a templom harangja,

Jelzi: gyűljön most össze gyerek, felnőtt s rokona.

Kéz a kézben, szív a szívben,

Zeng-bong a templomban szavaink lágy éneke.

A család, a barát, a szeretet szála,

A karácsony igazi csodája.

Nem az ajándék, nem a fények ragyogása,

Hanem az összetartozás mindent átjáró boldogsága.

Akármerre járunk, bármit keresünk,

Karácsony éjjelén szívünkben megleljük.

A szeretet, az öröm rádtalál,

S nem hagy el eme szent éjszakán.

Ez az ünnep, mit szívünk hordoz,

Miben csodás remény éled, mely feloldoz.

Az együttlét ajándéka ragyog,

Hisz karácsonykor minden szív talál otthont.