:

Virrasztás egy fotelban

:

Az ágyú forró volt. Ez a címe Vladimir Kecmanović regényének, amely Orovec Krisztina fordításában jelent meg az idén a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. A kötet a TraN(S)zakció műfordítás-sorozat legújabb darabja, és előre borítékolható, hogy az ágyú és a pusztításának teret adó háború minden porcikánkba beleégeti a nyomát.

A levegősen, szellősen tördelt sorokból álló háborús történet fullasztó, nehezen emészthető, és naivan azt gondoltam, hogy a tördelésnek köszönhetően könnyebben tudok szünetet tartani olvasás közben. Meghiúsult a terv, nem tudtam ugyanis letenni a könyvet. Egy nap alatt bedaráltam, és ő is bedarált engem.

Hajnalban érkezett a gránát, ami az apából és az anyából véres pizsamacafatokat, szétfolyó beleket, testről leszakított lábakat és halálba néző nyitott szemeket hagyott maga után. Miután a szülőket eltemetik, a véres szőnyeg és a véres faldarabok között már csak a televízió teteme van a szobában – „a képernyő helyén sötét lyuk tátongott. Mintha valaki kikaparta volna a szemét.” Nincs ablak a világra, megszűnik minden korábbi kapcsolat a civilizációval, mert korántsem lehet civilizációnak nevezni a háborúzó ellenfeleket. A tévéműsorok helyett fegyverropogások, bombarobbanások és a félelem szorító ereje tölti ki a levegőt. Amikor belenémulsz a veszteségbe, amikor sok embernek kell elférnie egy nevetségesen kicsi pincehelyiségben, amikor már nincs senki, aki megtilthatná egy tizenegy éves gyereknek, hogy cigarettázzon vagy berúgjon, amikor a takaró alá vagy a szekrénybe bújsz a halál elől, amikor a nagynénéd küldeményeinek köszönhetően nem halsz éhen, de a csomagok egyre kisebbek, soványabbak, amikor nem számít egy nő életkora, úgyis megerőszakolják, és amikor már azt érzed, hogy valójában az menekült meg, aki meghalt.

A Szarajevóban játszódó történet húsig hatol, gyomorba vág, szíven üt, és az agyat is kiüríti, mert elfelejted, hogy feltetted főni a kávévizet, hogy le kell adnod egy szöveget záros határidőn belül, és elfelejted az önsajnálatot is, hogy megfáztál és lázad van, hogy hétvégén is dolgoznod kell, mert Kecmanović könyve tényleg fogva tart, és te magad is rab leszel. Belecsúszol ebbe a gyomorkorgástól és lövésektől hangos világba, amit a szerző a háború elszenvedőin keresztül érzékeltet. Így lesz elviselhetetlenül huzatos és tömény ez a mikrovilág, ahol a kilyuggatott házfalak között egy bútordarab vagy a csendben maradás jelentheti a biztonságot. Egy ideig. Az emberek különféle módokon viselik el és élik túl a sötét napokat, mindenkiből mást hoz ki a háború, mi pedig szeljük az utcákat az árva kisfiúval, tűrjük a megaláztatásokat, de a végén minden elnyomott feszültség kirobban belőlünk. Egyszer majd ezekből a borzalmakból emlék lesz, ahogy a szülőkből is, és a gyerekkor egy olyan időszaka lesz az életnek, amibe nem vágyunk vissza. Olvasd el, tényleg.

„Csak egyetlenegyszer vesztette el a türelmét.

Amikor az éjszaka közepén a fotelban alva talált rám.

És – nem azért, mert a fotelban aludtam. Gránátlövések közepette.

Hanem azért, mert kabát nélkül aludtam.

Ha már ilyen nagy lyuk mellett alszom.

Mintha az utcán lennék.

És – nem takaróztam be egy pokróccal.”

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Kiss Natália: Magasság (grafika – síknyomás, algráfia 2019.)
Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik – Búcsú Péter
Hogy merészelik?! Még szeptember végén érkezett a hír, hogy a 16 éves, svédországi környezetvédő aktivistát, Greta ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Csíkos Dani
Folyamatos pörgésben Csíkos Dani vagyok. Valakinek Dáni. Tordai. Egy kicsit újvidéki is. Egyetemista. De tévés is. Köz...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: www.scienceandtechnologyresearchnews.com
Jogi Kar, te drága! DAY 165: AZ ÉREMNEK IS KÉT OLDALA VAN

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Méltányosan vásárolni A környezetvédelem jegyében az elmúlt évtizedekben valamennyire átalakultak az emberek mindennapjai.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Testament – Mint a jó bor, úgy öregszünk
Metál fesztivál brokkolival 2. Brutal Assault 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A háttér csupán fotó, Boriból továbbra is csak egy van
Egy őSZINte beszámoló Egy nap a Szegedi Ifjúsági Napokon

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Király Ernő (1919–2007)
Citrofónia – avagy: „Soha nem lesz csend” In memoriam Király Ernő – 1919–2007

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Virrasztás egy fotelban Az ágyú forró volt. Ez a címe Vladimir Kecmanović regényének, amely Orovec Krisztina fordításában...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 77. 77. rész – Döglött ajvár/Ajvár a másvilágon

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A fertőző betegségekről általában A fertőző betegségeket fertőző ágensek (baktérium, vírus, rickettsia, gomba, protozoon, parazita)...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Marseille
Úton A forró napsütésben a lépcsők még magasabbnak tűnnek

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az idén is VIFÓ Gólyabuli A Gólyabuli a Vajdasági ifjúsági Fórum, vagyis a VIFÓ egyik legrégebbi, tradicionális programja, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Zebra – Felhívás középiskolások részére A hatvanéves újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Zebra – Irodalmi és nyelvtani szafari címm...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lássuk azt az nagy örmény medvét! 2020. június 17-én Budapestre érkezik a SOAD

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Verebes Judit (fotó: Bodó Zoltán)
Aki választ: Verebes Judit Verebes Judit vagyok, színész. Zentán születtem, most is itt dolgozom.

0 Hozzászólás | Bővebben +