Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2023. Vers, 1. hely

Felül foglak múlni

Évszakadékokon ülünk, barátom,

(Hotel Abgrund teraszán üldögélés).

Két ember, közelgő arcátültetés,

a vers töredező viaszosvászon.

Felül akarlak múlni. Testradírom

viszont elhasználódna addigra.

Felhoznál szebb szonettet poraimra?

Tőled tanultam mindent. Kitisztítom –

Mindent, amit tükörtesteidben

magamnak láthattam. Tükörarcom;

végig a tiéd volt, medreidben.

Mostantól fény leszek a redők alatt.

Önigazoló, vakító látomás,

melyért megszólal a lélekharang.

Ki a vonat elé

Idő: rozsdahalál. Tér: idő, téridő.

Elhaltunk / haltam benne. Forgolódik

minden haldokló, tapogatózik a sorkizárt.

Este háromnegyed tizenegy van, téveteg

miértjeimben felszakadtak a varratok –

te is mondtad, hogy ez így fel fog szakadni,

de az émelyítő vágykapu bevonzott:

Mit? Szerelmet, kegyelmet, fedelet, csendet,

sebeket – sebesen selymez a semmiség.

Rozsdás síneket erjesztett a sorvadó vonat,

mészköves felhőket füstölt az ég alá. Majd most: hallgasd!

Csend; amiben mi is lehettünk volna! –

Dehogy lehettünk volna. Pár hét alatt kivonultak

az érzelmek; nomádok. Érszűkületem kihalt

sínpár a pusztában – ugorjunk ki a vonat elé.