Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2023. Publicisztika, 3. hely

Jaj, az a kocsma!

Szórakozási lehetőségek a szülőfalumban (szubjektív tudósítás)

Szülőhelyem, Moravica, annak ellenére, hogy kis falu, számos rendezvény helyszíne. Vannak itt szüreti napok vagy éppen a falunap sem egy ismeretlen rendezvény. De van itt különböző fesztivál is időszakosan, hetente viszont színházi előadásokra, koncertekre is ellátogathatunk. De nézzük most, milyenek a fiatalok számára adott szórakozási lehetőségek.

Én is csapódtam a kortársaimhoz, és ellátogattam pár „éjszakai” helyre, hogy a saját tapasztalataim alapján megalkossam egyéni véleményem. Vegyük hát sorban, hova érdemes Moravicán éjszaka kimenni!

Bizonyára a legnépszerűbb a kávéház, mi csak így hívjuk, nekem ez a kedvenc helyem, bár mostanában kezdi felvenni vele a versenyt egy közönséges kocsma is.
És ott van az, aminek szintén nagyon örülünk, két-, háromhetente mindig megrendezésre kerül egy olyan esemény is, ami egy fiatalokból álló szervezet ténykedésének köszönhető, ők rendeznek fergeteges bulikat, a helyszín pedig az adott időjárástól vagy éppen szezontól függ.

De nézzük részletesebben, nézzük sorban!

Az első megállóm a kávéház lesz, ahova, mint említettem, egyébként is szívesen járok a barátaimmal hétvégenként. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a hely hiába indult kávézónak, kocsmaként futott be. Szóval tény, ami tény, ide járnak az emberek a gőzt is kiengedni, és rendszerint össze is lehet futni kissé mámoros illetőkkel. Az ilyen eseteket mindig nagy mosollyal az arcomon tudom megélni, jókat vidulok rajtuk, milyen viccesen elengedték magukat. A hely különlegességét azonban nem ők adják, hanem a kávéház-kocsma hangulata, ami a falakon lévő illusztris posztereknek is köszönhető, van ott mindenféle, a régiektől a legújabbakig, az intellektuálistól a szimplán csak figyelemfelkeltőig, a kedvenceim azonban a különböző nyelveken írt, vicces üzenetekkel ellátott poszterek, amiknek a legnagyobb része német, esetleg angol nyelvű, így, amikor éppen várok valakire, és van egy kis időm, azzal szórakozok, hogy fordítgatom őket.

No de a fordításon kívül azért más elfoglaltságaim is akadhatnak a helyen, mivel biliárdozni és csocsózni is lehet, sőt még darts tábla is van a kávézóban. Ezek a játékok mindig jól összehozzák az embereket. Amióta biliárdozunk, egyre több fiatallal lettünk jóba, egyre több embert ismerünk.

Az italválasztásnál viszont nem túl bő a repertoár, meg sajnos a kávé nem is a legfinomabb, de ez nem okoz nagy problémát nekünk, attól mi rendíthetetlenül járunk a törzshelyünkre, ahol mindig minden a régi, kivéve a személyzetet, mert a pultosok gyakran cserélődnek, s ezen egyikünk sem csodálkozik, hisz egy ilyen munkahelyen én sem tudnék sokáig dolgozni. Szórakozásra megfelel, nagyon is, munkahelynek azonban nem tartom ideálisnak.

Összességében, az elmúlt egy-két évben borzasztóan a szívemhez nőtt a kávéház-kocsmánk, alkalmasabb helyet nem is találhatnék arra, hogy szombat este én is kicsit ellazuljak és jól érezzem magam a barátaim társaságában. Éppen ezért is sajnálom, hogy újabban elkezdett egyre kihaltabbá válni, elnéptelenedni a hely, sokan átigazoltak egy másik, egy igazi kocsmába. De nézhetjük a jó oldalát is a dolognak, végül is azt is mondhatom, hogy az igazán részeges emberek költöztek át oda, így legalább nem nekünk parádéznak.

Most akkor nézzük ezt a sima kocsmát is, ami egyre népszerűbb. Oda még külön nem látogattam el, mivel megígértem anyukámnak, hogy nem teszem be a lábam, mert egyre több ottani balhéról hallott, és félt. Valamiért szörnyű hírneve van a talponállónak a szülők szemében, úgy tudják, ott mindig van verekedés, füvezés, nagy ivászatok, olyan dolgok, amikről ők nem szívesen hallanak. Az aggódó szülőket még az is bosszantja, hogy a nagyon fiatal gyerekeket is beengedik a helyre, akiknek ott semmi keresnivalójuk, ott semmi jót nem tanulhatnak, esetleg a későbbiekben a kocsma törzsvendégeivé válnak. Próbáltam érdeklődni, hogy egyes korombéliek miért látogatják a helyet, de nem kaptam meggyőző választ. Ott is vannak ugyanolyan játékasztalok, ezt értem, azonban, amit a legtöbben kiemeltek, az volt, hogy olcsóbb az ital, vagy ugyanannyi pénzből többet lehet inni. Na ne már! Mondjuk, azt megérteném, ha tényleg valaki a kicsivel jutányosabb ár miatt választja inkább ezt a helyet, ha nem ilyen lenne a hírneve, talán én is eljárnék oda, de akkor sem értem, miért van szüksége egy korombélinek arra, hogy esténként teljesen lerészegedjen. Ők, a lerészegedősek járnak oda, csak az a bibi, hogy egyre többen vannak. Ezt eddig nem említettem, de mégis elárulom, van a kocsmának egy utcára néző nagy terasza is, oda egyszer kiültem, sőt elücsörögtem ott, de azóta is szégyellem.

Azt viszont nem fogadhatom meg, hogy még a közelébe sem megyek, mivel a központ kellős közepén található, de egyelőre próbálom elkerülni. Egyébként nem csak terasza van, hanem egy kis hangulatos emelete is, most már túl sokat tudok és árulok el róla, de nem az a célom, hogy felcsigázzam az érdeklődést iránta vagy, hogy lelepleződjem, ismerem a helyet. Nem, komolyan mondom, nem szeretnék oda járni. Még a végén anyukámnak lenne igaza, bajom esne.

Egy barátnőmnek mesélték, még szép, hogy nem nekem, valamelyik este egy nő meg egy férfi annyira nem tudtak valamin kiegyezni, hogy a végén már sörösüvegek törtek, majd üvegdobálás alakult ki, szó szerint az ott lévők is bekapcsolódtak, üvegdarabokkal dobált mindenki mindenkit. Mondom én, hogy a legparádésabb, legtalálékonyabb emberek törzshelye ez a kocsma, ki tudja, a következő alkalmakra mit tartogatnak, mit találnak ki.

Végül pedig ott van az ifjúsági szervezet tevékenysége, bulija, ami állítólag még a szüleim idejére nyúlik vissza, azóta szervezik meg ezeket, természetesen persze azóta új arcok.

A húszéves bátyám szerint a diszkóban pocsék zenéket adnak, de ezekre a szabadtériekre még ő is elmegy a barátaival. Az első igazi bulim egy ilyen mulatság volt, a fürdő füves területén, amire mindig szívesen emlékszem vissza, és azóta akárhol is szerveznek valamit, mindig örömmel elmegyek ezekre a rendezvényekre. És azt kell, hogy mondjam, egyre jobban tudom érezni magam ezeken az alkalmakon, egyre jobban beletanulok az ilyen táncos mulatságokba. Ezeket az alkalmi esteket azoknak ajánlanám, akik szeretik a zenét és szeretnek táncolni.

Összegzésként, akik megfordultak ezeken a helyeken, általában mindig visszatérnek, mert jól érezték magukat. Szegény kocsmánkon kívül ti is bátran kísérletezzetek, gyertek Moravicára, valami emlékezetes mindenképpen történni fog veletek.