Tűzijáték, vidámság, boldogság és tejjel-mézzel folyó Kánaán, és minden, mi jó, meg finom, meg értékes és fontos – igen, ez volt itt a majális, remélem, mindenki szája íze szerint, egy kis pihenéssel megspékelve, öröm, öröm, öröm. A körülmények, tudom, olyanok voltak, amilyenek, mint ahogy az elmúlt több mint egy évben mindig olyanok, amilyenek, de azért látom az arcotokon, hogy reményteljesen tekintetek az előttünk álló időszakra, talán még nem mindenki vesztette el a hitét, talán még mindig van olyan, akin nem uralkodott el a letargia, aki még most is úgy gondolja, hogy a dolgok a lehető legjobb irányban haladnak. Talán még van olyan, aki már fellélegzett, aki már megkapta a maga két adag Pfizerját, Szputnyikját vagy Sinopharmját, vagy bármelyik védőoltás második dózisát, hogy végre nyugodtabban (itt azért sajnos vannak kérdőjelek, de azért fogjuk rá...) tervezhesse a nyarat. Persze az igazi nyárig van még egy kis idő, de a május azért egy biztató hónap, amikor a tanévből már mindenkinek kifelé áll a rúdja, és már tényleg csak az utolsó nagy bedobás, illetve bedobások vannak hátra, amikor már normál esetben meg lehet venni a kedvezményes elővételes jegyeket, hogy azután az igazi nyárban már ne kelljen ilyesmire gondolni, csak a szórakozásra, és arra, hogy mit is vigyünk magunkkal, mit hagyhatunk otthon, hogy a lehető legkisebb táskával vághassunk neki az útnak, a fesztiválnak, a vidámságnak.
Kitartás,
kitartás,
kitartás,
Sisil Dave: Happiness
ez minden, amire most szükség van. Reméljük, már tényleg csak egy kicsi van hátra, és nem az lesz, mint köbö egy évvel ezelőtt, amikor kijelentették, hogy már csak a következő két hetet kell kibírni, majd egy hónap múlva ugyanezzel igyekeztek megnyugtatni bennünket, aztán kifejtették, hogy az elkövetkező két hét kulcsfontosságú lesz, aztán, hogy csak most legyünk óvatosak és szófogadóak, majd azt is nyilatkozták, hogy most, hogy az elkövetkező 24 órában, két hétben sötöbö. De most már tényleg!
Vissza az iskolapadokba, de csak egy rövid időre.
Kitartás,
kitartás,
kitartás.
És így, reméljük, hogy nem a végtelenségig, csak egy kicsit, al' stvarno.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá