Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2021. Publicisztika, 3. hely

Pénzügyi oktatással az egyenlőbb esélyekért

A felnőtté válás küszöbén egyre többet foglalkoztat a pénz kérdése. Többször is feltettem már magamnak a kérdést, hogy mit jelent számomra a pénz. Biztonságot? Szorongást? Hatalmat? Vélhetően ahányan vagyunk, annyiféle gondolat és érzés kavarog bennünk. Összetett téma, a közgazdasági vonatkozásoktól egészen a lélektani tényezőkig fejtegethető, ennek ellenére úgy látom, nem sokat foglalkozunk vele tudatosan, pedig az egész életünket behálózza.

A cserekereskedelemtől a mai, viszonylag fejlett pénzügyi világig mindig volt olyan, aki okosabban bánt a pénzzel, mint mások. Ennek természetesen számtalan oka lehet, például az, hogy a szülőktől milyen mintát kapott a pénzügyek kezelésében, mennyire volt tabu téma a családban, tanultak-e erről az iskolában.

A gyerekek, mint minden mást, kezdetben az őket körülvevő személyektől tanulnak meg bánni a pénzzel. Szintről szintre lépve sajátítják el a pénz használatát, a takarékoskodást. A kisebb gyerekekkel természetesen nem kell kamatokról és befektetésekről beszélni, éppen elég, ha időnként szerepjátékok keretében tanítják őket, például boltosat játszva vagy fémpénzeket számolva, mindezzel megalapozva a pénzügyi ismereteket. Fontos felkelteni az érdeklődésüket, hiszen ha kicsi koruk óta foglalkoznak a pénzzel, jobb esélyük lesz ügyesen bánni vele. Iskoláskorban több lehetősége adódik a szülőnek a pénzügyi nevelésre: pénzügyi tudatosságra nevelő társasjátékok, zsebpénz bevezetése, önálló vásárlás. Ha ezekkel megbirkóznak a gyerekek, kevésbé valószínű, hogy később félelem tölti el őket pénzügyi döntéseik meghozatala során. Tinédzserkorra jellemzően már kialakulnak a pénzügyi szokások annak alapján, hogy mit tanítottak meg nekünk szüleink, mennyire jártunk utána a témának, és milyen pénzügyi oktatást kaptunk.

Az utóbbi, sajnos, nagyon gyakran kimarad a fiatalok életéből, és ezt a hiányt pótolni kellene. Miért nem tanítanak meg minket a formális oktatás keretében bánni a pénzzel, takarékoskodni, mérlegelni? Effajta tudásra is szükségünk lesz felnőtt korunkban úgy, ahogyan a szorzásra vagy az olvasásra. Természetesen nem hiszem azt, hogy minden mai pénzügyi problémát a jövőben megoldana az iskolapadban elsajátított, pénzügyekről szóló tananyag, mégis úgy gondolom, hogy a fiataloknak szükségük van erre.

Magyarországon felfigyeltek már erre a kérdésre, ezért igyekeznek beépíteni a gazdasági ismereteket a különböző tantárgyakba, például matematikába, földrajzba. 2016-ban jelent meg az első, középiskolásoknak írott, gazdasági ismeretekről szóló tankönyv, amely hiánypótló volt a magyar oktatásban. Azóta már az általános iskolák 7–8. osztályának is elkészült, megcélozva a fiatalabb korosztályt.

Az Amerikai Egyesült Államokban az 50 állam közül 25-ben addig nem érettségizhetnek le a középiskolások, amíg nem vesznek részt egy személyes pénzügyek nevű órán legalább egy féléven keresztül. Ezeken az órákon költségvetésről, megtakarításról, a hitelfelvételről és az Egyesült Államokra jellemző, magas egyetemi tandíjakról, illetve azoknak a kezeléséről tanulnak.

Vajdaságban, sajnos, a közgazdasági középiskolákon kívül szinte sehol sincs pénzügyi oktatás. Van azonban lehetőség gazdasági témákat tanulmányozni egy szabadon választott tantárgy kereteiben. Az az észrevételem, hogy a kötelező tantárgyakkal alaposan leterhelt diákok kis része veszi komolyan és tartja lényegesnek ezt a tárgyat. Úgy vélem, fontos lenne az oktatáspolitikával foglalkozóknak megfontolniuk ezt a kérdést. Ha nem keltik fel a fiatalok érdeklődését a pénzügyek iránt, a következmény egyszerűen lesújtó: úgy kerülünk ki a nagyvilágba, hogy pénzünk sorsáról a véletlenek döntenek.

Ezek a körülmények, ezek a gondolatok ösztönöztek engem arra, hogy utánajárjak, mit gondolnak a fiatalok erről a helyzetről. A saját középiskolámban (és csak a gimnazisták körében) végeztem egy gyors konzultációt.

Feltűnt, hogy eddig eszükbe sem jutott a pénzügyeken gondolkodni és ezen a téren tájékozódni. A kíváncsiság hiánya nagyon sok anyagi fejlődési lehetőséget vesz el a fiataloktól, hiszen önmagukat képezni, ha már az iskolában erre nincs lehetőség, sohasem jár hátránnyal.

Rákérdeztem néhány pénzügyi és gazdasági terminus jelentésére, hogy rávilágítsak, hiányos az ismeretük. Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület (melynek célja a pénzügyi intelligencia fejlesztése és a közérthető pénzügyi ismereteket népszerűsítse) 2016-os kérdései közül választottam néhányat, valamint hasznomra volt az OECD nemzetközi kutatása is, amelyben az emberek pénzügyi tudatosságát, ismeretét és attitűdjét vizsgálta.

Az eredmények nem voltak meglepőek számomra, hiszen a válaszadókkal egy korcsoportba tartozom, ugyanabba az iskolába járok, és tisztában vagyok vele, hogy én sem tudtam volna sikeresebb lenni, ha nem foglalkoztatna ez a téma. A többségnek az volt a megjegyzése, hogy megadott válaszlehetőségek nélkül nem tudtak volna felelni a kérdésekre. Soknak fogalma sincs arról, hogyan működnek a kamatok, mire használjuk a CVV kódot, de még az is rejtély, hogy a bankkártyák miként funkcionálnak. Ezek nem összetett, inkább a mindennapjainkhoz tartozó kérdések, amelyeket nem szabadna figyelmen kívül hagyni.

Azóta, hogy ráeszméltem, hogy mi, vajdasági fiatalok úgy érettségizünk le, úgy kerülünk ki a nagybetűs életbe, hogy nem tanultunk a pénzkezelésről, meg vagyok győződve arról, hogy ez az oktatás egyik hiányossága, és ez az iskolarendszer felelőssége. Egészen kevesen tartják úgy, hogy a pénzügyi tudás elsajátítása mindenkinek a saját felelőssége.

Ha valaki érdeklődik egy téma iránt, vagy van valamiféle motivációja, akkor természetesen utána fog nézni az interneten. Ám ez mégsem helyettesíthet egy rendszerbe szedett tantárgyat. Amíg nem lesz az oktatási programnak szerves része a pénzügyi ismeretek elméleti és gyakorlati anyaga, maradnak a különféle projektek, fakultatív programok. Szeretnék mindenkit arra ösztönözni, hogy ne féljen ettől a témától, mert egy kis utánajárással és tanulással nagy változásokat vihet a pénzügyi szokásaiba.