:

Barna Léna

:

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2021. Értekező próza, 3. hely

 

Az emberi állapot, az emberi természet milyensége

 

Mi, emberek az évezredek folyamán mindig kerestük a választ valamire. Értelmi és érzelmi jelenségekre egyaránt. Például miért villámlik, miért vagyunk boldogok, vagy épp boldogtalanok, esetleg „miért nő a fű, hogyha majd leszárad” stb. A feleletek is eltérőek voltak az idők során. De mi nem adtuk fel, kitartóan kérdeztünk rá tovább, olykor ugyanarra a problémára minden korban. A XXI. század emberét is érdekli a boldogság lényege, az emberi kapcsolatok milyensége, sőt a transzcendens dolgok is, s úgy összességében, hogy mi teszi az embert emberré. Ezekkel önmagunkat is szembesítenünk kell.

Kezdjük a boldogsággal. Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, bizonyára nem találnánk két embert, akik ugyanazt válaszolná, sokan pedig egyáltalán nem is tudnának erre felelni. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden területét és ezzel emberi teljességünket. Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet, de létezik belső, lelki boldogság is, amikor összhangban vagy önmagaddal, a rend megszületik a gondolataid között. Ehhez nem kell jogosítvány, doktorátus, csak az, hogy a saját fejedben, a saját gondolataiddal birkózva megtaláld ezt az egyensúlyi pontot. A társadalom megpróbál minket elvarázsolni, a reklámokból árad felénk, hogy vedd meg ezt, vedd meg azt, mert megérdemled, mert akkor boldog leszel. A boldogság tényét minden ember előtt egyenlővé tenni legalább olyan nehéz, mint átugrani a saját árnyékunkat. Ugyan megpróbálhatjuk, de szinte teljesen biztos, hogy nem járunk sikerrel. Nem rakhatjuk a társadalom kezébe sem az egyén boldogságát. A vezető réteg, beszélhetünk politikai rétegről, minden erejével azon dolgozik, hogy a boldogságot objektív dologgá formálja át. Ám minden ember egyedi, szóval irreális azt gondolnunk, hogy ez bármilyen módon is lehetséges lenne. A helyes választ erre a kérdésre mindenkinek magának kell megtalálnia. Az irodalmi példák közül elsőként Vörösmarty műve, a Csongor és Tünde jut eszembe. A boldogság valóban összetett, a pénz, a hatalom, a tudás hosszú távon nem tehet boldoggá, az igaz szerelem talán, de akkor is ott a végesség tudata, ami az Éj megnyilatkozásából derül ki.

Az emberi természet milyenségével számos filozófus foglalkozott, például Arisztotelész, Spinoza, Kant, Hegel, Marx. Az emberi természet és az etika közvetlen viszonyát vizsgálva négy logikai magyarázatot kapunk. Az első lehetőség szerint az emberi természet alapvetően rossz, természetünk ellenére vagyunk jók. A második lehetőség szerint az emberi természet eredetileg jó, természetünkkel összhangban vagyunk jók. A harmadik lehetőség szerint az emberi természet erkölcsileg közömbös, amely jóvá és rosszá is válhat. A negyedik lehetőség szerint az emberi természetben jó hajlamok éppúgy vannak, mint rosszak, gátló és ösztönző tényezők hatására vagyunk jók vagy rosszak. Személy szerint a negyedik feltevéssel értek egyet, mivel számos releváns példát találunk erre a viselkedésre a történelemben és a mai, modern világban egyaránt. Az ambivalencia érződik ezen a hipotézisen, ellentmondásos az emberi természettel, de mégis van igazságalapja. Az egyén dönt a saját állapotáról és természetéről, még akkor is, ha egyes kultúrák nem ebben hisznek. A negyedik megoldás ugyanakkor tartalmazza az erkölcs megjavításának racionális lehetőségét.

Az emberi állapot velejárója a szeretet is. Nem feltétlenül egyének iránti szeretet ez az érzés. Bármilyen élő vagy élettelen dolog felé érezhetünk szeretetet. Szoros kapcsolat köti össze az erkölcsöt a szeretettel, akár etikai, akár biológiai szempontból. A „valósítsd meg önmagad” az erkölcs legalapvetőbb követelménye. Az ember feladataként éli meg, hogy teljes egészében kiismerje önmagát, és pontos leírást tudjon adni saját személyéről, éspedig nem csupán biológiailag, hanem belsőleg, a lényében rejtőzködő isteni vázlatot (éthoszt) megvalósítva, azaz etikailag. E feladat sikeres végrehajtása vagy esetleges kudarcai között mindenki megsejtheti, hogy az erkölcsi kibontakozás és a szeretet valamiképpen összefügg egymással. Ez a kapcsolat burkoltan vagy kifejezetten erkölcsi ítéleteinkben is tükröződik. Amikor valaki rosszat tesz, és elítéljük, tulajdonképpen arra is utalunk, hogy az illető nem szereti igazán önmagát, hiszen a bűn rombolja létét, akadályozza önmegvalósítását. Ha pedig a bűn társadalmi vonatkozását nézzük, még erősebben és kifejezettebben fogalmazunk: a gonosztevő elsősorban a szeretet ellen vét. Amennyiben etikailag helyes életre törekszünk, e törekvésünk azt is jelzi, hogy szeretjük meglévő és megvalósítandó létünket. Az erkölcsös emberek életéből és magatartásából pedig gyakorta kiérezzük, hogy szeretnek bennünket, értékeikből ajándékozni akarnak számunkra, olyan légkört kívánnak teremteni, amelyben szabadon kibontakoztathatjuk önmagunkat.

*

Tapasztalataim szerint nem várható el egy másik embertől, hogy megmondja, hogyan éljük az életünket, és miként lássunk dolgokat. Viszont szükségünk van egy másik ember véleményére, de ne az határozza meg a világlátásunkat, hanem a saját szubjektív véleményünk és élettapasztalataink. Példát vehetünk más kultúrák vallásából, életfilozófiájából, irodalmi művekből, hogy tágabban láthassuk a világot és el tudjuk helyezni benne magunkat. Szépen, apránként elérjük egyszer a hegynek a csúcsát, ahol megértjük és elfogadjuk magunkat. Hosszú, fájdalmas és fárasztó ez az út, de szerintem megéri teljes erővel belevágni a saját lényünk megismerésébe.

Az erkölcsi kibontakozás és a szeretet között tehát nem nehéz észrevenni az összefüggést. A legfontosabb kérdés, hogy milyen ez az összefüggés, ez a kapcsolat. Eszmei értéke lehet egy gyűrűnek is. Akár egy jegygyűrű olyan érzelmeket válthat ki a tulajdonosából, mint egy Jászai Mari-díj egy színészből. Ha megszemélyesítjük az ékszert, akkor ugyanazt az emóciót vélhetjük felfedezni.

Arany János Domonkos napra című verséből ragadtam ki egy részletet, amelyben az emberi lét lényegét feszegeti: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,/ Ember lenni mindég, minden körülményben.” Örök érvényű útravalót próbál adni az erkölcs, Isten- és a hazaszeret, az erényes élet megemlítésével. Tény, hogy az ember természeténél fogva szomjazik a tudásra, és arra, hogy megértse, megismerje a világ működését. Megemlíthetjük Babits Mihályt, akit a szakirodalom filozofikus költőnek is nevez. Az érzékletes tapasztalatokban bízó alkata vonzotta az angol szenzualistákhoz, Locke-hoz és Hume-hoz. Hume gyökeresen megváltoztatta Babits nézőpontját, hiszen a filozófus azt vallotta, hogy az Én-nek nincs igazi realitása.

„Locke az empíria elsőbbrendűségének elvén kívül még egy további ösztönzést adhatott neki: a közvetlen testi benyomások egyszerű és a reflexióval gazdagodott összetett eszmék kategóriáit, s következésképp az azonosság és különbség viszonyfogalmát, mely már a tárgy és szubjektum költőnk gondolkodását átjáró problematikájának előképe.” (B. M. Játékfilozófia.1911 (l. Gondolat és írás. 1922. 89–90)) Itt eszünkbe juthat A lírikus epilógja című vers és a megismerés nehézségei.

Hannah Arendt írónő, filozófus azt állítja, hogy „ha van is természetünk vagy lényegünk, azt minden bizonnyal csak egy isten tudná megismerni és azonosítani, s ennek elemi feltétele az volna, hogy úgy legyen képes beszélni »valakiről«, mintha az »valami« lenne.” Az egyénnek szüksége van egy mentsvárra, valamilyen támaszra abban az esetben, ha elveszti önmagát. És itt merül fel Isten, vagy valamilyen transzcendens erő megléte.

Karl Marx valláselmélete abból állt, hogy a vallás keletkezését az emberi tudat, valamint a környező természeti és társadalmi valóság ellentmondásaiból vezette le. Definiálta a teizmus fogalmát, ami egy legfelsőbb lény vagy istenség létezésébe vetett hit volt. Kutatta még az antropomorfizmust, majd később ezt leváltotta az antropopatizmus. Ekkor az istenek már nem testi megjelenésükben, hanem lelki tulajdonságaikban hasonlítottak az emberhez. És megemlíthetjük a marxista deizmust. „Marx szerint az ember életében történelmileg és társadalmilag szükségszerű a transzcendenciába vetett hit, mindaddig, amíg nem nyílik lehetőség az ember felett uralkodó – természeti és társadalmi – idegenség leküzdésére.” És Marx ezért nem volt egyszerűen istent tagadó filozófus. Marx azt állította, hogy „az ember állítása, az önmagát természeti és társadalmi értelemben megvalósítani képes ember humanista cselekvési programjának megfogalmazása.”A filozófus egyik leggyakoribb és legismertebb kijelentése, miszerint a „vallás a nép ópiuma.” Karl Marx számos vallást megvizsgált, hogy egy összefüggő, plauzibilis állítást tudjon alkotni. Nekünk is ezt kell tenni. Ez egy fontos téma. A nagy írók sem tudták megkerülni. Balassi szorongatott helyzetében Istenhez fordult lelki békességért a Könyörgés című versében: „Adj már csendességet,/Lelki békességet,/Mennybéli Úr!” Vagy ha a végleteket nézzük, a XX. század elején hogyan jut el Ady az Istennel való küszködéstől, a kezdetleges, ingadozó istenélménytől Isten megtalálásáig, általános vallási gondolatok megfogalmazásáig. Versekkel alátámasztva pl. A Sion-hegy alatt-tól a Köszönöm, köszönöm, köszönöm-ig.

 

Irodalom:

  1. https://mek.oszk.hu/08700/08783/html/etika.htm

  2. http://ketezer.hu/2018/04/hannah-arendt-az-emberi-allapot/

  3. https://mek.oszk.hu/08400/08433/08433.pdf

  4. http://www.ek.szte.hu/szakirodalmi-forrasok-tarsadalomelmeleti-gyujtemeny/#ab

  5. https://konyvtar.dia.hu/xhtml/raba_gyorgy/Raba_Gyorgy-Babits_Mihaly_kolteszete.xhtml#raba0025

  6. https://hu.wikipedia.org/wiki/A_vall%C3%A1s_a_n%C3%A9p_%C3%B3piuma

  7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Marxista_vall%C3%A1selm%C3%A9let#cite_note-G85-163-32

  8. https://hu.wikipedia.org/wiki/Teizmus

  9. Hannah Arendt: Az emberi állapot, Európa Könyvkiadó, Bp., 2017

 

  1. Karl Marx: A hegeli jogfilozófia kritikájához, Marx–Engels Gesamtausgabe Kiadó,1927

 

  1. Vallástörténeti kislexikon (Szerk: Gecse Gusztáv) Vallástörténeti kislexikon, lélek szócikk (202. old). Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Magosi Máté
Hátsó oldal: Gutási Lukács
Durr bele! Sziasztok!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Petrovity Ádám Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2021., humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tóth Szilárd Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2021., humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Barna Léna Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2021. Értekező próza, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kozma Szabolcs Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2021. Értekező próza, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +