Az első Róka Festet 2016-ban tartották meg. Akkor még Róka Bál néven futott, a hely és a hangulat viszont azóta is változatlan. A Róka tanyán szerencsére az idén is megtartották a fesztivált, amelyre sikeresen eljutottam, ezáltal egy félig informáló, félig élménybeszámoló jellegű írást is megírtam.

A fesztivál három napot ölelt fel, július 14-ét, 15-ét és 16-át, ám sajnos időszűke miatt csak 15-én a késő délutáni órákban és a programok esti részén tudtam jelen lenni.

Maga a helyszín akarva-akaratlanul is családias hangulatot áraszt, de ez jellemző az egész fesztiválra is.

Az árakról feleslegesnek tartok beszélni, a belépőjegyet az egyéb fesztiválokénál alacsonyabb áron lehetett megszerezni, és különösen jól járt az ember, ha bérletet váltott.

Az ital és étel ára pedig hozza a kisebb vajdasági fesztiválokon tapasztalt átlagárakat.

A programok több színpadon zajlanak folyamatosan, délután háromtól egészen a hajnali órákig, mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelő zenét, hisz a palettán a dj-ktől kezdve a trombitásokon át egész a rockzenéig minden megtalálható volt.

Több neves vajdasági zenekar és előadó is fellépett a fesztiválon, elég csak Bongort vagy a Sin Seekast említeni.

Kifejezetten örömömre szolgált, hogy a szervezők teljesen amatőr bandáknak is tudtak helyet szorítani, így láthattam a saját gimnáziumom zenekarát is színpadon játszani, ami kifejezetten megmelengette a szívemet ebben a családias környezetben.

Az emberek többsége, meglátásom szerint, nyitottabb volt, mint általában, habár ennek nem sikerült megfejtenem az okát. Nagyon jót lehetett beszélgetni teljesen ismeretlen emberekkel is, ami véleményem szerint nagyon fontos egy fesztiválon.

Egy szó mint száz, örülök annak, hogy még ha egy rövid időre is, eljuthattam erre a fesztiválra. Mindenkinek ajánlom, aki szeretné elkerülni a nagy nyüzsgést és a tömeget, vagy csak egy könnyedebb szórakozásra vágyik.

Jövőre találkozunk.

Fotók: Bartol Brigitta – Róka Fest – Facebook

Képgaléria: