: Maneki neko
Maneki neko

Cirmos cica, haj…. avagy bársonytappancsúak a japán kultúrában

: Maneki neko
Maneki neko

Egy elmélet szerint bajszos kisbarátaink a Selyemúton keresztül jutottak el őshazájukból, Egyiptomból keletre, ezáltal Japánba is, és a 12. században már az egész szigetországban elterjedtek. Kezdetben ajándékok voltak a császárok számára, emellett buddhista szútrákat (szöveges formájú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény) őrző állatokként jelentek meg.


MANEKI NEKO

Talán a legismertebb macska a világon, a kínai boltokban látható integető macska, amelyik – most kapaszkodj meg – nem is kínai eredetű és még csak nem is integet! A Maneki neko története és megjelenése Japánból származik, egyes feltételezések szerint az 1600-as években jelent meg, népszerűsége a mai napig töretlen – nem is csoda, hiszen szerelmet, egészséget, pénzt és szerencsét hoz tulajdonosának, emellett védelmet nyújt a háznak. A hívogató macska keletkezésének története utáni kutatásom közben több forrást is megvizsgáltam az ügy kiderítése érdekében – számtalan történet kering a Maneki neko testet öltéséről, egy közös pontja akad minden történetnek: a macskák mindig jótevőként jelennek meg.

Az egyik legrégebbi történet, ami a macskák japán megítélésének szakrális oldalát mutatja meg, egészen az Edo-korszakig, azaz a 17. és 19. század közötti időre nyúlik vissza. A monda szerint egy helyi földesúr az erdőben vadászott, amikor vihar támadt. A gotukui templom előtt haladt el, ahol a helyi apát Tama nevű macskája a bejáratnál ült és hívogatta őt – letérítvén a földesurat az útról, megvédte őt egy lesújtó villámtól. A földesúr hálája jeléül a templom védőszentjévé nevezte ki a macskát, amelynek szentélyt is emeltek.

Egy másik népmese szerint, amely az emberség meséjeként maradt fenn, egy elszegényedett boltos alig tudta fenntartani boltját, és bár ételre is alig futotta, befogadott egy éhező, kóbor macskát. A cica miután megerősödött, kiült a bolt kirakatába és hívogatta a vásárlókat, akik örömmel tértek be az ezáltal felvirágzó üzletbe. A hívogató macskák színe fontos, hiszen a barna színű szerencsét hoz, a fehér boldogságot, az arany jólétet, a vörös színű pedig a szerelmi siker titka. Az sem mindegy, hogy a Maneki neko melyik mancsa van a levegőben: a ballal vásárlókat hívogat, míg a jobb mancs pénzt és szerencsét hoz a házhoz!

Bakeneko

Bakeneko

BAKENEKO ÉS NEKOMATA

A macskák a japán közhiedelemben egyszerre a szerencse és a bosszú szimbólumai, ugyanis különleges erővel bíró teremtmények. A hiedelem szerint, ha valaminek hosszú élete van – mondjuk, mindenki tudja, hogy a macskáknak kilenc is van belőle – az mágikus erővel rendelkezik. Ilyen mágikus, természetfeletti erővel rendelkeznek a bakenekok és a nekomaták, akiket a japán folklór a yokaiba, ami a természetfeletti lények gyűjtőfogalmát jelenti, sorolja. Az alakváltó szellemmacskák transzcendens erővel rendelkeznek: a néphit szerint, egy házi macskából is lehet bakeneko, azaz alakváltó, amennyiben elmúlt 13 éves. A macskák átalakulása minden látható ok nélkül megtörténhet, ám a végleges állapot előtt néhány jel árulkodik a végbemenő folyamatról, például a macska kétlábon kezd járni, vagy rendkívül hosszúra nő a farka. Legendák szólnak arról is, hogy a bakeneko megeszi az embereket, majd átveszi szerepüket. Egy bizonyos idő után a szellemmacska farka ketté válik, innentől kezdve már nekomata, azaz macskaszörny, aki képes irányítani a halottakat, legtöbbször saját maga szórakoztatására. Azonban ezeknek a természetfeletti képességekkel rendelkező cicusoknak sincs kőből a szívük – számos legenda szól arról, hogy egy-egy nekomata emberi alakot öltve boldogságot visz a házakba, illetve a bakeneko másik alakjaként, a már fentebb említett Maneki nekot tartják számon, ami magát a szerencsét, a boldogságot, a jólétet és a harmóniát jelképezi. A bakeneko macskák kiemelkedő szerepet töltenek be a modern japán kultúrában: a mágikus macskák számtalan anime-, manga- vagy játéksorozatban láthatóak. A legismertebb példák közé tartozik az InuYasha manga- és anime-sorozat, vagy az Ayakashi: Szamuráj horror mesék anime.

Hello Kitty

Hello Kitty

HELLO KITTY

A macskákról szóló mondagyártás nem állt le a modern korban sem: a Hello Kitty eredetével kapcsolatban számos nyugtalanító történet kering az interneten. Az elmélet szerint egy japán nő egyezséget kötött magával a Sátánnal, így Kitty szó szerint a pokol bugyraiból emelkedett fel – a gonosz patás arra kérte a nőt, hogy hozza létre Hello Kitty karakterét, amely igazán népszerű lesz, s általa csellel rávehetik az embereket, hogy imádják a Sátánt. Természetesen ez a történet egy kreált mese, amelynek vajmi kevés esélye van, hogy igaz legyen – mi tagadás, az emberek szeretik az összeesküvés-történeteket. A japán popkultúra jelképének tekinthető, ártatlan pofikájú cicust Yuko Shimizu művész kreálta 1974-ben a Sanrio cég számára, amely az 1960-as évek óta a kawaii kultúrára specializálódott. A kawaii kultúrához, ami az 1970-es években robbant be igazán a köztudatba, és egyfajta lázadásként is értelmezhető a fiatal generáció részéről a japán tradíciókkal szemben, a kedves, cuki szavak mellett a letisztultság, a tapasztalatlanság jelentése is hozzákapcsolódik.

Mint látjuk, a japán kultúrában erőteljesen jelen van a macskakultusz, a letűnt századoktól egészen napjainkig. A japán mondavilág labirintusának útvesztőiben barangolni nem is olyan rossz dolog, főleg ha doromboló bajszosok is vannak benne!

A NAP ZENÉJE:

Avril Lavigne: Hello Kitty

A NAP SZAVA:

Neko – jelentése: macska

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: pixabay.com
Főzz saját magadnak! Világéletemben gyűlöltem a főzés „intézményét”, pláne, hogy nagyon szerettem édesanyám főztjét, é...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Hulló Zsófia és Béres Szinita
Akik mellettetek állnak Hulló Zsófia és Béres Szinita neve bizonyára sokatoknak ismerős. A két szabadkai lány folyton len...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A boldogság nyomában Ti tudtátok, hogy március 20-a a boldogság világnapja? Én nem tudtam. Pedig milyen jó, hogy az év...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Káposzta Antónia
„A mindennapjaimat a munka és a tanulás tölti ki” Káposzta Antónia vagyok, szabadkai származású.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Testet Ölt koncert – 2023 (fo: Jelena Jovanović)
Testet Ölt-interjú kell a világnak! 3. Lenkes Lászlóval, a zenekar gitárosával beszélgettünk az együttes körüli (in)aktivitásokról – 3. ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mount of Artan idén is Kedvenc hazai fesztiválunk főszervezőjét szólítottuk meg néhány kérdés erejéig

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Maneki neko
Cirmos cica, haj…. avagy bársonytappancsúak a japán kultúrában Egy elmélet szerint bajszos kisbarátaink a Selyemúton keresztül jutottak el őshazájukból, Egyipto...

0 Hozzászólás | Bővebben +