Kerekess Zalán vagyok, bácsfeketehegyi lakos. Zentán végeztem el a Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola pénzügyi adminisztrátor szakát, és jelenleg Újvidéken, a Bölcsészettudományi Kar elsőéves hallgatója vagyok Magyar Nyelv és Irodalom szakon.

A közgazdasági után miért fordultál inkább a nyelvészet és az irodalom felé?

– Először a Színművészetire szerettem volna jelentkezni, de más karok is megfordultak a fejemben, még a Magyarországon való továbbtanulást is fontolóra vettem. Végül mégiscsak ide, Vajdasághoz húzott a szívem, úgyhogy maradtam itt, Újvidéken, és igazából nem is jártam vele rosszul. Sokkal jobban megtetszett a tanszék, mint azt gondoltam volna. A professzorok nagyon kedvesen, és az évfolyamtársaim is. Egy nagyon jó kis csapat jött össze, mondhatni, hogy családias a légkör.

Milyen az Európa Kollégiumban tölteni a mindennapjaidat?

– Számomra nagyon érdekes, hogy ennyi, velem egykorú magyar diákkal élek együtt. Nagyon könnyen lehet ismerkedni, új barátokat szerezni. A nevelők igyekeznek mindenben a segítségünkre lenni, ennek ellenére van egy bizonyos szigor és rend. Ez azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy minden rendben menjen.

Újvidékkel sikerült megbarátkoznod?

– Kezdetben a közlekedés volt az, ami kis problémát okozott. Kellett idő míg megtanultam a buszjáratokat. A másik dolog, amibe pedig bele kellett rázódni, az az ügyintézés volt. Szokatlan volt, hogy mindent szerbül kellett intézni, de úgy gondolom, hogy mindenbe bele lehet jönni. Itt magunkra vagyunk utalva, szinte rá vagyunk kényszerítve, hogy önállóak legyünk, ami végülis nem rossz dolog. Ami pedig magát a várost illeti, hát meg kellett szoknom ezt a nyüzsgést. Itt mindig történik valami, zajlik az élet. Én faluról jöttem, a város nagy váltás volt, de már itthon érzem magam.

Mivel töltöd a szabadidőd?

– Rendszerint olvasok, tanulgatok, ami kell is az egyetemen. Sportolni is szoktam, hiszen a kollégiumban nagyon sok lehetőség közül lehet választani. Röplabdázni és focizni szoktam, de aki szeretne, az kosárlabdázhat vagy a konditermet is használhatja.

Van valami jó tanácsod azoknak, akik most gondolkodnak azon, hogy Újvidéken folytassák a tanulmányaikat?

– Ebbe nem tudok nagyon beleszólni, mindenkinek a saját döntése, hogy hová szeretne menni, hová húz a szíve. Igazából aki úgy érzi, hogy megpróbálná az itteni egyetemeket, vagy kipróbálná magát Újvidéken, az mindenféleképpen tegye meg, mert tényleg nem veszít vele semmit. Ha viszont elmegy Magyarországra, akkor az az ő döntése legyen, ne csak azért válassza azt az utat, mert tart a szerb nyelvtől. Annyit tudok még hozzátenni, hogy itt nagyon jó emberekkel vagyok körülvéve, és igazából közel van az otthonom is. Csak biztatni tudom azokat, akik itt maradnak Vajdaságban, és itt kamatoztatják a megszerzett tudásukat.