Párhuzamok a környezetvédelem és a női egyenjogúság világából

Az idei Malomfesztivál egyik legizgalmasabb nappali programja mindenképpen az Anyatermészet? Miért nem apatermészet? című ökofeminizmus workshop volt, amelyen a Nők Egymásért Mozgalom tagjainak segítségével feszegettük a nők és a természet közötti párhuzamokat. Ha olyan jövőt szeretnél, ahol a nők és a természet nemcsak harmóniában élnek egymás mellett, hanem együtt formálják a világot, akkor neked is érdemes többet megtudnod az ökofeminizmusról.

Ebben az interjúban Eörsi Nóra, a workshopot megvalósító szervezet egyik tagja osztja meg velünk, miért van szükség az (öko)feminizmusra, és hogyan értékelhetjük újra a természettel való kapcsolatunkat.

Mi a feminizmus, és azon belül mi az ökofeminizmus?
– A feminizmus a nők egyenlőségéért küzdő elképzelés és mozgalom, sokszor radikálisan különböző irányzatokkal és álláspontokkal. Az ökofeminizmus az 1970-es években jelent meg a feminizmus második hullámának ideológiája nyomán. Alapgondolata, hogy a nők és a természet kizsákmányolása hasonló mintázatokat követ a kapitalista társadalomban. Kizsákmányolják a nők testét, például a szépségipar abból él, hogy az átszexualizált, patriarchális világban a nő teste árucikk, és hogy a nő egyik legfontosabb tulajdonsága a kinézete. Sok feminista a szexmunkára és a pornóiparra is a nők testének kizsákmányolásaként tekint. Emellett a kizsákmányolást a szó hétköznapi értelmében is érthetjük, hiszen a gyermekszülést, gyereknevelést, idősgondozást, illetve a főzést, mosogatást, takarítást, tehát a társadalom újratermelődéséhez szükséges munkákat hagyományosan a nők végzik. Mindezt ingyen, úgynevezett második műszakban a férfiakéhoz hasonló – ám alulfizetettebb – állásuk mellett. Az ökofeminizmus ezt a jelenséget állítja párhuzamba azzal, ahogy korunk gazdasága a természetet is kizsákmányolja. A profitorientált gazdasági modellnek egyrészről olcsó munkaerőre van szüksége, másrészről olcsó természeti erőforrásokra is. A másik fontos párhuzam pedig a státusz: a természet és a nő egyaránt alárendelt szerepet tölt be a társadalmunkban azáltal, hogy kizsákmányolható eszközként tekint rá a gazdaság, ami csak azért van, hogy az embert (a férfit) szolgálja. Hozzá kell tenni ehhez, hogy az ökofeminizmuson belül is vannak különböző nézetek és nézeteltérések.

Mi a véleményed arról, miszerint semmi szükség a feminizmusra, mert a nők már régóta egyenjogúak a férfiakkal?
– A feminizmus nem azt taglalja, hogy minden nőnek sokkal rosszabb, mint bármelyik férfinak a világon. Strukturális dolgokról beszélünk, ezért értelemszerűen vannak kivételek is. A feministák többsége azt sem gondolja, hogy a patriarchátus csak a nőket nyomja el, miközben minden férfi számára nagyon üdvös helyzetet teremt. A legtöbb feminista analízisben felmerül, hogy a patriarchális rendszer és kultúra a férfiakat is elnyomja egyes területeken, például abban, hogy milyenek az elvárások irántuk az érzelmek megélése és kifejezése tekintetében. A feminizmus azt állítja, hogy a társadalmi rendszer alapvetően férfiperspektívából épül fel. Láthatjuk például, hogy a nők testének tárgyiasítása hogyan jelenik meg a reklámokban, és rengeteg kutatás folyt arról is, hogy a pornóiparban a férfiak a tulajdonosok, a menedzserek, a rendezők, az operatőrök, a nők meg ebben is leginkább kiszolgáltatott helyzetben vannak. Léteznek kutatások arra vonatkozóan is, hogy a háztartási, a gondozói és a fizetetlen munkát többségében a nők végzik.

Hogyan tudjuk integrálni az ökofeminista szemléletet a mindennapi életünkbe?
– Azon érdemes elgondolkozni, hogy milyen a viszonyunk a minket körülvevő természettel, az ételünkkel, az állatokkal, a növényekkel és egyebekkel. Ez egy kicsit közelebb vihet minket a saját ökofeminizmusunkhoz. Meg lehet nézni, hogy ezek a viszonyulások párhuzamba vonhatók-e azzal, ahogyan önmagunkat kezeljük, vagy ahogy a társadalom kezel minket nőkként, hogy mit gondolunk ezeknek a viszonyulásoknak az eredetéről, vagy hogy min és hogyan akarunk változtatni. A legfontosabb, hogy mindezeken a dolgokon elgondolkozzunk, olvassunk a témáról, hallgassunk podcastokat, és megtaláljuk azt a megközelítést, amelyik a legközelebb áll hozzánk.