A tornyosi Bajtai Klaudia kilenc éve él Írországban, az Ardee nevű kisvárosban. A fiatal poliglott lány életében mindig fontos szerepet játszott a nyelvtanulás, amelynek olykor rögös útját ő is végigjárta, s nem is hiába, egy francia székhelyű weboldalnál dolgozik fordítóként. Diával körbejártuk a nyelvtanulás macskaköves útját, s közben tuti tippeket is megosztott velünk.

Mióta foglalkozol nyelvek tanulásával?

– Már gyermekként nagyon érdekesnek találtam, hogy ugyanazokat a dolgokat mennyire máshogy fejezik ki egy másik nyelven. Az általános és középiskolás éveim alatt több nyelvvel is volt lehetőségem megismerkedni, pontosabban az angollal, a némettel, a latinnal és a spanyollal. Az általános iskola harmadik osztályában az angol mellé társult a német nyelv is, ami szintén nagyon lekötötte a figyelmemet, viszont az angol volt az, ami igazán magával ragadott, s elsőként az angollal kezdtem el komolyabban foglalkozni felső tagozatban. A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumba jártam középiskolába, ahol négy éven keresztül a latin nyelvvel és választható tantárgyként a spanyollal vagy franciával is megismerkedhettem. Akkor a spanyol nyelv mellett döntöttem, amit az egyetemi éveim alatt kiszorított a francia nyelv. Ezt kezdetben nehéz volt elfogadnom, mert spanyolból már rendelkeztem alapokkal. A felsőfokú tanulmányaimat azonban Írországban folytattam, ahol a francia a legnépszerűbb idegen nyelv az oktatásban, és sokkal több volt az olyan lehetőség, ahol a francia nyelvet kínálták. Ma már mindezt egyáltalán nem bánom, mert a francia nyelv révén egy évig cserediákként tanulhattam fordítást és tolmácsolást a Genfi Egyetemen, emellett az első munkalehetőségeket és a jelenlegi munkahelyet is a francia nyelvtudásomnak köszönhetem. A nyelvek iránti szenvedélyem mellett az motivált, hogy egyszer fordítóként vagy tolmácsként közvetítsek a különböző nyelvek és kultúrák között, vagy hogy pedagógusként segíthessek másoknak az általam is elsajátított nyelvek megtanulásában.

Meglátásaid szerint kell-e nyelvérzék egy-egy nyelv elsajátításához?

– Szerintem nem szükséges nyelvérzék az idegen nyelvek elsajátításához. Kellő elszántsággal bárki, bármikor és bármilyen nyelvet megtanulhat. Az agyunk képessége a nyelvtanulásra egész életünkben megmarad. Tény azonban, hogy a kor előrehaladtával nehezebb lehet elsajátítani egy idegen nyelvet, felnőttként nehéz elrugaszkodni a már megszokott nyelvtani mintáktól, ezért is beszéli a felnőttek többsége akcentussal az újonnan tanult idegen nyelvet. Viszont vannak olyan szempontok, amelyek megkönnyítik a felnőttkori idegennyelv-tanulást, ilyen például a tudatos tanulás vagy a motiváció, ami miatt valaki belekezd a nyelvtanulásba. Az alkalmazott tanulási módszer is befolyásolja a nyelvtanulást, de ha az embert érdeklik a nyelvek, alapvetően nagyobb elszántsággal foglalkozik velük, ami az idegennyelvi készségek fejlődésében is megmutatkozik.

Melyik az a fázis, amikor az ember felhagy a nyelvtanulással?

– A nyelvtanulás elején az alapvető nyelvtani szabályok és szókincs, illetve a kulturális ismeretek megszerzésével gyorsan bővül a tudás, és a fejlődés hamar látványossá válik. A nyelvtanulás előrehaladtával azonban úgy tűnhet, hogy az előrehaladás lelassul. Ez általában a mindennapi kommunikációhoz szükséges stabil tudás megszerzését követően jelentkezik – ezt a B1–B2-es szint jelöli. Ilyenkor már a bonyolultabb nyelvtani struktúrák és a szókincs következik, ügyelni kell az összes terület egyensúlyban történő fejlesztésére, és a nyelvtanulók már tudatosabbak, és észreveszik a nyelvi hibáikat, amivel csökken az önbizalmuk. Tehát nem olyan tempóban érződik a haladás, mint kezdőként, amikor minden új, és ezáltal gyorsan lankad a motiváció. Ilyenkor érdemes új tanulási stratégiákkal és kihívásokkal ösztönözni az ismeretek bővítését és alkalmazását.

Általában a legnagyobb nehézséget a nyelvtan okozza. Hogyan kell hozzáállni egy teljesen idegen nyelv grammatikájához?

– A nyelvtan sok nyelvtanulónál számít mumusnak, főként a különféle szabályok, kivételek és a hibáktól való félelem miatt. A nyelvtan sokszor túlzott elméleti megközelítését gyorsan unalmasnak fogják tartani a nyelvtanulók. Tény, hogy nem szabad fejest ugrani a nyelvtanba, mert az elriaszthatja a tanulót. Ezzel azonban nem azt mondanám, hogy kezdetben nem olyan fontos a nyelvtan, hanem azt, hogy ekkor még a kommunikáció van előtérben. A kommunikációban bizonytalanságot okozhat a nyelvtani ismeretek hiánya. A grammatika adja a nyelv keretét, ami segít rendszerezni a gondolatainkat, így az alapvető nyelvtani ismertek nélkül a beszélni kívánó nem tudja, hogyan fejezhetné ki magát helyesen, és inkább meg sem szólal. Sokan esnek abba a hibába is, hogy a fejükben fordítják egyik nyelvről a másikra a mondanivalójukat, mert azáltal, hogy már jobban ismerik a nyelvtant, mindent helyesen akarnak mondani és pont ezért fognak hibázni. Ez valójában nem hiba, hanem a nyelvtanulási folyamat természetes velejárója, amin ha egyszer sikerül átbillenni, attól kezdve lesz az ember igazán független nyelvhasználó. Mielőtt azonban bekövetkezne ez az áttörés, törekedni kell a helyességre, de nem mindenáron, azonban a nyelvtani ismeretek nélkül nem érhető el a magabiztos nyelvtudás.

Milyen módszerekkel lehet nyelvet tanulni? Számodra melyik módszer vált be?

– Ma már számos módszer létezik az idegennyelv-tanulásra: nyelvtanfolyamok, alkalmazások, zenék, filmek, könyvek és a megannyi internetes tartalom – ezek közül mindenkinek másik hozhatja meg a kívánt eredményeket, mert a nyelvtanulók igényei, személyiségük és tanulási tempójuk más-más megközelítést igényel. Az én esetemben a középiskolai és egyetemi intenzív nyelvórák sokat segítettek a rendszeresség kialakításában. A nyelvek mindennapos használata minden formában – írásban, beszédben, olvasva és hallgatva – lehetővé tették, hogy megtanuljam magabiztosan és hatékonyan használni az általam tanult nyelveket. A szókincs esetében mindig ügyeltem arra, hogy „oda-vissza” tanuljam őket, és ne csak az adott nyelvről magyarra. A szavakat szóban és írásban is tanultam, hogy helyesen is le tudjam írni őket. Sajnos a szavak helyes hangsúlyozásának már csak később kezdtem el több figyelmet szentelni, ezért minden kezdőnek azt tanácsolnám, hogy a szavak tanulásakor ellenőrizze, hogy melyik szótag a hangsúlyos.

Poliglottként milyenek a munkalehetőségek, illetve milyen munkaköröket tud betölteni az ember? Előnyt jelent, ha az ember több mint két idegennyelvet tud?

– Úgy gondolom, hogy a nyelvtudás ma már sok, nem kimondottan nyelvekkel kapcsolatos területen is nem hogy előny, hanem már-már követelmény. Az anyanyelv ismerete mellett az angolnyelv-tudás sok szakmában alapvető elvárás, mintsem egy plusz, amivel ki lehet tűnni a tömegből. A külföldi vállalatok térségünkben való terjeszkedése, illetve a német, az olasz és a kínai befektetések is egyre több munkakört nyitnak meg az ügyfélszolgálattól kezdve a logisztikán és marketingen át egészen a mérnöki pozíciókig, de ott vannak az olyan területek is, mint az oktatás, a fordítás és tolmácsolás, a diplomácia, a kutatás vagy a kultúra. Ezek alapján egyértelmű előnyt jelent a több mint két idegen nyelv tudása, beleértve az olyan nyelveket is, mint a magyar és a szerb.

Te milyen cégnél és miként dolgozol?

– Jelenleg egy franciaországi székhelyű weboldalnál dolgozom, amely lényegében egy magántanárhálózat, ahol a tanulni vágyók már több mint 39 országban kereshetnek oktatókat a jógától kezdve a könyvelésen át egészen a nyelvórákig. A weboldal egy olyan bloggal is rendelkezik, ahol az olvasók hasznos tartalmakat találhatnak a tanulásról, a tanításról és a különböző területek érdekességeiről. Ehhez a bloghoz fordítok cikkeket franciáról és angolról magyarra. Fél évig a magyarországi kirendeltség menedzsereként is megtapasztalhattam a cég működését, amely során a további fordítási feladatok mellett az ügyfélszolgálat, marketing és SEO világába is belekóstolhattam. A munkám végzése során, az angol és a francia nyelv mellett, az anyanyelv magas szintű tudását is igényli a pontos, kulturálisan releváns és minőségi fordításokhoz. Emellett – bár még gyerekcipőben jár – a saját vállalkozásom alapjait is sikerült lefektetnem, amely által szabadúszó fordítóként dolgozom a fent említett weboldalnál.

Meg lehet élni olyan állásból, amelyeknél a nyelvhasználat a fő?

– Úgy gondolom, hogy igen. Természetesen a jövedelem mértékét nagyban befolyásolhatják az olyan tényezők, mint a nyelvpárok, nyelvtudás szintje, tapasztalat, választott szakterület és földrajzi elhelyezkedés. Aki a fordításból szeretne megélni, annak érdemes a szakfordítás, a multimédia és lokalizáció vagy a kutatási és tudományos fordítás felé orientálódnia.

Milyen tanácsokkal látnád el a nyelvtanulókat?

– A nyelvtanulás egy hosszú folyamat, ami nem áll meg a C1–C2-es szint elérésével. Határozd meg, mit szeretnél elérni a nyelvtanulással, és aszerint tűzz ki célokat magad elé. Autodidakta módon is rendkívül sokat tehetsz a fejlődés érdekében, a várt eredmény azonban csak akkor fog bekövetkezni, ha a passzív nyelvhasználatot az aktívval kombinálod: gyakorold hát a megszerzett tudást írásban és beszédben is egyaránt. Ha csökken a motivációd, adj magadnak egy kis időt és variáld a tanulási módszereket. Tedd próbára a nyelvtudásodat, és élvezd az utazást!

Fotók: Bajtai Klaudia

Képgaléria: