Holdlajtorja: Arcana et Tenebrae (2024. Sun and Moon Records)

Fluid modernitásunkban minden változik és állandóan, így a zenei műfajok megjelölése is. Határok szűkülnek, vagy bővülnek. Fontos egy terméket az ezerszer lerágott nevén nevezni, juthasson így el könnyebben közönségéhez, ugyanakkor eltávolodni is mindentől, hogy exkluzív élményt ígérhessen. Ilyen valóságképek között nem könnyű olyan dolgot eladni, aminek eleve kiválasztottakhoz kell csak eljutnia, és eleve ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy értetlen közönség martalékává váljon. Lényegében, a szélsőséges zenéken a közösségi média sem segít túl sokat. Amennyire egy rossz pillanatban nehéz lehet megfogni a fenti mondatok lényegét, annyira könnyű elveszni az írás tárgya, a 2018-ban életre keltett zalaegerszegi sötét, nyomasztó hangszeres formáció muzsikájának leírásában.

Nem könnyű, de nem is nehéz hallgatni a Holdlajtorja Arcana Et Tenebrae című első kiadványát. Nem bántja a fület, nem botránkoztat meg, nem sért, nem is emel fel. Leginkább talán visz. Valahol egy vágyott zenei függetlenség felé törekedve, ami a határokat megtekinti, átjárja, majd kialakít magának egy viszonylag biztonságos területet. Ott ahol gitár, dob, basszus van. Dallamok, akkordmenetek, kísérletek a harmóniákkal, viszonylag kiszámítható, kényelmes ritmusok. A zenekar érdekes kalandozásra hív a kilenc tételen és a 47 percen keresztül. Viszonylag rideg feketefém-hangulat, de nem szélsőségesebb, mint egy korai Katatonia-lemez, amelyeket nekem valamiért hangulatukban felidéz ez az anyag.

Ez a muzsika sokkal jobban kedvez a hallójáratoknak, mint azt sokan feltételeznék. Többnyire középtempón vándorol keresztül, sok dallammal, amelyek nem mellőzik az orientális dallamvilágot. A zene inkább készít fel valamire, mintsem elijeszt és rémületet hoz. A hangok ritkán harapnak kifelé a hangszórókból, de ha igen, azt hatásosan teszik. Viszonylag kísérteties, elvarázsolt, misztikus háttérzene lehet ez, amelyben szerintem a nyitott fülű zenehallgatók széles rétege is megtalálhatná magát. A lemez anyaga egy nyitottabb légkörű stoner, doom, post rock, sludge fesztiválon is lemehet, akárcsak egy black vagy death metál eseményen.

Az album legnagyobb erénye, hogy jó hallgatni. A dalok annyira nem kapnak saját arculatot, de az anyagnak van egy szépen ívelő hangulata, ami miatt elég jól be tud ragadni akár napokra is. Ami számomra meglepő volt, hogy a szövegek angolul vannak, az együttes neve alapján viszont meg mertem volna esküdni, hogy ez magyarul lesz. Nem is baj ez. Elvégre az idétlen szöveggel magyar nyelven kísérleteznek épp elegen és rosszul. Legalább a rockzene univerzális nyelvét használják.

A kiadvány meghallgatható a Bandcamp, YouTube-oldalakon, vagy meg is rendelhető cédé formájában a Sun and Moon kiadótól, illetve a zenekar Facebook-oldaláról. Várjuk a koncertet!