Kávéházak félhomályában és a turistautakon kívül
Ma egy kicsit kevésbé kulturális és kevésbé „lelki” témát osztanék meg, Pétervár néhány hangulatos kis beülős helyével ismertetném meg az olvasót, valamint olyan helyekkel, ahova az átlagturista, aki a városba érkezik, nem jut el.
Az éttermek terén ugyan nem rendelkezem bőséges tapasztalattal – ez a város nem diákpénztárcához való, meg különben is óvakodtunk a tömött helyektől –, és nem járok el hétvégenként füstös klubokba, de gyakran beülünk egy-egy teára vagy sütire, vagy felkerestünk néhány kevésbé ismert helyet – azt hiszem, ez a program már inkább nekem való.
A Zoom és a Tyeplo kávézók
Mindig jó a napot egy kis eldugott, nyugodt kávézóban, beszélgetve zárni. Gyakran kutattuk fel az ilyen helyeket, hogy a tömegtől távol vitassuk meg az aznap történteket, így találtuk meg egy-egy félreeső kis utcában a Zoom és a Tyeplo kávézókat.
A Zoom kávézó a város szívében helyezkedik el, nem messze a helyi nevezetességektől. Tökéletes hely egy kis teázásra, beszélgetésre, minden megtalálható itt, amire az embernek szüksége lehet egy kis kikapcsolódáshoz: zene, könyvek, társasjátékok. A kávézó egyetlen hátránya az, hogy elég korlátozott a férőhelyek száma, a vendég pedig általában sok, ugyanis az ételek finomak, a sütik isteniek, a pincérek kedvesek, és mindez elérhető áron.
A Tyeplo kávézó szintén aranyos kis hely, ahogyan az a nevében is benne van: „meleg”, tehát otthonos. A hely tulajdonképpen egy kis föld alatti labirintus nem messze az Izsák-székesegyháztól, és pár lépésre az orosz író, Nabokov egykori házától. A kávéház üzemeltetője ugyanaz, aki a Zoomot is megálmodta, így a berendezés is hasonló, de mindez nagyobb helyen, és az ember távozáskor még egy adag ingyen sütit is magával vihet. A kávéház stílusa meg aztán különösen magával ragadja az embert: a falakon fényképek, a polcokon könyvek, a kanapékon plüssök, olyan az egész, mint egy kis családi ház, csak éppen sok ismeretlennel.
Puskin utca 10.
A Puskin utca 10. lényegében nem is a Puskin utcában található – legalábbis a bejárás trükkös módon a Ligovszkij sugárútról oldható meg. Az ember nem is gondolná, hogy ez a hely létezik: nincs rajta a térképen, hiányzik az útkönyvekből, helyieket kell megismerni ahhoz, hogy az ember rátaláljon, de érdemes rászánni az időt a kérdezősködésre. Az utcába úgy juthatunk el, ha a Ligovszkijról egy udvarba térünk, majd lemegyünk egy kisebb épület lépcsőjén. Egész érdekes megoldás, mivel elsőre nem tűnik fel, hogy bármi is lenne az ajtó mögött, de amikor leérünk, a John Lennon utcába érünk, ahol Puskin szobra és egy Beatles-fal fogad.
A kis utca több klubnak, teaháznak és megannyi galériának ad otthont, valamint található itt egy John Lennon-templom is. Mindez egy épülettömbben helyezkedik el, ahol mindenki kedvére alkothat: vannak itt falfirkák, fényképek, modern szobrok, minden, amit a művészettel kapcsolatban el tudunk képzelni.
Etazsi
Az Etazsi, azaz Emeletek szintén a Ligovszkij sugárúton helyezkedik el, és hasonló funkcióval rendelkezik, mint a Puskin utca 10-es szám alatti épületcsoport, csak kissé talán visszafogottabb verzióban. Az épület földszintjén rögtön egy méregdrága szuvenírboltba botlunk bele, de ne hagyjuk, hogy ez elijesszen. Négy emeleten keresztül nézhetünk különböző kortárs kiállításokat, egyeseket ingyen, másokat pénzért, de mindig lehet a nap folyamán egy-egy olyan órát találni, amikor az adott kiállítás ingyenesen megtekinthető; majd ezután felmehetünk a Park az égben nevezetű helyre, amely a tetőn található pazar kiállítással a városra és finom kávéval, ami a városban nem túl gyakori.
Csajkovszkij utca 2.
Az összes művészhely közül talán ez volt a legérdekesebb a számomra. Lehet, ehhez az is hozzásegített, hogy annak ellenére, hogy pontosan tudtuk az utcát és a házszámot, ahol az udvar van, mégis ezt kerestük legtovább. A Csajkovszkij utca 2.-ben egy kis mozaikudvar található különféle szobrokkal, faldíszekkel; a lakóházak közötti teljes udvart mozaikkal díszítették fel, a mászókáktól kezdve a falakon át egészen a járdaszegélyekig. A mozaikok már jó ideje itt vannak, de a helyet folyamatosan újítják, így a jövőben is elvarázsolhatja az embert az élénk színvilágával, vicces kis rajzaival.
Ha Péterváron járunk, érdemes tehát olyan területeket is felfedezni, ahová a turisták nem nagyon jutnak el, hiszen az ilyen helyeket nem útikönyvből ismeri meg az ember, így a megtalálásuk is egyfajta kaland, meg aztán ha nincs tömeg, az ember mindjárt kicsit otthonosabban érzi magát a városban.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá