A képek forrása: Facebook.com

Tavaly év vége óta Szabadkán már nem csak a Kosztolányi Dezső Színház vagy a Lifka art mozi miatt érdemes ellátogatnunk a Fasizmus áldozatainak tere 5-ös alá. Színház- vagy mozilátogatás után, vagy attól akár függetlenül, benézhetünk a Cortexbe is egy kávéra, italra vagy teára. A hangulat garantált, a felújított klubhelyiség a legjobb példa arra, hogy sok jó kis helyen is elfér. A tulajdonosok – Bezzeg Gyula és Hajdú Tamás – egy szabad, nyitott szellemiségű helyet teremtettek a vajdasági fiataloknak. A Cortex indulásáról Bezzeg Gyula mesélt nekünk.

Milyen tervekkel vettétek át a klub vezetését tavaly szeptemberben, és miért épp a Cortex elnevezést választottátok?

Konkrét terv nem volt, csak egy cél, hogy a Kosztolányi Dezső Színház ne maradjon klub nélkül. S ha már van klub, akkor elkezdtünk tervezni. Mit lehet itt csinálni? Mindent. Mindent azért ne csináljunk! Ok, mindent mégsem. Így a lényeg az lett, hogy főként a magyar fiataloknak, középiskolásoknak, egyetemistáknak legyen egy olyan helyük a városban, ahol nyugodt és otthonos körülmények között tudnak szórakozni, kibontakozni, értelmes vagy akár értelmetlen dolgokról beszélgetni, de mindenképp a konstruktivitáson van a hangsúly. Hogy miért Cortex? Nincs mindennek ésszerű magyarázata. Maga a névadás folyamatát elmesélhetem, de annak sincs mélyebb értelme és köze a Cortexhez, hahaha. Éreztem, hogy jó név lesz.

A változás azonnal szembetűnő azoknak, akik már korábban is látogatták az egykori Haustor klubot. Mivel tettétek különlegessé a hely arculatát?

Fizikailag szinte alig változtattunk valamit, hangulatilag viszont nagyot dobtunk. Az üres falak helyett most régies minták díszítik azokat, mint a nagymamánk idejében, a gobelinek újraértelmeződtek. Molnár Edvárdnak köszönhetjük a Molnár-sarkot, Gergić Ena, Bicskei Anikó munkáit is láthatjuk, és talán a legkülönlegesebb és legegyedibb része a Cortexnek a galéria része, pontosabban a mennyezete és a falai, amelyet Oláh Dórinak és Nagy Kornéliának köszönhetünk.

Elsődlegesen a Kosztolányi Dezső Színház művészklubjaként szolgáltok. Milyen egyéb, a színházi történésektől független kulturális és szabadidős programokat szerveztek?

– Nagyon nyitottak vagyunk. A fiatalok pedig nagyon sok mindenre képesek. Ez azt jelenti, hogy nem is kell programokat kitalálnunk, a vendégeink ajánlanak, vagy ők maguk csinálják a programokat. Mi szinte csak a teret adjuk. Volt már középiskolások által indítványozott beszélgetős délután, volt Lóci-koncert közkívánatra, a zeneiskola tanárai gyakran muzsikálnak nálunk, és nemsokára a diákjaik is be fognak mutatkozni a Cortexben. Volt már fotósokat bemutató est is. Most egy slam poetry estre készülünk. Meglepően sok művészettel foglalkozó fiatal van Szabadkán, akiknek nincs lehetőségük és helyük a kibontakozásra. Nekik szeretnénk egyfajta lehetőséget nyújtani ahhoz, hogy kipróbálják magukat abban, amit szeretnek. Nem a profikon van a hangsúly, hanem azokon, akik profivá szeretnének válni valamely művészeti ágazatban.

Eseménydús időszakot tudhat maga mögött a klub. Milyen programokra lehet számítani a közeljövőben?

– Mint említettem, a Cortex nyitott mindenre, amiben produktivitást lát. Ha fizikailag és gazdaságilag kivitelezhető egy jó ötlet, és az szerintünk belefér a klub szellemiségébe, akkor bármi megtörténhet. Annyit elárulhatok, hogy márciusra tervezünk egy nagyzenekaros Lóci-koncertet.

Képgaléria: