:

Leecher: Sightless

:

Fotók – Forrás: www.leechermusic.com

(Hammerworld Hungary – Nail Records – 2016)

A jubileumi ötéves Tales of Evening koncert egyik nagy meglepetése számomra a budapesti Leecher fellépése volt.

Bár magam már rengeteg zenét és formációt hallottam és hallgatok a mai napig, élőben éppúgy, mint különböző hanghordozókról, a reveláció, a novum erejével hatott ez a fajta felállás: egy óramű pontosságú ritmusszekció, amely egy kalasnyikov tempójában hozza az alapot, ám erre a női ének mellé nem két gitár, netán gitár/billentyű, mégesetlegebb gitár, billentyű + hegedű társul (mint pl. a My Dying Bride-nál is), hanem két cselló!

Igen, hölgyeim és uraim, és először én sem akartam hinni a szememnek, de roppant kíváncsian vártam a végeredményt, és nem csalódtam.

Nem tagadom, elfogult is vagyok a műfajjal szemben, de az ilyesfajta ötleteket mindig szívesen veszem, és ez most nagyon jól sikerült!

Remekül szólaltak meg a dalok, s hallatszott, hogy nem csupán ’tizenkettő-egy-tucat’ Apocalyptica-klónról beszélhetünk (bár egyértelmű, hogy a finn vonósok hatottak a csapatra, ezt le sem lehetne tagadni, jó néhány dallamfordulatnál, zenei megoldásnál észrevehető), hanem annál jóval több, összetettebb, komplexebb muzsikát kapunk a bemutatkozó CD-ről.

Igen, elkészült a zenekar első albuma, mely az MHH mellékleteként látott napvilágot, ill. elektronikus formában érhető el.

13 dal, de nem hoz szerencsétlenséget a hallgatóira, hacsak annyiban nem, hogy nekem pl. jó ideje nemigen akar kikeveredni a lejátszómból. Néhol úgy tűnik, be-becsúszik egy banális és kommerszebb zenei megoldás, ám ezt villámgyorsan felülírják valami teljesen újszerű ötlettel.

Személy szerint úgy vélem, amíg ennyi zenei talentummal rendelkező muzsikus él és dolgozik Magyarországon, addig kis országunk zenéjének jövendőjét nem kell félteni – hanem azon kell dolgoznunk, hogy ezek a formációk/előadók, rátalálva a saját útjukra, tovább színesítsék a palettát.

Leecher

Most pedig egy rövid beszélgetés a zenekarral:

Kérlek, mutasd be a zenekart! Hogyan találtatok egymásra?

Kutor: Dávid, Ábel és én még a legelső Leecher-inkarnációból maradtunk meg, ami 2008-ban koncertezett először. Ábellel osztálytársak voltunk a gimnáziumban, és mivel mindketten csellóztunk, sokat zenéltünk együtt, a zenekarozás ötlete már korábban is felmerült bennünk, ebből lett végül a Leecher. Ami engem illet, más zenekarban nem zenélek, viszont írok kevésbé Leecher-kompatibilis zenéket is, amikből valamikor – ki tudja – lehet, hogy lesz valamilyen projekt. Van közte progresszívszimfo-metál, Dead Can Dance-jellegű dark wave próbálkozás, és egészen elborult tüc-tüc zenék is születtek már, bár ez utóbbiak főleg kísérletezgetések és afféle stílusgyakorlatok.

Dávid: Én 10 évesen kezdtem dobolni egy zeneiskolában, és az ott megalakult kamarazenekar aktív tagja vagyok a mai napig (ma már Belvárosi Ütőegyüttes néven létezünk).

Anett: Velem az After Rain nevű dallamos progmetál formációban lehetett már találkozni, illetve mostanában az epic/folk metal stílusú Elanor zenekarban is meg fogok fordulni. Emellett volt mindenféle kisebb zenei projektem, zenekar-kezdeményem, mivel ahová hívtak zenélni, oda általában szívesen elmentem.   

Ági: Én egy vidéki zeneiskolában kezdtem csellózni még gyerekkoromban, így nagyon sokáig alapvetően csak komolyzenét játszottam, egyrészt szólistaként, másrészt kamaraformációkban vagy zenekarban. Ábelt is egy zeneiskolából ismerem, ő csábított el a Leecherbe, de akkor éppen egy akusztikus felállásba. Akkor, azt hiszem, még magam sem tudtam, hogy mire vállalkozom, de idővel csak kibújt a szög a zsákból, hogy ez bizony valójában egy jó kis zúzós metált játszó zenekar. A zenét és a srácokat is nagyon megkedveltem, így hát nem volt más választásom, mint maradni. :)

Milyen zenék, zenei formációk, világok hatottak rátok?

Kutor: Nem is próbáljuk az Apocalypticát és a Nightwisht letagadni, szerintem ez látható/hallható a zenénken, bár a Nightwish helyett talán célszerűbb női énekessel felálló szimfonikus metált mondani, amit nálunk mindenki kedvel. Ezzel együtt a tagok zenei érdeklődése elég szerteágazó, én például a metálon kívül sokféle stílust meghallgatok, gyakran egészen más helyekről is kapok inspirációt.

leecher

Mióta vagytok ebben a formában együtt? Hány fellépés van a hátatok mögött?

Kutor: Végre hasznát veszem a pedánsan vezetett koncertlistámnak! Pontosan hatvan koncertje volt eddig a Leechernek, ebből 31 azóta, hogy Anett megérkezett. Ennyi év alatt persze ez nem túl sok, de azt ne felejtsük el, hogy egy-egy tagcsere akár több hónapos szünetet is jelenthet. A jelenlegi felállás 2012-ben stabilizálódott, és a következő év elején csaptunk igazán bele a dologba, akkor valahogy lehetett érezni, hogy ez az igazi, és eddig úgy tűnik, nem tévedtünk. Sajnos a lemez kevésbé szerencsés időpontban jelent meg, a fesztiválszezonba való berobbanásról lekéstünk, de legalább volt időnk elintézni sok dolgot, amikkel a koncertezésen kívül még foglalkoznia kell egy zenekarnak – honlap, promózás, klipforgatás, satöbbi.

A dalaitokban többször előkerül az álom – ennyire hat rátok?

Anett: Ha nem is álom, de elképzelés. Sokszor írunk olyan eseményekről, amik jó lett volna, ha megtörténtek volna. Vagy megtörténnének. Vagy ellenkezőleg: inkább jobb, ha soha nem történnek meg. Szóval igen, ez a zenekar sokat fantáziál. Egy részét le is írjuk a dalokban, de az csak a jéghegy csúcsa. A többi jobb is, ha titokban marad. :)

Kutor: Szövegíráskor alapvetően valós események inspirálnak, de ezekből szeretek epikus és hatásvadász drámát csinálni – ami illik is az ilyesféle zenéhez –, úgyhogy a végére lehet, hogy kevesebb közük lesz a valósághoz, de ez nem is akkora baj, jobb, ha a saját személyes élményeinknél valamilyen általánosabb mondanivaló születik, mint ahogy például Anett csinálta a Fadingben.

Hogy állt össze ez a 13 dal? Saját szavaiddal mondanál róluk valamit? Damnation, Eclipse, Fading, Slaves to a Dream, No more, Encore, Lights out, The Devil in the Details, The Dreamer, Pendulum, Payback, All the stars.

Kutor: Ezek a dalok összesen 8 év alatt íródtak, persze a lemezfelvétel előtt kaptak némi egységesítést, új nagyzenekart, és alaposan végighallgattuk mindet, nehogy a felvétel után jusson eszünkbe valami, ami lemaradt! A No More refrénjét például teljesen kicseréltük a felvétel előtt, és a szövege is végül más lett (funfact: ha jól számolom, ez összesen a negyedik verziója ennek a dalnak). Az All the Starst egy héttel a stúdiózás előtt fejeztük be, de nagyon szerettük volna, hogy rákerüljön a lemezre, ezért belehúztunk.

Anett: Olyan dal nincs a lemezen, amit nem szeretek, bár bevallom, a Pendulum című szerzeménnyel még mindig folyik a barátkozás. Egyébként minden dalt egyedinek és fontosnak érzek, de most csak a Fadinget és az All The Starst emelném ki. Az elsőt azért, mert szerintem ez a zenekar legszebb dala mind zeneileg, mind a témája tekintetében. A Starst pedig azért szeretem, mert egy alapvetően jó szám mellé egy ötletes szöveges videót sikerült összeraknunk. Ráadásul a zenekar esszenciája, a titokban elhelyezett utalások, belső poénok, elejtett szövegdarabok más dalokból nagy szerepet kaptak a videóban. Akinek kedve van bogarászni, javaslom lassítva végignézni az “újságcikkeket”.

E-mail: management@leechermusic.com

https://facebook.com/leechermusic

https://youtube.com/leechermusic

https://twitter.com/leechermusic

https://instagram.com/leechermusic

 

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Dávid Csilla Hátsó oldal: Malkácsi Adrián
Az időről Az idő szekere csak előre halad, nem enged semmiféle fantasztikus elképzelésnek, nem vet hurkot m...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! DAY 35: SZAKMAI ÁRTALOM

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A hajléktalanok jogairól A hajléktalansághoz alapvetően kétféle hozzáállás létezik: az egyik a jogvédő, amely szerint mind...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vissza a gyökerekhez Húsz éve jelent meg a Sepultura Roots című albuma

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kalózok, útonállók és szépségek éjszakája A Tiszán nem túl gyakran úsznak fel kalózhajók, a szegedi rakparton lévő Ifjúsági Ház programszer...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Leecher: Sightless (Hammerworld Hungary – Nail Records – 2016)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Örökös potyautas Megjelent Sándor Zoltán legújabb novelláskötete

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Alkohol Az alkohol története egyidős az emberiséggel.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egy applikáció szabadkaiaknak Az életünket talán el sem tudjuk képzelni mindenféle kütyük, okostelefonok, tabletek, laptopok és...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 32. 32. rész – Cékla töri

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A macskák bangkoki királysága – Az asztalon felejtette a kindle-jét – nyávogta Bubul, az öreg sziámi macska. – Gyere gyorsan, B...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bring Back The Summer (Phantasialand)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Kovács Attila
Aki választ: Husnyák Andrea Szervezek. Megfigyelek. Főzök, mosok, összetartok. Szeretném jól csinálni, hogy jól legyek.

0 Hozzászólás | Bővebben +