: Szurikáta
Szurikáta

Az állatoknak is vannak jogaik

: Szurikáta
Szurikáta

Néhány héttel ezelőtt a kecskeméti vadasparkban egy kisfiúnak annyira megtetszett egy szurikáta, hogy a tiltó tábla ellenére benyúlt hozzá, hogy megsimogassa. Az állat megijedt, és megharapta a gyereket, aki erre ösztönből reagált: olyan erővel csapta földhöz a szurikátát, hogy az elpusztult az ütéstől. Nem sokkal később a győri gyurgyalagoktól szeretett volna valaki megszabadulni, ezért purhabot fújt a madarak által fészekként használt üregekbe. A madarak fészkelőhelyének súlyos károsítása bűncselekmény, a purhabos incidens következtében három gyurgyalag megfulladt.

Függetlenül attól, hogy ki milyen mértékben felelős ezeknek az állatoknak a haláláért (hiszen egy ijedt gyerek ösztönvezérelt cselekedetét nem lehet egy napon említeni egy felnőtt ember előre megfontolt bűncselekményével), az teljesen nyilvánvaló, hogy sem a szurikátának, sem a madaraknak nem kellett volna elpusztulniuk. Az ember állítólag gondolkodó és érző lény – hát akkor vigyázzunk a természetre!

Gyurgyalag

Gyurgyalag

Városi lány lévén, kiskoromban Fekete István állatregényein keresztül ismerkedtem meg a vadon élő állatok életmódjával és a természetvédelmi érték fogalmával. A szép- és a szórakoztató irodalomnak megvan az a varázsa, hogy kinyilatkoztatások, dogmák és nagy odamondások nélkül képes tartalmas értéket és tudást közvetíteni az olvasóknak. A természet tisztelete pedig nagyon alulértékelt, de valójában nagyon fontos érték. Nemcsak azért, mert sokat elmond rólunk az, hogy hogyan bánunk azokkal az élőlényekkel, akik nálunk kiszolgáltatottabbak, vagy mert a természet megóvása a jövőnk egyik záloga, hanem azért is, mert az állatok felé megnyilvánuló agresszió előbb-utóbb nagy valószínűséggel célpontot vált, és emberek felé fog irányulni.

Szakemberek szerint egyértelmű az összefüggés az állatkínzás és a családon belüli erőszak között. Azoknak az embereknek a nagy részét, akiket elítéltek a gyermekük vagy a feleségük bántalmazásáért, korábban már vádolták állatkínzással is. Jobban belegondolva, nincs ebben semmi meglepő, hiszen logikus, hogy aki a hatalmával él vissza, az mindig a nála kisebbet és gyöngébbet bántja: a cicát, a kutyát, a gyereket, a nőt.

Vuk

De nemcsak az állat elpusztítása vagy bántalmazása számít állatkínzásnak, hanem az is, amikor úgy hagynak magára egy állatot, hogy azzal veszélybe kerül az élete. Vannak, akik három napig városon kívül tartózkodnak, mégsem kérik meg a szomszédot, hogy etesse meg a kutyát. Mások ráunnak a macskára, ezért elviszik néhány kilométerrel odébb, és a természet lágy ölén szabadon engedik a házhoz és emberekhez szokott állatot. Olyat is tapasztaltam már, hogy valaki nem örült a kutyája kölykeinek, ezért zsákba kötve kitette őket a szemetes mellé (ezeket a kiskutyákat végül egy helyi állatvédő szervezet vette a pártfogásába).

Akinek fontos a természet védelme, az állatok tisztelete, vagy szívén viseli, hogy a hatalmukkal visszaélők még az előtt megkapják méltó büntetésüket, hogy a háziállatuk helyett a gyereküket verik véresre, az semmiképpen ne menjen el csukott szemmel az állatkínzás mellett. Igaz, sokat nem tehetünk – de feljelentést tehetünk a rendőrségen, vagy jelezhetjük a tapasztalatainkat valamelyik helyi állatvédő egyesületnek, ők tudni fogják, mit kell tenniük, és lehetőségeikhez mérten segíteni fognak az állaton.

Az emberi jogok egyik szigorúbb irányzata amellett érvel, hogy az emberi jogok rendszere önmagában olyan, mint a rasszizmus, hiszen faji alapon tesz különbséget az egyes élőlények jogai között. Márpedig – legalábbis az érvelés szerint – semmi nem indokolja, hogy az emberre mint magasabb rendű és előjogokkal rendelkező élőlényre tekintsünk. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az összes jogot ki kellene terjeszteni az állatokra is. Elvégre nem kérdés, hogy egy szurikátának is fáj, ha földhöz csapják, és egy madár is szenved, mielőtt megfullad. Ez a vita azonban egyelőre nincs előtérben, az állatok jogai csak minimális szinten jelennek meg a nyugati társadalmakban, és nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változni fog.

Vegetáriánus ebéd

Vegetáriánus ebéd

Az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát 1989-ben fogadta el a Nemzetközi Állatvédő Liga. Ez olyan pontokat tartalmaz, mint az állat életének védelme vagy az állattal szembeni kegyetlenkedés betiltása. Az állatvédők mellett a vegán és vegetáriánus közösségek is folyamatosan küzdenek az állatok jogaiért. Utóbbiak szerint nemcsak az állatok leölése állatkínzás, de a nagyüzemi tartás sem teremt éppen kellemes körülményeket a teheneknek, csirkéknek vagy méheknek.

Én nem gondolom, hogy aki tejet vagy akár húst eszik, az szükségképpen állatgyűlölő lenne, már csak azért sem, mert én sem vagyok vegetáriánus. Az viszont biztos, hogy aki szeretne többet tenni az állatokért annál, mint hogy nem veri őket félholtra, annak erre lehetősége van úgy is, hogy nem mond le a húsevésről. Először is: lehet kevesebb húst enni. A Meat Free Monday (Húsmentes Hétfő) mozgalmat Paul McCartney indította útjára két lányával majd egy évtizeddel ezelőtt. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a nagyüzemi állattartás környezetkárosító hatásaira. Heti egy húsmentes nappal máris tehetünk valamit az éghajlatváltozás ellen. Azt is megtehetjük, hogy háztáji állatok húsát, tejét és tojását esszük: így nekünk megmarad a húsevés öröme, mégis teszünk valamit a nagyüzemi állattartás ellen. Ráadásul még a helyi közösséget is támogatjuk azzal, hogy a szupermarket helyett a piaci termelőktől vásárolunk.

Nagyüzemi állattartás

Nagyüzemi állattartás

A természetnek azonban nemcsak az állatok részei. A helyi élővilág megőrzésébe a növényzet is beletartozik, hiszen az ökológiai egyensúly csak akkor tartható fenn, ha minden élőlényre egyformán odafigyelünk. Egy határt mégis meg kell húzni valahol: ha minden élőlényt a végsőkig védelmezünk, akkor éhen fogunk halni. A természet védelme nem merülhet ki abban, hogy nem bántjuk az állatokat – miközben kiirtjuk a természetes élőhelyüket, hiszen a fáknak nem fáj, ha kivágják őket.

A tiszta és egészséges környezethez való jog egy alapvető emberi jogunk. De ez nem valósulhat meg természetvédelem nélkül. Az ökológiai egyensúly fenntartása, a növény- és állatvilág sokféleségének megőrzése és az állatokkal való megfelelő bánásmód kialakítása mind olyan építőkövei a társadalomnak, amelyek lehetővé teszik egy emberibb közösség létrejöttét. Az pedig sosem szokta vita tárgyát képezni, hogy egy emberibb közösségben mindenki jobban érezné magát.

 

Az Állati jogok egyetemes nyilatkozata az alábbi pontokat tartalmazza:

– Minden állat életét tisztelni kell.

– Egyetlen állatot sem szabad rossz kezelésnek vagy kegyetlen beavatkozásnak alávetni. Ha az állatot el kell pusztítani, annak gyorsan, fájdalom- és félelemmentesen kell megtörténnie.

– Az állatnak joga van a figyelmes gondozásra.

– A fájdalmas vagy lelki traumát okozó kísérlet sérti az állat jogait. Gondoskodni kell az ilyen eljárások helyettesítésének kidolgozásáról és folyamatos bevezetéséről.

– Minden, szükségtelenül halált okozó beavatkozás, életellenes bűncselekménynek számít.

– A szervezett oktatásnak és nevelésnek arra kell törekednie, hogy az ember gyermekkorától kezdve tisztelje és megértse az állatokat.

(Forrás: www.wikipedia.org)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Bognár Nóra: Huszár – Ugrás és kiugrás
(F)élünk T.-nek

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
A Petőfi Sándor Cserkészcsapat törzstisztje Bábi Orsolya a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola gimnazistája volt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Jogi kar, te drága! DAY 94: MULTIFUNKCIONÁLIS OLVASÓTEREM

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Szurikáta
Az állatoknak is vannak jogaik Néhány héttel ezelőtt a kecskeméti vadasparkban egy kisfiúnak annyira megtetszett egy szurikáta, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: The Heads
Roadburn 2018 2. SZOMBAT

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lógjunk együtt a Mátrába! Interjú a Fekete Zaj Fesztivál fő szervezőjével, Varga Balázzsal

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Izgalmas zenei utazásra lehet számítani!” Varga Laró Istvánnal, a Narco Polo alapító tagjával beszélgettünk

0 Hozzászólás | Bővebben +
: AntiSzerda (fotók: Szerda Zsófi)
Az improvizáció ravasz rókái Brácsa, zongora, szájharmonika, basszusgitár, citera, orgona, bendzsó, kaval – ezeket mind-mind m...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Nyárnyavalyák Beköszöntött a nyár, itt a jól megérdemelt pihenő.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
MAdT 2018 A Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tizenegyedik Tábora

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha nyár, akkor Everness Fesztivál Van egy fesztivál a Balaton partján, ami egy másik dimenzióba repít.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brutal Assault 2018 Már csak a helyszínen válthatók jegyek az idei Brutal Assault fesztiválra.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Exit – Szabadság Újvidék – Pétervárad 2018. július 12-15

0 Hozzászólás | Bővebben +
: ifj. Kucsera Géza (fotó: Kovács Attila)
Aki választ: Ifj. Kucsera Géza 40 évvel ezelőtt az ikertestvéremmel a természet klónjaiként érkeztünk ebbe a duális világba.

0 Hozzászólás | Bővebben +