: Asterix és Obelix először nyomtatásban
Asterix és Obelix először nyomtatásban

Hatvanéves az Asterix és Obelix

: Asterix és Obelix először nyomtatásban
Asterix és Obelix először nyomtatásban

A francia kiadó egy díszcsomagolásban megjelent dupla kötettel, emlékérmével és új képregényfüzettel ünnepelte a jubileumot

Az idén ünnepli megjelenésének hatvanadik évfordulóját a világszerte népszerű, egykoron az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában is megjelent képregénysorozat.

A jubileum alkalmából a képregény kiadója egy szövetborítású díszdobozban, limitált példányszámban, egy kétkötetes kiadványt jelentetett meg, amelyek közül az egyik René Goscinnynak, a képregényfüzetek eredeti szerzőjének a feljegyzéseit, forgatókönyveit tartalmazza, a másik kötetben pedig 44 eredeti, Alberta Uderzo, az Asterix első grafikai szerzője által rajzolt és aláírt képregénytáblát jelentettek meg 150 grammos, Munken típusú, hófehér, selymes, sima felületű, famentes, mázolatlan papíron. A képregény kedvelői ugyanakkor ezeken kívül betekintést nyerhetnek az egyik legismertebb európai képregény történetébe, de benne vannak az 1959. október 29-én, a francia/belga Pilote képregény-folyóiratban megjelent első Asterix-epizód színes táblái is.

Asterix

Asterix, a gall hős 1959-ben debütált a Pilote magazin első számában

Az Asterix-képregények hivatalos oldalán szereplő információk szerint a luxuskiadvány 200 euróba kerül, és mindössze 800 példányban jelent meg. Ezenkívül a jubileumra kiadták a képregényfüzet-sorozat legújabb, sorrendben 38., Asterix és a törzsfőnök lánya című epizódját is, amelyben a számunkra is ismerős főhősök mellett egy női főhős, Vercingetorix törzsfőnők tinédzserkorú lánya, Adrenaline is megjelenik. Franciaországban úgyszintén a jubileum alkalmából korlátozott számban egy 2 eurós pénzérmesorozatot is megjelentettek a gall hős alakjával, aki egyaránt népszerű az idősebb és a fiatalabb nemzedékek soraiban is.

Asterix és Obelix pályafutása 1959. október 29-én kezdődött az Asterix, a gall hős című, a belga/ francia Pilote képregénymagazinban megjelent képregénnyel. René Goscinny (író) és Alberto Uderzo (rajzoló) hőse azonnal óriási sikert aratott, először Franciaországban, majd pedig világszerte. A történet 1960-ban önálló képregényfüzet formájában is megjelent, amelyet a francia Le Monde napilap a 20. század 23. legjobb kiadványának kiáltott ki. A szerzők eredetileg a 12. században született, több mint 10.000 versszakból álló Roman du Renard (Róka-mese vagy Róka-regény) történetét rajzolták meg, azzal a különbséggel, hogy hőseinek folyamatos csetepatéit a 20. század gúnyos politikai áthallásaival ötvözik. Az volt a bibi, hogy a történet képregényes variját elhappolták előlük, és új lehetőségek keresése közben kiötölték, hogy mivel a a francia történelemoktatás a dicső gallok tetteivel kezdődik, miért ne lehetne a rókamese szatirikus hangulatát e korba átemelni. Goscinnynak nagy nehezen a szerzőtársát is sikerült meggyőzte, aki inkább egy daliás héroszt rajzolt volna.

Asterix

Obelix pöttöm kutyusával kiegészülve legyőzhetetlen triót alkotnak

Ezt követően egy olyan beszélő nevet is kitaláltak, amely a pöttömséget és a ravaszságot egyaránt képviselte, és az üstököst, illetve a lábjegyzetként használt csillagot egyszerre jelentő astérisque-ből született Asterix név kiváló választásnak tűnt.

Asterix és társai története időszámításunk előtt 50 körül játszódik, amikor Julius Caesar római csapatai egy falut leszámítva egész Galliát meghódították. Gondolom, mondani sem kell, hogy ebben a faluban él Asterix és legjobb barátja, akik különböző küldetéseik során bejárják szinte az egész ókori világot, s ezen expedíciók során számtalan veszélyes, de még több vicces kaland történik meg velük, hogy aztán végül a többi falulakóval együtt egy óriási lakomával ünnepeljék meg a küldetések sikerét. A két szerző a gallokat lényegében saját nemzettársaik életmódját kifigurázva mutatja be a képregényekben. Az olyan pozitív tulajdonságok kidomborítása mellett, mint például a szabadságszeretet és az önfeláldozás, rámutatnak a negatív jellemzőkre is, mint amilyen a mohóság, a szűklátókörűség, a túlzott büszkeség, a meggondolatlanság, a veszekedés stb. Ugyanakkor ugyanezt teszik azon nemzetek fiaival is, amelyekkel a két főhős kalandjaik során találkozik. A rómaikról és a kalózokról nem is beszélve, akik a történetek örök lúzerei. Az első képregényfüzet egyébként mindössze hatezer példányszámban került ki a nyomdából, a többi epizódot tartalmazó képregényfüzetek közül viszont volt, amelyik milliós példányszámban jelent meg.

Asterix

Az első Asterix animációs film francia borítója

Uderzo és Goscinny 1977-ig, a történetet író Goscinny haláláig dolgozott közösen a gall hős kalandjainak szövögetésén, ezt követően pedig Uderzo egymaga írta és rajzolta az epizódokat egészen 2009-ig, amikor a szerzői jogokat eladta a Hachette Könyvkiadónak. Hat évvel ezelőtt a képregény rajzolását és írását Jean-Yves Ferri és Didier Conrad vette át, és azóta is az ő nevük fémjelzi a két gall hős kalandjait, amelyekből három játékfilm és több rajzfilm is készült, de ezek meg sem közelítik az eredeti képregények színvonalát.

Magyar nyelven legelőször 1975-ben éppen Vajdaságban, az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelentek meg az első Asterix-képregényfüzetek, s ezt 1988-ig további 24 kiadvány követte, felváltva a Talpraesett Tom című képregényekkel. Ezek a füzetek Kopeczky László fordításának köszönhetően váltak a mai napig népszerűkké és a képregényrajongók köreiben rendkívül keresettekké. A Vatera.hu internetes aukciós portálon jelenleg kínált Asterix a belgák között című képregényalbumért 10.800 Ft-ot kérnek. Érdekességképpen ugyanezen az árveréses portálon az úgyszintén az újvidéki Forum által 1980-ban megjelentett, bontatlan Valiant herceg képregényalbum 19.800–20.000 forintot kóstál. Az újvidéki Forum egyébként 1989-ig szinte az összes addig megjelent képregényfüzetet kiadta magyar nyelven.

Asterix és Obelix

Az Asterix és Obelix címet viselő, élőszereplős film kiköszörülte a két gall hős renoméján ejtett csorbát

Magyarországon 1979-ben az IPM Alfa folyóiratban jelent meg az első Asterix-történet, és az újság megszűnéséig összesen 15 történetet jelentettek meg. A rendszerváltás után az Egmont kiadó vágott bele a széria kiadásába, de az újvidéki Forum Könyvkiadóhoz hasonlóan félbehagyta a sorozatot. A kötetek fordításában többen is – Bíró János, Gellért Péter és Tímár György – közreműködtek.

2010-ben az Egmont újra megvásárolta a sorozat kiadási jogait, és újrakezdte a kötetek kiadását. Szerencsére tanultak a hibájukból, és nem a korábbi köteteket kezdték el kiadni, hanem ott folytatták, ahol abbahagyták a megjelentetést.

Asterix: Az istenek otthona

Az Asterix: Az istenek otthona című animáció már az új idők megoldásait alkalmazza

Az idők során több kiadó is foglalkozott Asterix-képregényekkel, de mindegyik a nulláról akarta felépíteni a sorozatot, ezért jó néhány történet több változatban is megjelent, eltérő fordításokban. Ugyanakkor az eredeti nyelven megjelent 33 füzet közül 2012-ig 7 történet sohasem jelent meg hivatalos formában magyarul. Szerencsére egy elhivatott rajongónak köszönhetően ezek is elolvashatóak nyelvünkön, igaz, nem hivatalos kiadásban, hanem digitalizált formában.

Érdekesség, hogy az újvidéki, az Alfában megjelent és az Egmont által először kiadott történetek sorrendje sem követte az eredeti francia kiadásokét.

2014 óta a képregény kiadási jogai a Móra Kiadóhoz kerültek. Ők az elkezdett sorozatot folytatták, és átvették a már megjelentetteket is. Jelenleg a 24. képregényalbumnál tartanak.

Asterix

A sorozat legújabb epizódjában egy új hősnő jelenik meg Adrenaline személyében

A gall hős kalandjai a filmesvásznon is óriási sikert arattak, habár ahogyan az animációs filmek, úgy a történetek alapján készült három film sem közelítette meg a képregényfüzetek színvonalát. Az első celluloid Asterix-történet az 1967-ben bemutatott, animációs elemekkel élőszereplős Két római Galliában című történet volt, de ugyanez év végén az Asterix, a gall egész estés animációt is bemutatták, majd pedig az Asterix és Kleopátra is filmvászonra került. Ezután Goscinny és Uderzo egy merész ötlettől vezérelve Idefixet, Obelix pöttöm kutyáját szemelte ki amolyan Asterix spinoff hősnek, de az egész egy füstbe ment terv szintjén maradt. Ezt követte 1976-ban az egész estés, és a legjobban sikerült, Asterix tizenkét próbája című animáció, amely bizonyos tekintetben a korai Asterix-animációk lezárása. Ezt a nyolcvanas évek derekán az Asterix és Cézár ajándéka, az Asterix Britanniában és az Asterix nagy csatája követte, ami lényegében a Főnökviadal és A látnok rajzfilmes adaptációja. E rajzfilmek óriási bukása hosszú időre megpecsételte a további Asterix-mozgófilmek sorsát, hogy azután az 1994-es Asterix Amerikában című epizód, illetve az Asterix és a vikingek (2006) még jobban elássák a sorozatot. A kifulladt animációsfilm-hullámot követte a Claude Beri és Claude Zidi által összegrundolt Asterix és Obelix címet viselő, élőszereplős film Christian Clavier és Gerard Depardieu főszereplésével, ez valamelyest kiköszörülte a két gall hős renoméján ejtett csorbát, majd a következő Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés pedig teljesen jóra sikeredett, viszont a két színész között eléggé elhatalmasodott a viszálykodás (ugye, Gerard Depardieu akkoriban még menő nemzetközi filmsztárnak számított, akiről nem az adócsalási ügyei, hanem a filmes alakításai miatt cikkeztek, Clavier-ről pedig Franciaországon kívül senki sem hallott). Ezért az Asterix az olimpián (2008) forgatása előtt Christian Clavier-től fájdalmasnak nem nevezhető búcsút vettek, és a pekingi olimpia reklámfilmjének is beillő epizódban Clovis Cornillac-t szerződtették Asterix szerepére, akinek a feladata ki is merült abban, hogy szinte elsikkadjon Depardieu mellett. Ez az Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát-ban (2012) érezhető leginkább, amelyben sokak szerint egy bunkó lúzerként tüntetik fel a gall hőst. Ezt követően szerencsére nem készült újabb élőszereplős Asterix-film. Időközben Depardieu is meghülyült, és Putyin kebelbarátja, egyben orosz állampolgár lett. A gall hős a régi fényét az Asterix: Az istenek otthona (2014) című, kifejezetten üdítő és lendületes 3D-s animációval szerezte vissza, tavaly pedig a mozikban bemutatták az Asterix: A varázsital titka című egész estés rajzfilmet is, amely ugyan Panoramixot, a druidát helyezi előtérbe, de a maga módján így is szórakoztató.

Szó ami szó, nem marad más hátra, mint abban reménykedni, hogy Asterix az elkövetkező hatvan évben is változatlan lendülettel püföli a rómaiakat. Ugyanakkor bízunk abban, hogy azt is megérjük, hogy az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában ismét kezünkbe vehessük kedvenc gall hősünk kalandjait. Addig pedig akinek megvan a magyarul megjelent összes képregényfüzet, vegye elő, porolja le, és olvassa el őket ismét. Akinek pedig nincsenek meg a füzetek, az interneten megtalálja digitalizált változatban.

Felhasznált irodalom: Wikipédia, www.filmtett.ro/cikk/hatvanadix-asterix-kepregeny-es-adaptaciotortenet/, N1 TV

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Bíró Timi
Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik – Kohanec Enikő
Értem?! Biztosan mindannyian találkoztatok már olyan szöveggel, amely teljesen érthetetlen volt számotokra.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Guzsvány Anna
Kupuszina és mákos rétes Guzsvány Anna vagyok. Néhány szó, ami jellemez engem: néphagyományok, Kupuszina, kedvesség, magya...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.careeraddict.com
Jogi Kar, te drága! DAY 174: A VIZSGÁK OLYANOK, MINT A CSERESZNYE

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Nemzet: kultúra, vagy állampolgárság? A minap volt szerencsém egy távoli, nyugati országból származó ismerősömmel beszélgetni.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Repetitor – Fővárosi dühös pulzálás
Megélni a mélységeket 2. Fekete Zaj 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A végzet fertelmes kacagógerléi Kevin Smith: Shop-stop (Clerks) – 1994

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Paul Gauguin: Behavazott kert
Hópihék Behavazott. Itt volt már az ideje, január közepén jártunk.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kovász
Sporhetsztori 80. 80. rész – Kovászkohász

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A vashiányos vérszegénység A vas egy nélkülözhetetlen elem a számunkra.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Borghesia koncert Újvidéken Borghesia koncert Újvidéken

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Carlos Santana (fotó: Roberto Finizio)
Carlos Santana Budapesten A tízszeres Grammy-díjas, háromszoros latin Grammy-díjas rockikon, a Rock and Roll Hírességek Csa...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Asterix és Obelix először nyomtatásban
Hatvanéves az Asterix és Obelix A francia kiadó egy díszcsomagolásban megjelent dupla kötettel, emlékérmével és új képregényfüzet...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Papp Arnold (fotó: Bodó Zoltán)
Aki választ: Papp Arnold Zentán élek a feleségemmel és az egyéves kisfiunkkal.

0 Hozzászólás | Bővebben +