: http://www.legalpractice.info
http://www.legalpractice.info

Jogi Kar, te drága!

: http://www.legalpractice.info
http://www.legalpractice.info

Day 183: Kezdődik a visszaszámlálás

És akkor belémnyilallt a gondolat. Ráébredtem, hogy még csak két hét, és tulajdonképpen ennyi volt. Egyeseket soha az életben nem fogok többé látni. Na, nem mintha erre vágynék. Az egyesek pedig magában foglalja mind a hallgatókat, mind pedig az utálatos professzorokat.

Amennyire megrémített ez a két hét, valamennyire azért örültem is neki. Még csak két hét, meg néhány vizsga, és ez is elmúlt. Ha belegondolok, hogy a mikor diplomálsz kérdést lassan felváltja a mikor mész férjhez, akkor csak az jár a fejemben, hogy valahogy el kéne még húzni ezt a két hetet...

A tegnaphoz képest nem érzem magam sem okosabbnak, sem érettebbnek. Ahhoz a tegnaphoz képest, amikor beiratkoztam az egyetemre, és azt hittem, hogy majd hirtelen felnőtté válok. El fog múlni az a két hét is, és az a péntek is olyan lesz, mint bármelyik másik péntek.

Day184: Hány nem kell a baszd meg előtt?

Faszfejnek kell lenni.

Akkor fogyott el a türelmem, amikor rájöttem, hogy mennyi kínos és hülye helyzettől tudtam volna megmenekülni, ha annak idején a megfelelő pillanatban nemet mondok, vagy csak simán annyit, hogy baszd meg. Most okolhatnám a szüleimet a jó neveltetés miatt. Az iskolában nekem mindig mindenem volt. Blokk papírom, temperám, papírzsebkendőm, tartalék ceruzám, golyóstollam... És hogy mit kaptam ezzel? Mindig mindenki mindent tőlem kért, én pedig sosem tudtam nemet mondani, mert hát nem illik, meg segíteni kell a rászorulókon. Hm, hadd gondolkodjam. Nem azért vagyok most itt, mert rámmosolygott a jóisten, és mert valaki mindig segített. A sorsom majdnem ugyanolyan, mint másoké, csak én egy kicsit későn jöttem rá arra, hogy hogyan küldjek el valakit a πcsába. Na, ezzel többet nincs gondom. Ha valamit nem akarok, van rá megfelelő kifogásom. Nincsenek kínos helyzetek, eddig még egy nemet sem bántam meg, szemben az igenekkel. Éjszaka pedig olyan nyugodtan alszom, mint még soha.

Day185: A jövő

Eldöntöttem. Veszek pár hold földet, és nyitok egy állatsimogatót. Lesznek kecskéim, teheneim, birkáim, malackáim, és eljárhatnak oda a kifinomult városi gyerekek, akik tehenet még csak képen láttak, de azt is csak rajzolva, ahogy a tejesüvegről mosolyog. Feltételezem, ez egy kicsit több gonddal jár, mint gondoskodni két teknősről, meg felnevelni két kutyát vagy éppen egy gyereket. De annyira azért talán mégsem nehéz. Elvégre láttam én már falusi parasztokat úgy politizálni, mintha három év alatt fejezték volna be a négyéves jogi egyetemet, pedig talán még könyveket sem láttak az életben. Így hát jogászként én is parasztkodhatnék. Majd a birkákkal megvitatom a kormány összetételét, a büdzsé kérdéseit.

Ildi: Na, birkák, bemehet ez a senki és semmi a parlamentbe, hogy olyan dolgokról döntsön, amikről semmit sem tud, és amikhez semmi köze?

És a birkák így felelnének: BEEEEEEEE!

Sokszor mondtam már, hogy a jog egy igazán hatalmas tudományág, ami sok mindent magába foglal. Eddig mondjuk az öröklésről meg a parlamentről tanultam, és azt sehol sem említik, hogy hogyan kell tehenet fejni, de azért valahol csak el kell kezdeni. Volt, amikor azt sem tudtam, hogy létezik büntetőjog…

Day186: Újrahasznosítás

Az első évnek, vagyis a tantárgyaknak, amikkel az első évben ismerkedtem meg, semmi közük sem volt a joghoz, vagy legalábbis a legnagyobb hányaduknak. Ez nem afféle szubjektív vélemény. Ahhoz, hogy valaki pert nyerjen, nem kell tudnia az iszlám állam jogberendezését vagy az összes Nemanjićot. Így természetesen nem is csoda, hogy a második év tantárgyai pofán vágtak, méghozzá jó vaskos könyvekkel. De annak már legalább volt valami köze a joghoz. A harmadik év az egészre rátett még egy lapáttal, ezúttal is ott volt minden tantárgy nevében az, hogy „pravo”, és a könyvek is megvastagodtak. Elballagva a negyedik évbe, egészen olyan érzésem van, mintha tudnék is valamit. Néha még hasznát is tudom venni annak a kis tudásnak, ami valami csoda folytán megmaradt bennem az előző évekből, amikor egy új tantárgyból vizsgázom, ahol nem ártana mondani valamit a jobb jegy kedvéért.

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Varga Emília
Várakozunk Már csak néhány napot kell kibírni, és mindenki kieresztheti a gőzt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Horváth Zsolt
A Narkomániáról kicsit másképpen Rendhagyó könyvbemutató részesei lehettek mindazok, akik vasárnap esti ejtőzés, tévézés, vagy épp...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A környezet megreformálásáért Manapság már minden a klímaváltozásról szól – ezt reggelizzük, uzsonnázzuk, vacsorázzuk. A csapbó...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Varga Emília
Egzotikus kultúrák vonzásában Varga Emília vagyok. Céltudatos. Eltökélt. Kreatív. Kalandvágyó. Barátságos. Természetkedvelő. Ma...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: http://www.legalpractice.info
Jogi Kar, te drága! Day 183: Kezdődik a visszaszámlálás

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Vígi László
Kapuzárási JELEN-LÉT Devin Townsend elhozta aranyerével az elmúlt évek legszebb életigenlését

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Mi csak a pénzért vagyunk itt” – énekelte Tusta az életét bemutató dokumentumfilmben

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
kutyafuttában Vondie Curtis-Hall: Az utolsó belövés (Gridlock’d) – 1997

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Oláh Tamás (fotó: K. Kovács Ákos)
A színházkutatás misztikus világában Oláh Tamás neve több helyről is ismerős lehet, hiszen a magyarkanizsai fiatalember a Gondolat-Jel...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Almás-zabos kenyér és zsömle
Sporhetsztori 82. 82. rész – Kovászkohász 3.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A hiperszuper tahini bonbon
Sporhetsztori extra Karácsony környéki nyavalya

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Újraélesztés – Te is képes vagy rá! Bárkivel előfordulhat, hogy a közvetlen környezetében hirtelen újraélesztést kell végeznie.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fehér télben fekete zaj A sötét zene rajongóinak decemberi sír-dog-ál-lása a Dürer Kertben

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Antalovics Péter (fotó: Antalovics Zoltán)
Aki választ: Antalovics Péter Születtem '93 februárjában Zomborban, azóta öntudatra ébredek újra meg újra.

0 Hozzászólás | Bővebben +