Magyarok a Barcáért (2014)
Az FC Barcelona manapság leginkább a klub elnökválasztásával és az ekörül zajló váltással van elfoglalva. A közelmúltban a katalán klub történelme legsikeresebb időszakát élte. A sikerek kovácsát nehéz pontosan megnevezni, mert az egyesület akkor tudott igazán nagyot alkotni, amikor saját nevelésű játékosaira és a La Masia néven elhíresült utánpótlásnevelő bázisára támaszkodott. A vezetőedzők, mint amilyen Pep Guardiola vagy Luis Enrique, szintén megfordultak ebben az iskolában, de a hatszoros aranylabdás argentin sztár, Lionel Messi is a La Masiából lépett fel a Barcelona nagycsapatába. A klubot ma világszerte ismerik, de azt talán még a magyarlakta területeken is kevesen tudják, hogy a Barcának az ötvenes években egy magyar volt a legnagyobb csillaga. Sőt, első világsztárja.
Nem lett volna fair a Sportdoku című rovatban csak és kizárólag a Puskás Hungary című alkotással foglalkozni, mert bár kétségtelen, hogy Puskás Ferenc nagysága, kultusza beárnyékolja a többiekét, arról azonban már éles viták szólnak, hogy vajon futballtudásban is jobb volt-e egy bizonyos Kubala Lászlónál. A Magyarok a Barcáért 2014-ben látta meg a napvilágot, a film mögé pedig egy csomó támogató állt, nem véletlen: a 2010-es években a legnagyobb trófeákat a Barcelona szerezte meg, a grundon pedig a gyerekek kétharmada Barca-szurkoló volt. Az alkotó, Kocsis Tibor, élve ezzel a lehetőséggel, megalkotta ezt a hiánypótló dokumentumfilmet, ami minden magyar ember számára érdekes, szórakoztató és megrázó is lehet egyben, mindemellett pedig még az újdonság erejével is hathat.
A Magyarok a Barcáért nem egy hibátlan műalkotás, nem egy Netflixre vagy bármely más streamingszolgáltatóra készített dokumentumfilm, hanem egy a régi klasszikusok közül. A történet az első magyarokkal kezdődik, akik magukra öltötték a gránátvörös-kékek mezét, de nem kell sokáig várni, hogy megjelenjen a képernyőn Kubala László, akihez az 1956-os forradalom után két másik magyar, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor csatlakozik. A Barcelona triumvirátusának története egyszerre futballsztori, egyszerre tragikus történelmi, személyes történet. A film korábban soha nem látott archív anyagokkal és extrákkal ezt a személyes utat mutatja be.
A családtagok, a leszármazottak és az egykori klubtársak meséi közül egyértelműen kiemelkedik a három minisztori, ami egyenként szól Kubaláról – becenevén Kuksi vagy Laszy –, a „bolond madárka” Cziborról és az „Aranyfej” Kocsisról. A filmből megtudhatjuk, hogy mindhárman kiemelkedő képességű futballisták voltak, hogy Kubala ajánlotta be a többieket a Barcelonánál, s azt is, hogy (részben) miatta épült meg a ma is használt Camp Nou stadion, a maga mintegy százezres befogadóképességével. De a töretlen sikerek mögött valahol mégis ott lapul a magyar sírva vigadás. Amikor Czibort egy későbbi interjúban kérdezték arról, mit jelent számára Magyarország és a Himnusz, a következőket mondja: „Anya... és apa. Szülő. Ezt nem lehet két szóval elmondani. Benne kell élni. És a Himnusz. Az első dolgom, hogy felállok, és zokogok. És akkor előttem van a múlt.”
A Magyarok a Barcáért egyszerre akar legendát építeni, s egyszerre próbál történelmi hátteret is biztosítani állításainak. Az archív anyagokban nemcsak a családtagok, de a klub egykori vezetői, edzői, a klub körül tevékenykedő szakértők is megszólalnak. Valahogy ebben a magyar sztoriban is benne van az, ami sok másikban: a sikertörténet mögött nemcsak az egyén van ott, de egy társadalom tragédiája is.
Kocsis Tibor, a dokumentumfilm alkotója azóta sem állt le a munkával, sőt! A legfrissebb hírek szerint 2023-ban bemutatják a Kubala – több mint egy játékos munkacímű alkotását, amiben még inkább lehetőségünk lesz elmerülni a futball mögötti történelmi korban. Az archív felvételek egyikén Kubala egykori csapattársa azt állítja, hogy Kubala embernek nagyobb volt, mint játékosnak. Nos, ha ez valóban így volt – s miért ne lenne?! –, akkor ez a dokumentumfilm is csodás lesz!
0 Hozzászólás
Szólj hozzá