Minden hallgató tudja, mivel jár egy vizsgaidőszak. Valaki a folyamatos tanulás híve, valaki vizsga előtt egy héttel kezd tanulni, valakinek több szerencséje van, s van, akinek kevesebb – de ami biztos, hogy a vizsga le lesz rakva (előbb vagy utóbb)! Egy valami ilyenkor nagyon állja – stressz járja át a vizsgák időszakát, persze mindenki másként áll hozzá, de azért jó, ha egy tantárggyal több van beírva az indexbe. Stressz, motiváltság, tanulási módszerek, pszichológiai tanácsadás? Vojvodić Annamária, az újvidéki Európa Kollégium nevelőtanára, pszichológusa és családi pszichoterápiás tanácsadója beszélt arról, hogyan kezeljük a stresszt, mitől válik azzá egy vizsgaidőszak, valamint arról is, hogy mivel motiválhatják magukat a hallgatók a vizsgákra való felkészülés során.

Általában milyen érzéseket vált ki a hallgatókból a vizsgaidőszak?

– Nagyon egyéni, hogy ki hogyan birkózik meg a vizsgaidőszak nehézségeivel. Ez több tényezőtől is függhet, például a hallgató személyiségétől, motivációjától, genetikai adottságaitól, megküzdési képességétől. A vizsgaidőszak gyakran nagy mennyiségű stresszel jár. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a stressz természetes jelenség, hiszen a stressz a mi reakciónk a mindennapi kihívásokra, ezért nem nevezném negatív jelenségnek, sőt úgy gondolom, igenis szükségünk van rá az életben. Bizonyos pszichológiai elméletek szerint csakis optimális mértékű feszültség mellett vagyunk képesek a maximumot kihozni magunkból. A pozitív stressz növeli a koncentrációképességet, így a teljesítőképességünk is jobb lesz. Vizsgaidőszakban különösen a hasznunkra lehet. Tehát amikor nagyon alacsony a feszültségi szintünk, akkor unatkozunk, elálmosodunk. Ha viszont túl magas, akkor szorongunk, ez pedig gátolja a teljesítőképességünket. A közepes szintű stressz csúcsteljesítményt eredményezhet.

Mikor válik veszélyessé, és miért olyan stresszes a vizsgaidőszak?

– Akkor válik veszélyessé, amikor a stresszforrás folyamatosan jelen van, emiatt a hallgatók egy idő után nem tudnak pihenni. Ilyenkor úgy érezhetik, nem irányítják az életüket, és képtelenek ellátni a kötelezettségeiket. Nem tudnak összpontosítani, így tanulni sem. Ekkor megjelenik a szorongás, a tehetetlenség és a düh. Idővel a hosszan tartó szorongás akár fizikai és mentális megbetegedésekhez is vezethet, például gyomor- vagy emésztési panaszok megjelenéséhez, gyakori fejfájáshoz, alvási gondokhoz és egyéb pszichoszomatikus tünetekhez. A vizsgaidőszak a nagy nyomástól válik stresszessé. Olyan helyzet alakul ki, amely az ember komfortzónáján kívül esik. Hirtelen kell teljesíteni a vizsga előtt, illetve a vizsgán, ez pedig kellemetlen, néha akár ijesztő is lehet. Fokozhatja a feszültséget a tudat, hogy csak abban a pár órában kell megmutatnunk, mit is tudunk teljesíteni. Természetesen minél nagyobbak lesznek a feladatok és a kihívások, annál inkább befolyásolja a hallgatókat a stressz. Egy váratlan élethelyzet is közbejöhet a készülődéskor (szerelem, betegség), és nem lehet pihenni. Az ismeretlen helyzet is kihívást jelenthet, például amikor először állnak ki vizsgára egy adott tantárgyból.

Hogyan lehet levezetni a stresszt?

– Amikor nagy stressznek vagyunk kitéve, két dolgot tehetünk: vagy a stresszt okozó helyzetet próbáljuk megváltoztatni, például elhalasztjuk a határidőt, nem megyünk el a vizsgára, vagy pedig a saját viselkedésünket kell megváltoztatnunk. Az első dolog csak rövid távon oldja meg a helyzetet, mert a vizsga megvár. Saját viselkedésünkön viszont érdemes változtatni. Érdemes végiggondolni, valójában mi okozza a frusztrációnkat. Megvizsgálhatjuk, hogy mi az, amitől tartunk, mit kerülünk. Ezután az energiánkat összpontosítsuk arra, és gondoljuk át, milyen kiutat választhatunk. Ajánlani szoktam a hallgatóknak, hogy menjenek el a vizsgára akkor is, ha nem érzik teljesen felkészültnek magukat, nézzék meg, hogyan zajlik egy adott vizsga, milyen típusú kérdések vannak, így a következő vizsgaidőszakban ismertebb lesz a helyzet. Jelentősen csökken a stressz szintje, ha van egy bizalmasunk, akinek időről időre elmondhatjuk a gondjainkat. Belátjuk, hogy nem vagyunk egyedül ebben a helyzetben. A stressz levezetésénél fontos, hogy ki tudjunk kapcsolódni, másra tudjuk terelni a figyelmünket, amibe bele tudunk feledkezni, hogy teljesen kiszakadjunk a hétköznapi mókuskerékből. Legyen az valami hobbi vagy testmozgás.

Miért jellemző a hallgatókra a halasztgatás, és ezen hogyan lehetne segíteni?

– A túlzott izgulás hatására előfordulhat, hogy a hallgatók elkezdik kerülni a stresszhatást kiváltó szituációkat. Nem mennek el vizsgázni, nem adják át a beadandó munkákat. Gyakran előfordul, hogy szorongás hatására a diákok kerülni kezdik a társaságot is, amik a stresszes helyzetekre asszociálnak. Ezzel azonban megvonják maguktól a pozitív élményeket, a társas kapcsolatokat is. Nagyon fontos, hogy szembenézzünk a szorongást kiváltó dolgokkal, a félelmeinkkel. Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, a vizsgaidőszak előtt. Olvassunk sokat a témában, figyeljük, mások hogyan oldják meg a feladatokat, merjünk hibázni. Fontos továbbá tudatosítani, hogy nincsenek egyedül a helyzetben, mások is hasonlóan reagálnak vizsgaidőszakban. Nem árt felidézni olyan helyzetet, amikor sikeresen túljutottak hasonló akadályon.

Melyek a legideálisabb módszerek a tanulás során?

– Sokféle tanulási módszer létezik, például a szöveg kiemelése, tanulókártyák használata, vázlat készítése, mentális mappa készítése, csoportos tanulás… habár szerintem ez is nagyon egyéntől függ, hogy kinek melyik módszer felel meg. Inkább pár praktikus dologra terelném rá a figyelmet.

Nagyon fontos, hogy idejében kezdjünk el tanulni. Nagyon hasznos, ha a feladatot részfeladatokra bontjuk, és nagyobb időkereten belül, részenként ismételjük át az anyagot. Az anyag mennyiségétől és tulajdonságától függ, mennyi időre van szükségünk a megtanulásához. Igyekezzünk minél többet foglalkozni az anyaggal, mert minél több információnk van róla, annál érthetőbb lesz, és közelebb is kerül hozzánk. A tanulás vége felé már élvezni is tudjuk ezt a tevékenységet. Bebizonyosodott, hogy új dolgokat akkor memorizálunk könnyen, ha már ismert dolgokhoz tudjuk kapcsolni. Kísérletek során megfigyelték azt is, hogy az elalvás előtt tanult anyagokra jobban emlékszik az ember. Az alvás lehetővé teszi, hogy az új információk elraktározódjanak az emlékeinkben. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a tanulási technikák mellett a pozitív hozzáállásnak és a humorérzéknek is kiemelkedő szerepe van a tanulásnál.

Hogyan tudják motiválni magukat a hallgatók?

– Ezt az idézetet szoktam mondani a kollégistáknak: Akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad lesz! Ha elhisszük magunkról, hogy képesek vagyunk megoldani a feladatot, már ettől a hozzáállástól sokkal nagyobb esélyünk van a sikerre. Az agyunk nagyon bonyolult szerkezet, végrehajtja azokat az utasításokat, amelyeket adunk neki. Ezért nem mindegy, mivel tömjük az agyunkat. Ha azt mondjuk, sikerülni fog, megcsinálom, akkor az agyunk ráhangolódik a feladatra, és befogadóvá válik az információkra. Tehát a pozitív gondolkodás nagyon fontos. A másik fontos dolog a motiváció. Sokszor előfordul, hogy azzal keresnek fel a hallgatók, hogy nincs kedvük tanulni, sehogy sem tudnak nekikezdeni a tanulandó anyagnak. Ilyenkor azzal foglalkozunk, hogy mi a konkrét célja a hallgatónak, amit el akar érni, melyek azok a lépések, amelyek hozzájárulnak az eléréséhez. Ajánlani szoktam, hogy érdeklődéssel tekintsenek a hallgatók a tananyagra. Ha unalmasnak tűnik is az anyag, próbáljanak találni benne valamit, ami érdekes lehet számukra. Ha valódi kíváncsiság vezeti őket, a figyelmük nem kalandozik el. Továbbá figyeljenek oda arra, amikor összpontosítanak, ne zavarják meg a munkájukban. Emellett a tanuláshoz pihenten kell hozzálátni. A pihent állapotot kisebb-nagyobb szünetek beiktatásával tanulás közben fenn is kell tartani.

Vizsgaidőszakban milyen problémák esetén kérnek a hallgatók tanácsot, és mikor javasolt a pszichológiai tanácsadás?

– A vizsgaidőszak előtt és közben megnő a pszichológiai tanácsadások száma. Ilyenkor a hallgatók hajlamosak túlbecsülni a problémát és alábecsülni saját problémamegoldó képességüket. Általában szorongásra, alvási nehézségekre, alacsony önbecsülésre panaszkodnak a hallgatók. Sokszor azzal a panasszal jönnek, hogy nem tudnak koncentrálni, így tanulni sem a hosszan tartó stressz hatására megjelenő pszichoszomatikus tünetek miatt, mint amilyen például a hányinger, hasfájás, szédülés, pánikrohamok. A tanácsadás akkor javasolt, amikor a diák úgy érzi, segítségre lenne szüksége, mert nem tudja egyedül megoldani az adott problémát. A tanácsadás célja, hogy a problémában továbblendüljön a fiatal.

Képgaléria: