Howl’s Moving Castle – A vándorló palota

Rendező: Hayao Miyazaki

Megjelenés: 2004., japán animációs fantasy kalandfilm

Stúdió: Studio Ghibli

A vándorló palota története egy alternatív múltban játszódik, ahol az ipari forradalom vívmányai tökéletes szimbiózisban élnek a varázslattal. A háborúban álló országban Sophie egy egyszerű kalapos leányként éli életét, sőt szürke és egyszerű személyisége sem emeli be a tipikus hősnők körébe – ám egy szép napon mégis sikerül a Puszták Boszorkányának átkát zúdítania a nyakába, amely fenekestül, pontosabban korostul felforgatja az életét: szempillantás alatt, majd 70 évet öregszik – Sophie megszokott világa pillanatok alatt saját szürreális párhuzamos univerzumává dagad. Egy titokzatos, szép idegennel való véletlen találkozás után a jól ismert utcák hirtelen megváltoznak, lidércszerű, alaktalan lények bújnak meg minden sötét zugban, Sophie-nak nincs más lehetősége, szembenéz végzetével, és az országpolitikától terhes városi közösséget elhagyva veszélyes vidékre vándorol, amelyet csak varázslók és boszorkányok laknak.

„AZ LÉGY, AKINEK LÁTSZÓDSZ…”

Sophie kezdetben egy kishitű, önbizalomhiányos, visszahúzódó lány. Szinte láthatatlan a környezete számára, életét teljesen alárendeli a családi örökség gondozásának, azaz a kalapkészítésnek. Magát csúnyának és értéktelennek, saját véleményét és gondolatait pedig érdektelennek tartja. Az átok pont ezt a gyengeséget használja fel: …az légy, akinek látszódsz... – szól a Puszták Boszorkányának átka.

A történet során többször is láthatjuk – például alvás vagy véleménynyilvánítás közben –, hogy Sophie visszafiatalodik. Kiderül, hogy egy nagyon okos, gondoskodó, talpraesett és valójában gyönyörű fiatal nőről van szó, aki ha képes levedleni magáról az évek során felszedett negatív és önmarcangoló gondolatokat, akkor saját magát szabadítja fel a boszorkány átka alól. Átok vagy nem átok, ha ezt átültetjük a valóságba, akkor mindenkihez eljut a történet egyik fő üzenete.

BISHI

Elgondolkodtál már azon, hogy miért van annyi már-már gyönyörűen jóképű, csábító, helyes férfi karakter a japán animációs filmekben, mangákban? A férfi karakterek vonzó kinézetét egy svéd származású Björn Andrésen nevű színész ihlette, akire a világ legszebb fiúja megnevezést is ráragasztották. Andrésen az 1971-ben bemutatott Halál Velencében című olasz–francia filmdráma bemutatása után vált világhírűvé. A film tokiói premierje után poplemezeket vettek fel vele, amelyen japánul énekel. Szerepel számos televíziós reklámban is. Ottani sikerének titka, hogy a japán animeművészet a fiatal, nőies férfiak ábrázolásáról ismert. A vándorló palota Howlja az animációs film bishi-je, azaz szépfiúja.

BESZÉLŐ NEVEK

A Chihiro Szellemországban kapcsán említettük, hogy a szereplők keresztneve gyakran túlmutat önmagán, illetve mögöttes tartalmakat is hordoz. A vándorló palotában sincs ez másként: Howl, egy néha gyáva, ám hiú és szívtelen varázsló a történet folyamán igyekszik visszaszerezni szívét, amiről a hatalom és a varázserő reményében lemondott. Az animációs film bishi-je még gyermekként elkapott egy hullócsillagot, amitől hatalmat nyert – ám az idő múlásával hatalmának forrása a munkára fogott démona, Calcifer emberségét kezdi felemészteni. A tehetséges varázsló alakváltoztatásra is képes, viszont minden alakváltása után egyre nehezebben ölti magára emberi alakját. A Howl jelentése üvöltés, míg ha ízekre szedjük akkor a beszélő név alapján asszociálható a bagoly-bölcsességre (owl), illetve az egészben lévő sértetlen teljességre (whole). Sophie neve is sokatmondó, hiszen maga a név bölcsességet jelent, ami utat tör magának kortól függetlenül.

A NAP ZENÉJE:

Joe Hisaishi: Howl's Moving Castle (Merry Go Round of Life)

A NAP SZAVA:

Tori – jelentése: madár

Képgaléria: