A magyar történelem és sors tanúja, a kék Duna lágy ölelésében fekvő Margit-sziget története méltán híres, és hírét Árpád-házi Margit hercegnő, IV. Béla király leányának legendája alapozta meg. A Nyulak-szigeteként is ismert hely kiszakít a nagyvárosi, budapesti forgatagból – legalábbis, ez volt az első benyomásom odalátogatásunkkor. A sziget hangulatát a történelmi múlt és a jelen szimbiózisa jellemzi: az árnyas sétautakkal, a gigászi ősfákkal övezett zöldülő tágas terek, kertek mind otthont adnak a múlt egy darabjának – a Víztoronytól a Grand Hotelig tartó művészsétányon olyan neves magyarok kísérnek utunkon, kő- és bronzszobrok formájában, mint amilyen Csokonai Vitéz Mihály, Liszt Ferenc, Bartók Béla vagy éppen Radnóti Miklós. A művészsétányon haladva elénk tárulnak a domonkos rendi apácakolostor romjai, amelyet IV. Béla építtetett lánya, Szent Margit részére a tatárjárás után, a 13. század közepén. A szentté avatott királylány az 1250-es évek elején költözött be és élt itt haláláig. Az épületegyüttes mellett a kőris és mezei juhar összefonódott szimbolikus fapárosa jelzi Árpád-házi Szent Margit sírjának, a XVI. századig meglévő helyét. A kolostor romjaitól nem messze található a XVII. századi, Szent Mihályról elnevezett román stílusú kápolna, amelynek egyik érdekessége, hogy a toronyban függ Magyarország egyik legrégebbi harangja, amire 1914-ben véletlenül bukkantak rá Szent Margit kolostorának területén egy vihar által kidöntött vén diófa gyökerei között – tudjuk meg a kápolna oldalán függő irásból. A nevezetességek közül érdemes megnézni a Bodor-kutat, ami a sziget északi oldalán helyezkedik el: a kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyen épített, de 1911-ben lebontott kútjának.
A kút két oldalán lépcsők vezetnek fel, fent a magasból belátni a sziget egy részét, de megéri, ugyanis nem mindennapi látványt nyújtanak a szinte égig érő fák és a smaragd fű összképe. A Margit-szigeten egy japánkert is helyet kap: a tó fahíddal összekapcsolt rendszerét, aranyhalak, vadkacsák és teknősbékák lakják; a víz tetején pedig tavirózsák pihennek. A sziget nem csak a letűnt korok emlékét őrzi: a szigeten pezseg az élet, hiszen számtalan lehetőség van a kikapcsolódásra. A Szabadtéri színpadon június közepétől zenei programokat is szerveznek, a zenerajongók a természetben élvezhetik szimfonikus és könnyűzenei koncerteket, balettshow-kat, illetve a folklór műsorokat. A Palatinus strandfürdőben csobbanni is lehet; a zenélő szökőkút pedig azt az élményt nyújtja, amiben itthon aligha lehet része az embernek: a szökőkútba beépített fúvókákat több mint 200 színes lámpa megvilágítása biztosítja – ez igazán látványos, hiszen óránként hangzik fel egy zenei blokk, esténként lézervetítésben gyönyörködhetünk a szökőkút vízfüggönyén. A Margit-szigetet bejárhatjuk gyalog, biciklivel, de akár bringahintóval is végigtekerhetünk, és a sziget sportolásra is ideális, ugyanis a sziget körül van egy kialakított futókör. Ami különösen tetszett, az a környezet tisztasága és rendezettsége, az ember lépten-nyomon árusokba botlik, akik hűsítővel és rágcsával várják az idelátogatókat. A sziget területén több tábla is jelzi a nevezetességek és szórakozási lehetőségek helyét, ez nagyban megkönnyíti azt, hogy ne vesszünk el a látványosságok rengetegében.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá