Milyen egyszerű, és mégis milyen elgondolkodtató mondat a címbéli: meg tudunk szeretni valamit az akadályok ellenére? Bizony, meg. Még a nyelveket is? Bizony, még azokat is. S hogy hogyan lehet a legkönnyebben nyelvet tanulni: cserediákként – elmondta nekem Almási-Szabó Johannes, aki a tavaszi szemeszterben az újvidéki Magyar Tanszéken folytatja tanulmányait. Johannesszel körbejártuk a nyelvtanuláshoz, a cserediáksághoz, a magyar nyelvhez kapcsolódó kérdéseket, de amit elmesélt, az egyáltalán nem mindennapi. Úgy tűnik, Bécset és Újvidéket nemcsak a Duna, a Mozart-golyó, a bécsi szelet köti össze, hanem a magyar nyelv is.
Magyar felmenőkkel rendelkezel, jelenleg magyar nyelvet tanulsz Újvidéken. Milyen szerepet játszik az életedben ez a nyelv?
– A magyar nyelv sosem játszott fontos szerepet az életemben. Apai nagypapám, aki magyar volt, jóval a születésem előtt meghalt, ahogyan a nagymamám is, aki osztrák volt, édesapám teljesen osztrák, egy szót sem beszél magyarul. Az egyetlen dolog, ami megmaradt a történetből, az a családnevem. Egyszer az általános iskolával a Fertő-tóhoz mentünk kirándulni, ahol egy háromórás magyar kurzuson vettünk részt: különös élmény volt, mert ott mondták, hogy rosszul ejtem ki a vezetéknevem. Ezen teljesen meglepődtem, mivel sosem gondolkodtam azon, hogyan kellene kiejtenem. Ez a kirándulás volt az első alkalom, amikor Magyarországon jártam, és meghatározó élmény volt, mivel az egykori vasfüggöny határán mentem át. Jól emlékszem, a felnőttek egy szürke és nyomorúságos ország képét festették elénk, és én pont ilyennek láttam az országot, egyáltalán nem gondolkodtam azon, hogy érdemes lenne magyarul tanulni. Visszatérve Bécsbe, szerencsés helyzetben éreztem magam, hogy nyugati nagyvárosban nőttem fel, hiszen rengeteg lehetőségem volt arra, hogy művelődjek.
Beszélgetésünk előtt említetted, hogy másik egyetemen tanultál, mégis, hogyan döntöttél amellett, hogy szakot váltasz?
– Egy bécsi könyvtárban egy nagyon nehéz és unalmas orvostudományi vizsgára készültem, mert akkor orvosi egyetemre jártam. Mindennap láttam a magyar-német nagyszótárt. Egy napon, érdeklődésből kezembe vettem és elkezdtem készíteni egy szólistát. Izgalmas volt megismerkedni ezzel, a számomra teljesen új és egzotikus szókészlettel. Tanulás közben mindig szeretek új kulturális és szellemi műveltségre szert tenni. Kelet-Európát mindig érdekes irodalmi és nyelvi területnek tartottam, így döntöttem el, hogy az orvostudomány helyett nyelvet tanuljak, mert az életemben azt akarom csinálni, ami tetszik. Szlavisztikára akartam iratkozni, mivel mindig is érdeklődtem a szláv nyelvek iránt, de megnéztem a szlavisztika tananyagát, és annyira nem voltam meggyőződve, hogy jó lesz számomra, viszont a magyar szakon belül minden tantárgy tetszett. Ráadásul kis tanszék, ami az előérzetem szerint, csak előnyös lehet! Így iratkoztam magyarra.
Ekkor melyik tanszékre iratkoztál be?
– A bécsi Finnugor tanszékre, ahol hungarológiát és finnisztikát lehet tanulni. Minden szaknak két ága van: irodalom és nyelvészet. A hungarológián belül nyelvészetre mentem, főleg azért, mert szeretném megérteni azt, hogyan épül fel a magyar nyelv, érdekes nyelvtörténete és leíró nyelvtana van.
Mennyire volt egyértelmű számodra az, hogy ezt a félévet cserediákként töltöd?
– Minden tanszék számára nagyon fontos ez a fajta csere és a mobilitás. A nyugati országokban szinte természetes, hogy elmegyünk más országokba a cserediákprogramon keresztül – így egyértelmű volt, hogy részt veszek ebben a programban. Megpályáztam az ösztöndíjprogramot, illetve írtam a kolinak egy e-mailt. A pályázáshoz két szemesztert sikeresen kell befejezni.
Miért éppen az újvidéki Magyar Tanszéket választottad?
– Nagyon jó hírneve van Kárpát-medence-szerte. Nagyon érdekelt, milyen egy kisebbségi területen tanulni. Érdekes tantárgy a délszláv és magyar intertextusok, érdemes feltárni azt, hogy a szomszédos nyelvek saját művelődéstörténetükkel hogyan hatnak a magyarra, és fordítva, és ez Magyarország határain kívül különösen jól megvizsgálható. Főleg irodalomból vettem fel tantárgyakat. Kiváló tanárok vannak a tanszéken, számomra nagyon jó érzés magyarul olvasni, majd beszélni az elolvasott művekről. Minden tantárgy tetszik, egy kicsit nehezíti az, hogy nem a magyar az anyanyelvem, de ez jó hatással van a nyelvtanulásra, mivel azért vagyok itt, hogy magyarul tanuljak. Nagyon meglepődtem, hogy mennyire gazdag és sokszínű a vajdasági magyar irodalom is, szívesen olvasok Szenteleky Kornéltól és Gion Nándortól. Nagyon tetszik a magyar irodalomtörténet szakirodalma, hiszen valóban kiváló a színvonala. Nagyon hálás vagyok azért, hogy az itteni tanulmányaim során megismerkedhettem ezzel a szakirodalommal.
Az anyanyelveden kívül angolul, olaszul és magyarul is beszélsz. Nem jelent nehézséget számodra az, hogy a magyarban nincs grammatikai nem?
– Kihívás a főnevek helyes nyelvtani nemének megtanulása, de egyszerűsítést jelent, hogy a magyarban nincsenek nemek. Főleg azért, mert a nyelvtani nem nem hordoz további információt. A magyarnak számos képzője van, ami nagyon hatékonnyá teszi a szóalkotást. A szóalkotásnak, a sokféle toldaléknak és a szórendnek köszönhetően tömören és pontosan ki tudjuk fejezni magunkat magyarul. A magyar nyelv története is nagyon érdekes, maga a nyelv gazdag és sokrétű szókészlettel büszkélkedik. Kulturális hasonlósága van főleg az osztrák némettel, habár a nyelvi rendszer teljesen másképp működik, a magyarban rengeteg a tükörfordítás, sokszor hasonló módon fejezzük ki magunkat mindkét nyelvben. Nyelvet elsajátítani fáradságos és hosszú folyamat, de szerintem, ha beleszeretünk a nyelvbe, akkor már könnyebb megtanulni, mivel amit szeretünk, azzal mindig könnyebb foglalkozni.
Hogy tetszik Újvidék, mivel töltöd szívesen a szabadidőd?
– Az Európa Kollégiumban lakom. Nagyon jól érzem itt magam, mindenki nagyon udvarias és kedves. Nagyon szeretem az Újvidéki Színházat, emellett sok jó hangversenyt szerveznek. A nemzetközi diákok között nagyon jó a kommunikáció, gyakran szerveznek például kirándulásokat, közéleti esteket, bulikat. Itt nagyon egyszerű a szociális élet, az emberek türelmesek, ami szerintem a városnak a hatása.
Azt eldöntötted már, hogy az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni?
– Nagyon szeretek tanulni, és továbbképezni magam. Nehezen tudom elképzelni, hogy ugyanazt a dolgot csináljam egész életemben, ezért még nem tudom, hogy mivel szeretnék foglalkozni.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá