The Wind Rises – Szél támad
Rendező: Hayao Miyazaki
Megjelenés: 2013., japán animációs filmdráma
Stúdió: Studio Ghibli
A Szél támad Horikoshi Jiro (Horikosi Dzsiró) életét bemutató animációs filmdráma, amely a repülés motívumát járja körbe. A fiatal Jiro arról álmodik, hogy egy nap repülni fog, de mivel gyermekkorától szemüveget hord, esélye sincs, hogy pilóta legyen. Az egyetem elvégzése után, 1927-ben csatlakozik a legnagyobb japán repülőgéptervező mérnökcsapathoz, ahol tehetségét korán felfedezik, s majdnem egész életében elhivatottan és óriási lendülettel dolgozik a repülés technológiai fejlesztésén. Az animációs filmdrámában a korabeli Japán tárul elénk: az 1923-as nagy földrengés, a gazdasági válság, a tuberkolózis-járvány, illetve Japán bekapcsolódása a világháborúba. Az önéletrajzi szál során megismerjük Jiro szerelmét, Naokót, aki által egy szinte tragikus házasság bontakozik ki. Az álmok is fontos komponensét képezik a történetnek, ugyanis Jiro álmában találkozik Capronival, a híres olasz repülőgéptervezővel, aki elárulja neki, hogy repülőgépet szemüvegben is lehet tervezni…
Jiro
HORIKOSHI JIRO
Horikoshi Jiro 1903. június 22-én született Fudzsiokában. A Tokiói Egyetem Mérnöki Tanszékének újonnan megalakult Repülési Kutatólaborjában 1927-ben végzett. Pályafutását a Mitsubishi Internal Combustion Engine Company Limitedben kezdte, a Nagojai Repülőgépgyárban. Elsőként a sikeres Mitsubishi A5M-et alkotta meg, majd 1937-ben a Mitsubishi felkérte őt és kutatócsoportját a 12-es Prototípus megtervezésére – a prototípus 12-es számát a császár tiszteletére választották, ugyanis az volt uralkodásának tizenkettedik éve. A 12-es Prototípus 1940 júliusára készült el, a terveket elfogadta a Japán Császári Haditengerészet. Mivel 1940. a japán naptár szerint a 2600. év volt, ezért ezután 00-ás Modellnek vagyis Zerónak nevezték, Japánban a Rei-szen kifejezés is elterjedt. Horikoshi később a Mitsubishi további gépein is dolgozott, a Mitsubishi J2M Raiden és a Mitsubishi A7M Reppu típusokon. A híres mérnök 1982. január 11-én, 78 évesen hunyt el Tokióban.
A KORABELI JAPÁN TECHNIKA
Hayao Miyazaki rendező, a társadalom bemutatása és ábrázolása mellett nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a második világháború előtti japán technika fejlettségét, pontosabban annak hiányát érzékeltesse. A technika fejlődéséhez vezető út volt az a pont, ahol az ipari kémkedés elindult: a történetben láthatjuk, hogy Jiro egyik mérnöktársával Németországba látogat, ahol a repülőgépgyárban csak bizonyos kiállítási darabokat tekinthettek meg – itt szembesülünk a németek durvaságával, hideg viselkedésével a japánokkal szemben. Már-már úgy tűnik, úgy kell visszatérniük Japánba, hogy nem láttak német vadászgépet szétszerelve, de akkor a német gyár tulajdonosa, Hugo Junkers engedélyt ad a gép szerkezetének megtekintésére: ez a mozzanat vezet az elpusztíthatatlan japán vadászgép, a Zero megszületéséhez.
JIRO ÉS NAOKO ESKÜVŐJE
Miközben Jiro megszállottan hajszolja a munkát, beérik Naoko iránti szerelme is. Az akkoriban tomboló tuberkolózis járvány miatt a fiatal lány betegeskedik, s egyre gyengébb és gyengébb lesz, ezért úgy dönt, eljön a szanatóriumból, és a hátramaradt kevés időt Jiróval tölti, annak feleségeként. Az esküvői ceremóniára, pontosabban szertartásra hamarosan sor kerül. Ugyan nem a szokványos módon, mégis megmutatkoznak a sintó vallás vonásai: a népi esküvőt csak otthon tartották, és egy szertartása volt. Az esküvőt egy szerencsés nap estéjén rendezték, amit a vőlegényes házban tartottak. A vőlegény családja a kapu előtt tüzet égetve várta a menyasszonyt. Először a menyasszony ült le, azután a vőlegény, majd ugyanabból a szakéból ittak. Először a vőlegény iszik háromszor, majd a menyasszony háromszor, végül megint a vőlegény háromszor. Régen a menyasszony ivott először.
MŰ A MŰBEN
A művet átszövik az irodalmi utalások, jó pár jelenetet akár Thomas Mann Varázshegy-parafrázisának is tekinthetünk. Ugyanakkor a film címéül szolgáló Paul Valéry idézetet is meg kell említeni, a Tengerparti temető záró versszakának eleje így hangzik: „Felkél a szél! Meg kell próbálni élni!” Ez az egész alkotásra vetítve azt is üzeni, hogy bármerre fejlődik a világ, bármilyen új szelek fújnak, bármi is történik velünk, akkor is próbáljunk meg élni és embernek maradni.
A NAP ZENÉJE:
-
Joe Hisaishi: A Journey
-
Yumi Matsutoya: Hikouki Gumo
A NAP SZAVA:
Kaze – jelentése: szél.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá