Sen to Chihiro no kamikakushi

Spirited Away – Chihiro Szellemországban

Rendező: Hayao Miyazaki

Megjelenés: 2001., japán fantasy animációs film

Stúdió: Studio Ghibli

Chihiro szüleivel új városba költözik, ám útközben eltévednek – a kislány szüleit égeti a kíváncsiság az ódon, kissé hátborzongató, de mégis varázslatos város felfedezése iránt, amibe utuk során belebotlottak. A szülők leülnek az elhagyatott város egyik otthonos kisvendéglőjének pultjához, és sorra tömik magukba a finomabbnál finomabb ételeket (hát igen, szerintem is tök jó ötlet kétes helyen nyugodt szívvel falatozni…). Mire Chihiro rádöbben, hogy a szellemváros foglyai lettek, addigra szülei már méretes disznókká változtak, Jubaba szolgasorsba taszította őt, és két barátra is szert tett, Hakunra és az arctalan szellemre…

chihiro

DOLGOZZ, FEJLŐDJ, TANULJ ÉS LÉGY BOLDOG

Az író Miyazaki híres arról, hogy filmjei által üzen és tanít a nézőknek egyet s mást az értékekről, az erkölcsről. Az animációs filmben a hagyományos értékek köszönnek vissza, amelyekbe beletartoznak a dolgozz, fejlődj, tanulj és légy boldog tipikus japán értékrendszer elemei. Chihiro eleinte egy sírós, kissé anyátlan kislány volt, aki a történet előrehaladtával egy bátor, segítőkész és szorgalmas lánnyá válik – folyamatosan tanul és fejlődik, ezáltal szép lassan felnőtté érik a szemünk előtt. Irigylésre méltó bátorsággal veszi sorra az előtte álló akadályokat, mindeközben azon munkálkodik, hogy megmentse szüleit és segítsen barátján, Hakun. A történet nemcsak a gyerekeknek szól és számukra mutat követendő példát, hanem a szülőket, a felnőtteket is megcélozza üzenetével: ott van például a csecsemőjét túlféltő Jubaba, aki napjaink helikopter szülője, aki elkényezteti gyermekét, olyannyira, hogy az már szinte életképtelenné válik fojtogató nevelése alatt. Az animációs filmben megjelenik a kapzsiság, ugyanis az onsenben dolgozók bármit megtennének az arany reményében, ami végül a vesztüket okozza majd. A falánkságot kitűnően ábrázolja a szülők disznóvá válása, emellett a film a felnőttek világának kritikájaként is felfogható, hiszen a kíváncsiskodó, betolakodó szülők azok, akik felelőtlen viselkedésükkel elindítják az események láncolatát, életüket tudattalanul kislányuk kezébe helyezve.

chihiro

A NÉV KÖTELEZ – A SZÁM AMI VAGY

Akitől elveszik a nevét, az nem talál haza – mondja Haku a film elején. A mesékben gyakran tapasztaljuk a nevek erejét, ami a keleti kultúrában is egy fontos és létező jelenség: a szereplők keresztneve gyakran túlmutat önmagukon, illetve mögöttes tartalmakat is hordoz. A japán hitvilág szerint, akinek tudjuk a nevét, afölött hatalmunk van, a mesében a fürdőház, tehát az onsen szolgáit Jubaba, aki tulajdonosa a helynek, megfosztja nevüktől, így nem uralják sorsukat, ezáltal nem tudnak kiszabadulni a rabságból sem. Chihiro Jubabától a Szen nevet kapja – a szen jelentése: ezer – ez is már magában beszédes, hiszen a szolgák, amivé Chihiro is válik, csak arctalan, személytelen számok, elég, ha dolgoznak. A kamikakusi kifejezés, ami az eredeti címben is feltűnik, a japán folklórban gyakran megjelenő, titokzatos eltűnésekre, némely esetben gyilkosságokra utal, amelyeket a feldühödött Kamik, azaz az istenek követnek el. Beszélő nevekre is akad egy csomó példa a filmben: Haku jelentése fehér, Jubaba ikertestvére, a kapzsi Zeniba, a pénz boszorkánya – a zeni pénzérmét, illetve a Bó kisfiút vagy valakinek a fiát jelenti.

chihiro

NYUGATI ÉS KELETI MOTÍVUMOK TALÁLKOZÁSA

A film tipikus keleti motívumai közé tartozik az onsen, tehát a fürdőház, a sintó istenségek, azaz a kamik, vagyis a szellemek, illetve a természetfeletti lények, amelyek átjárják a japán folklórt és mondakört. A nyugati motívumok közé tartoznak a felgyorsult életmódra, a mértéktelen fogyasztásra és ennek környezeti hatásaira tett utalások. Chihiro nyugati ruhákat; pólót, rövidnadrágot és sportcipőt visel az animációs film elején, szüleit szintén modern, nyugatias öltözékben láthatjuk, az autójuk Audi, ami már csak a cseresznye a hab tetején. A hagyományos világtól való elfordulás, a hitvilág lassú feledésbe merülését, az erdőben elhagyatott istenekkel jelenítik meg. A film végén azonban egyensúlyba kerül a kettő, amikor Chihiro már tornacipőben megtartja a Zenibától kapott hajpántot.

ISTENEK ÉS ISTENNŐK

A nyugat mitológiája, pontosabban az arra tett utalások is megjelennek. Akik jártasak a mitológiában, azok bizonyára észrevették (vagy remélhetőleg fogják), hogy Jubaba alakja erősen hasonlít a görög mondavilág legnagyobb varázslónőjére, Kirkére, aki hasonlóan disznóvá változtatja a számára nem tetsző embereket, akárcsak a japán banya. Jubaba, az alakváltó boszorkány, szinte minden nép folklórjában megtalálható, mint ahogy a madárrá váló vasorrúakból sincs hiány a magyar népmesékben. A fürdő tulajdonosának termét is három fej őrzi, ami erős utalás Kerberoszra, a háromfejű kutyára. A görög mitológia folyójára, a Sztüxre tett utalás is megnyilvánul, ugyanis az élők és a szellemek birodalmát egy folyó választja el, mint amilyen a görög határfolyó. A japán kultúrából, folklórból megjelenik a Vízisten, aki azt követően nyerte vissza alakját, miután Chihiro kihúzta testéből az összes szemetet, amit az emberek az erdőben hagytak. A filmben a Vízisten jelképezi a Földet, amely már-már összeroppan az emberi mocsoktól – ez egyfajta társadalomkritika is, ami arra utal, hogy az emberek gátlástalanul betolakodnak az érintetlen területekre, amiket beszennyeznek. Haku, a varázslótanonc, aki Chihiro legfőbb segítőjévé válik, nem emlékszik nevére, ezáltal elvesztve sorsát, örökre a fürdő rabjává vált. Chihiro juttatja eszébe valódi énjét: Haku volt a Kohaku-folyó szelleme, amit elapasztottak az emberek és odatelepültek – tehát a területszerzés miatt tönkretették a természet egy részét, ami következtében Haku elveszítette otthonát és identitását.