Mihályi Csenge vagyok Moholról. Adán a Műszaki Középiskolába jártam, most pedig Újvidéken a Műszaki Tudományok Karának mesterhallgatója vagyok. Földméréstant és geoinformatikát tanulok.

Miért erre a szakra esett a választásod?

– Már kiskorom óta tudtam, hogy mérnök szeretnék lenni. Aztán nagyon gondolkoztam, hogy építészetre iratkozzam vagy földméréstanra. Igazából többeket is megkérdeztem, hogy melyik lenne jobb ötlet, és végül a földméréstanra esett a választásom. Nagyon tetszik a szakmában az, hogy van terepi és irodai része is. Emellett a geoinformatikával nagyon sok munkát lehet találni. Nagyon szeretem ez a szakot, ha újból kellene választanom, akkor is ezt választanám.

Van elképzelésed, hogy hol szeretnél elhelyezkedni?

– A mesterképzés már kicsit könnyebb, így már tudtam mellette munkát vállalni. Megismerkedtem egy óbecsei földmérővel, és most nála dolgozom. Szerintem az iskola befejezése után is ott fogok maradni. Ha mégsem, akkor is rengeteg lehetőség van az elhelyezkedésre, akár itt a városban is. Már az alapképzés idején is dolgoztam. Az Európa Kollégiumhoz közel találtam egy vállalatot, ahova eljártam, amikor az időm engedte. Azt gondolom, hogy aki talál, az biztosan talál is munkát.

Sokan külföldön folytatják tanulmányaikat. Te mindenképpen itthon szerettél volna maradni?

– Sosem vonzottak a külföldi egyetemek. Tudtam, hogy itthon szeretnék élni, és azt is tudtam, hogy ehhez meg kell tanulnom szerbül. Valamint ilyen szak nincs is a közelben, messzire pedig végképp nem akartam költözni. Ugyanakkor nagyon jó lehetőség Újvidéken még az Európa Kollégium, illetve az ösztöndíj is.

Milyen az Európa Kollégium lakójának lenni?

– A légkör nagyon jó, jól érezzük magunkat itt. Tetszik, hogy sokan vagyunk. Mindig találni valakit, aki ráér beszélgetni, kávézni, vagy sétálni egyet. Nagyon sok rendezvény van a koleszban. Igazából az egész rendszer érdekes. Mindig vannak előadások, amik néha nem olyan érdekesek, viszont a többségük nagyon jó. Mindig részt vesznek a VMTDK-n, ami szerintem megint egy jó lehetőség, mert aki jól szerepel, az ajándékokat kap, vagy utazásokra mehet.

Újvidéken sikerült feltalálnod magad, megszeretted a várost?

– Én nagyon szeretem a várost. Tetszik a nyüzsgés, a pörgős élet, és az, hogy itt minden sarkon van gyógyszertár, bolt, kávézó vagy edzőterem. Eleinte nehéz volt a szerb nyelv, mivel itt mindent szerbül kellett intézni. Kezdetben tényleg nehéz volt, viszont egy év után eléggé belejöttem, most meg már semmi gondom nincs vele. Nem volt egy magyar évfolyamtársam sem az egyetemen, de ez egyáltalán nem okozott gondot. A tanárok sem voltak ellenszenvesek, sőt inkább elnézőek voltak a nyelvvel kapcsolatban. Ez mind pozitív csalódás volt a számomra.

Szabadidődben mivel foglalkozol?

– Edzésekre szoktam járni vagy olvasni. Legtöbbször azonban a barátaimmal meg a családommal vagyok, hogy őket se hanyagoljam el annyira.

Mit javasolnál azoknak, akik szintén Újvidéken szeretnének továbbtanulni?

– Azt mondanám, hogy mindenképpen megéri megpróbálni itt az egyetemet. Sokan a szerb nyelvtől tartanak. Szerintem azonban nagyon kevesen tudnak rendesen szerbül, viszont itt azt könnyen meg lehet tanulni. És jól jöhet még az, ha tudunk még egy nyelvet. Természetesen a kitartás és a szorgalom elengedhetetlen.