Nem jobb későn, mint soha

Avagy a felnőttkori bárányhimlő

Gyakran hallhatjuk a köreinkben élő felnőttektől, szülőktől, de gyermekektől is, hogy a felnőttkori bárányhimlő jóval kockázatosabb, nehezebben átvészelhető betegség, mint a gyermekkori lefolyása. Ebben a dologban nem tévednek ezek a személyek, a bárányhimlő valóban veszélyesebb lehet ilyenkor, mert nagyobb eséllyel alakulnak ki szövődmények, amelyek súlyos mivoltuk okán akár halálos végkimenetelhez is vezethetnek – szerencsére azonban ritkán fordul elő.

A bárányhimlő kórokozója a varicella zoster nevet viselő vírus, amely igen érdekes példaként szolgálhat a fertőző betegségek tanulmányozásakor. Ez a herpeszvírusokhoz hasonló kórokozó, amely a szervezetbe jutása után a központi idegrendszer egyes részeiben szaporodik, az idegrostokon keresztül eljut a bőr különböző térségeibe, de az idegrendszerből sohasem távozik – egyfajta „alvó állapotban” életünk végéig kísér bennünket. Ennek ellenére ha a személy átesett a bárányhimlőn, védettséget szerez az újbóli kialakulás ellen. Egyetlen gond van: az idegrendszerben megtelepedő vírus képes feléledni, majd újfent bőrelváltozásokat előidézni. Ez tehát nem újbóli fertőzés, hanem a régi reaktiválódása, amely övsömör (herpes zoster) néven ismert.

MIÉRT SÚLYOSABB A BÁRÁNYHIMLŐ LEFOLYÁSA FELNŐTTKORBAN?

Mivel a bárányhimlőt a legtöbb ember már gyermekkorában (leggyakrabban óvodás- vagy kisiskoláskorban) átvészelte, a vírussal történő későbbi érintkezés nem okoz fertőzést felnőttkorban. A felnőtteknek körülbelül az 5 százaléka azonban nem kerül kapcsolatba a kórokozóval, illetve védőoltást sem vesz fel a bárányhimlő ellen. Ezeket a személyeket érintheti a betegség. Tudnunk kell, hogy a 12-13 évesnél idősebb gyermekeknél általában a felnőttekre is jellemző kórlefolyás figyelhető meg.

Maguk a tünetek nem térnek el a gyermekkorban jelentkező bárányhimlő tüneteitől. A felnőtteknél több hólyag képződik, mint gyermekeknél, de az általános állapot, a közérzet romlása is erőteljesebb az idősebb betegeknél. A testhőmérséklet akár 38-39 °C fölé is felszökhet, valamint erőteljes köhögés, fejfájás, hányinger, nehéz mozgás és ízületi fájdalom, egyfajta zavartság, konfúzió, fáradékonyság, illetve aluszékonyság lép fel. A betegség tovább tart, mint a gyermekek esetében, ami általában 2-3 hetet jelent, esetenként akár hosszabb időtartamot is.

A problémát nem a kórlefolyás jelenti, hanem az esetleges szövődmények kialakulása, aminek az esélye gyermekkorban az egyötöde a felnőttkorhoz képest. Leggyakrabban bárányhimlős tüdőgyulladás fordul elő, aminek a kezelése – a betegség vírusos eredetéből kifolyólag – meglehetősen eredménytelen, ezért halálos kimenetelű is lehet. Különösen veszélyes komplikáció még a varicellás agyvelőgyulladás, illetve a máj és a hasnyálmirigy gyulladása is.

A BÁRÁNYHIMLŐ ÉS A VÁRANDÓSSÁG

A bárányhimlő vírusa a magzatra nézve káros hatással bír, ami a terhesség első három hónapjában a legkifejezettebb. A terhes nő, aki hordozza a vírust, mindenképp átadja azt a magzatnak a méhlepényen keresztül, és ez fejlődési rendellenességeket idéz elő a magzat szervezetében (főként az idegrendszert, a látást, hallást, a szívet és a végtagokat érinti). Emiatt a várandós nőket mindenképp védeni kell a bárányhimlőtől, amennyiben azt nem vészelték át korábban, illetve a fogamzás előtt ajánlatos felvenniük a bárányhimlő elleni védőoltást.

AZ ÖVSÖMÖR (HERPES ZOSTER)

Ez a betegség a bárányhimlő vírusának reaktiválódása során alakul ki azoknál, akik már régebben átestek a bárányhimlőn. A reaktiválódás akkor következik be, amikor a személy immunrendszere legyengül – elkap egy másik fertőzést, egyéb betegségben szenved, műtét után, rossz általános állapotban. A betegség hasonló elváltozásokkal jár, mint a bárányhimlő (előbb piros színű bőrkiütések, később vizes folyadékkal telített hólyagocskák jelennek meg, amelyek néhány nap után kifakadnak), de annyiban eltér tőle, hogy csak egy bizonyos testtájékon (övszerűen) és a test egyik oldalán jelenik meg. A bőrkiütések megjelenése jóval fájdalmasabb, mint a bárányhimlő esetében. Ez a betegség a felnőttekre jellemző, gyermekkorban igen ritkán fordul elő.

A FELNŐTTKORI BÁRÁNYHIMLŐ MEGELŐZÉSE

Mivel a bárányhimlő gyógyítása nehéz (gyógyszeres kezelés létezik, de nem elég hatékony a szövődmények megelőzésében), ezért a legjobb, amit tehetünk, a megelőzés. A megelőzés leghatékonyabb módja a fertőzött személyekkel való érintkezés kerülése. Mivel a bárányhimlő a cseppfertőzésekhez tartozik, ezért kerülni kell a beteggel egy légtérben való tartózkodást, illetve az érintkezést a hólyagok váladékával, ami fertőző. A bárányhimlőt egy lappangási periódus előzi meg, ami nem jár specifikus tünetekkel, de a beteg már ebben a stádiumban is fertőző, ezért ilyenkor nehezen lehet elkerülni a betegség átvitelét.

Országunkban elérhető a bárányhimlő elleni védőoltás, amely nem tartozik a kötelező vakcinák közé. A tervezett terhesség előtt mindenképp érdemes felvenni a védőoltást azoknak a nőknek, akik nem estek át a varicellafertőzésen. Az immunrendszert gyengítő kezelés (pl. szervátültetés, daganatos megbetegedésekkel küzdők, autoimmun megbetegedésben szenvedők esetén alkalmazott kezelés) előtt álló személyeknek is ajánlott a vakcináció, de a munkahelyi kitettség (egészségügyi dolgozók, óvónők stb.) esetében is indokolt.