Sporhetsztori 28.

28. rész – Káosz falatok

Szeptember közepén vonult nyugdíjba anyukám, erről írtam az előző cikkben is, és írok most is, mert kár volna, ha lemaradnátok a felsorolt ételek receptjéről. Igaz, nem valami extra különlegesek (a lazacos blinit kivéve), de mégis finomak, és aránylag gyorsan elkészíthetők. Ha nem hiszitek, kérdezzétek meg a meghívottak valamelyikét! Akivel csak beszéltem a különleges alkalom leforgása alatt, mindenki azt vallotta, hogy magasra tettük a lécet, amit a következő nyugdíjba készülőknek nehéz lesz tartani, ha az ételfelhozatalról van szó. Igaz, ami igaz, nagyon igyekeztünk a párommal, mindent beleadtunk, de sajnos nem sikerült mindent az elképzelésünk szerint létrehozni. Hozzá vagyunk szokva a profi konyhához, a nagy mosogatóhoz, a hűtőkamrákhoz, a sokkolóhoz. Főként a nagyobb frizsidert és a sokkolót hiányoltuk az otthoni konyhából, de azért nem kell bennünket félteni! A főtt, forrón gőzölgő lencsét, répát, kukoricát és a többit az ablakban hűtöttem. A kész salátákat és a többi, falatnyi finomságot, ami hatszáz különféle tányéron volt tálalva, és ami persze nem fért sehová, a nagymamám hűtőszekrényébe transzportáltuk. A habzsákot, melyet a csarnokban vettünk kevesebb mint százötven dinárért (ami persze fabatkát sem ért), és az első nyomás alkalmával szétrepedt a ragasztás mentén, kénytelen voltam vastag orvosi ragasztószalaggal körbetekerni, megelőzve a pástétom további kirobbanását a zsák szárán. Fő a találékonyság és a türelem, ugye. Minden megoldható, csak akarat kell hozzá, és egy pár kupica pálinka, pár üveg sör, mielőtt elszakad a húr, és mielőtt minden a szemetesben köt ki. Egy szó, mint száz, a készülődés körüli állapotokat nehéz levázolni képek nélkül, pár szóban. Legközelebb, ha valami hasonlót készítünk, lefotózzuk majd a fontosabb mozzanatokat és a bennünket körülölelő káosz harmóniáját.

Mi is az a blini?

A blini az oroszok palacsintája, melynek a tésztájába kerül kevés élesztő, és jellemzően kisebb méretűre, vastagabbra sütik. Édesen-sósan egyaránt kiváló. Szívesen fogyasztják előételként pl. kaviárral, halas krémmel és céklával. A blini az orosz konyha alappillérét képezi, mely az utcai gyorséttermeken keresztül Moszkva luxuséttermeiben is mindennapi „vendég”. A „maslenitsa” ünnep, a tél lezárását és a húsvét előtti böjti időszakot bevezetni hivatott ünnep. A blini a napot szimbolizálja a maga aranysárga/aranybarna, kerek és meleg mivoltával – és segítségül szolgál a hűtőszekrény tejtermékektől, hústól, haltól történő megszabadításának a böjt idejére. A „maslenitsa” szó „vajhétnek” is lefordítható, mely a blinihez használt vajról kapta a nevét. Ez az ünnep Oroszország legősibb ünnepei közé tartozik, a pogány napkultuszra vezethető vissza. Mint más vallási ünnepek, a szovjet diktatúra alatt eltűnik, de a sokkal liberálisabb 1980-as években újra megjelenik. Ezzel az ünneppel üdvözlik a napot és a sötétség eltűnését, a hideg tél végét. Azt tartja a fáma, hogy ha az asszonyok nagy adag palacsintát készítenek a fesztivál idejére, gazdag és egészséges szüretet várhatnak. Ami még érdekesebb, hogy ez alatt az egy hét alatt az emberek szinte semmit nem fogyasztanak a palacsintán kívül. Az oroszok mindennapi életében fontos szerepet tölt be a blini, melyről azt tartják, elkíséri őket születésük pillanatától egészen a halálos ágyukig. Mikor gyermekáldás éri a családot, az anyát blinivel „tálalják”, a jószerencse érdekében. Hasonlóképpen, ha valaki eltávozik erről a világról, a halotti csokrok mellé napformájú palacsintacsodákat helyeznek el a jóakarat és a további boldog élet reménye/kívánsága jeléül. Csehov és Gogol írásaiban is olvashatunk ezekről az ínyencfalatokról.

Citromos blini füstölt lazaccal

Hozzávalók 12 darabhoz:

Elkészítése:

Az élesztőt felfuttatjuk a langyos, cukros tejben. Összekeverjük a száraz hozzávalókat, majd beleöntjük a tejet, a vajat, a tojások sárgáját, és jól összekeverjük. Ezt követően laza mozdulatokkal belekeverjük a külön edényben keményre vert tojásfehérjét. Lefóliázzuk, meleg helyen pihentetjük, hagyjuk kelni (jóval nagyobb edényt használjunk a massza elkészítésére, mert hajlamos kimászni, ahogy fejlődik). Mikor jócskán megkelt, laza mozdulatokkal keverjük meg, és fűszerezzük a citromok reszelt héjával. Lefóliázzuk és frizsiderben érleljük egy éjszakán át. Ezt követően egy keverés után hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni. Sütés előtt beledobjuk a finomra vágott metélőhagymát. Közepes hőfokon sütjük, kiolajozott palacsintasütőben, míg mindkét oldala aranybarna nem lesz. Palacsintánknak vastagnak kell lennie, akárcsak az amerikai változatnak. Ha netán nem sikerül rendesen átsütni, nem kell megijedni, pár perc alatt rásegíthetünk a sütőben. Mikor kihűlt, megkenjük a finomra vágott, kaporral elkevert krémsajttal, és 3-4 cm átmérőjű kiszúró formával köröcskéket formálunk. Ezekre a „tortácskákra” helyezzük a füstölt lazacszeletkéket, és friss kaporral, kaviárral díszítjük (a kaviár kihagyható). Ha az egyszerűbb megoldásokat részesítjük előnyben, akkor a sajtkrémes alapozást követően egyenletesen beborítjuk a blinit lazaccal, majd befedjük egy másik, szintén sajtkrémes darabbal, mintha zárt szendvicset készítenénk, és szeleteljük kedvünk szerint. Akár sós tortát is készíthetünk az alapanyagok rétegezésével, mindenképpen finom lesz a végeredmény.

Tonhalas szendvics

Hozzávalók 2-3 személyre:

Elkészítése:

A tonhalról leszűrjük az olajat, és a halat összekeverjük a majonézzel, ízlés szerint sózzuk-borsozzuk. A savanyú uborkát hosszában vékony szeletekre vágjuk. A kenyérszeleteket megkenjük vajjal, eloszlatjuk a tonhalas krémet és a savanyú uborkát, majd egymásra fordítjuk a két szelet kenyeret, így zárt szendvicset kapva. Egy nagy, recés kenyérvágó kés segítségével levágjuk a héjat minden oldalról, majd átlósan félbevágjuk mind a két oldalról, hogy összesen 4, egyforma háromszög alakú szendvicset kapjunk. Azonnal tálaljuk és felfaljuk. Aki szeretne kísérletezni, nyugodtan próbálja ki a salátával, paradicsommal, hagymával, kapribogyóval vagy akár az avokádóval gazdagított változatot is. Nem kell félni, elrontani nem lehet!

Csirkemájkrém pirítóson

Hozzávalók 4 személyre:

Elkészítése:

A finomra vágott lilahagymát megpirítjuk az olajon, majd hozzáadjuk a durvára vágott májat, és pár percig pirítjuk, majd felöntjük a borral, és forraljuk, amíg a bor nem redukálódik. A tűzhelyről lehúzva azonnal turmixoljuk a vajjal, az előzőleg megpirított, porított koriandermaggal. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Az utolsó pillanatokban hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet is. Üvegedénykébe szedjük a masszát, jól lenyomkodjuk, hogy ne maradjon levegő sehol, és olvasztott vajjal leöntjük, hogy ne oxidálódjon, majd hűlni hagyjuk. Pirítóssal, friss kenyérrel, kiflivel a nap bármely szakában fogyasztható, és ízlés szerint kombinálható szilva-, barack- vagy akármilyen lekvárral, majonézzel, ketchuppal. Mi a baracklekváros variációt kedveljük a legjobban, friss kakukkfűlevélkékkel megszórva, vajas pirítóson.

Az előző rész itt olvasható.