Sporhetsztori 17.
Tizenhetedik rész: Vigyázz, kész… csirázz!
Beköszöntött az új esztendő, elölről kezdődik minden… sokadszorra. Ideje volna méregtelenítő kúrát tartani – diétázni egy kicsit annak érdekében, hogy egészségesebben kezdődjön a 2016. év (a tonnaszámra fogyasztott édesség és malacpecsenye-áradat után), és könnyebben vegyük az előttünk tornyosuló akadályokat.
Testünk-lelkünk lepukkant állapotának felpezsdítéséhez segítségünkre lehetnek a csírák, melyek komplex összetétele biztosítja a regenerálódáshoz szükséges alapanyagokat.
Sokan nem kedvelik ezeket a parányi életelixír-bombákat, talán azért, mert sosem kóstolták őket, talán azért, mert nincsenek kibékülve érdekes ízükkel, vagy csupán azért, mert úgy gondolják, a legelés a kecskének való. Pedig ha tudnák, mennyi hasznos, a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaznak… Főleg ilyen borús, nyálkás télidő alkalmával kell odafigyelni a fokozott ásványianyag- és vitaminbevitelre. Nem kérdéses ugye, hogy elkel a turbó az influenzaszezonban.
Mikor szinte csak műanyag zöldségeket lehet kapni a piacon, a bevásárlóközpontokban (a káposztaféléken, krumplin, hagymán és pár almán-körtén, citrusfélén kívül), jusson eszetekbe, otthon is „termelhettek” friss, tápértékét tekintve tökéletes vitaminbombát. Nézzük hát a csírákat!
Csíráztató edény
Sokáig azt hittem, elég sokféle növénykezdeményt kóstoltam már, ám amikor elkezdtem kutakodni a világhálón, rájöttem, hogy a piacon fellelhető csodacsíra-kínálat egyharmadát sem próbáltam még. (Eddigi kedvencem a jégcsapretek- és a mustármagcsíra, mely kész ínyenc falat!) Igaz szinte minden zöldségmagból születő harmatot fel lehet falni, pár gabonafélével és fűszernövénnyel együtt, mégsem nevezhető elterjedt szokásnak a csíraszotyolázás. Magam is sokáig abban a tévhitben éltem, hogy csak a búzacsírát lehet megenni, ugyanis csupán ezt a magot láttam beáztatva Luca napján, akkor sem fogyasztásra szánva. Sajnos az ebből a gabonából serkenő új élet nem tartozik a kedvenceim közé, furcsán édeskés íze, lisztes textúrája miatt. Ennek ellenére egy ideig tömtem magam vele a terhesség alatt, és egyéb méregtelenítő kúrák alkalmával (még ifjabb koromban). A reggeli müzlibe keverve, aszalt gyümölcsökkel és mézzel dúsítva, joghurttal nyakon öntve egész jó kis táplálék. Szakács pályafutásom kezdetén kicsit közelebbről szemügyre vettem a szent eledelt, és mikor elkezdtem a Square-ben gyakorlatozni, megismerkedtem az egyik legelterjedtebb csírával (többek között), a lucernacsírával, amely igencsak közkedvelt alapanyag. Ugyanitt volt szerencsém megismerni a belgrádi egészséggurut, aki tonnaszámra csíráztatja otthon a különféle biomagvakat, és búzafüvet növeszt. A konyha dolgozói csak „füves asszonynak” becézik a betondzsungel zöld boszorkányát, aki még csicsókát is termeszt, és minden permettől, génmodifikációtól, adalékanyagtól mentes kézműves szörpöt, lekvárt, befőttet állít elő.
Szóval a csíracsoda… ahány mag, annyi csíra ugye. Mind más ízű, állagú, méretű, színű, és persze más bajt gyógyít, más ételhez illik. Aromájuk általában megegyezik a kifejlett növényével, annak termésével. Mégis sokkal markánsabb, tisztább eszencia. Állaga roppanós, tápértékét tekintve a kifejlett növény többszöröse, tömörített vitaminexplozív. Fogyasztani kis mennyiségben szabad és érdemes – a mértékletesség alaptörvénye itt is érvényesül.
Csíráztatás üvegben
Hazánkban valójában alig lehet hozzájutni csíráztatásra alkalmas magokhoz, a határon túl viszont már más a helyzet (sűrűn igen borsos árért cserébe), a bioboltok sokkal jobban el vannak látva. Nemcsak magvakat lehet beszerezni, csíráztató edényeket is. Ha kedvet kaptatok a kísérletezéshez, próbáljátok ki a legegyszerűbb módszert befőttes üveggel, spéci (szerintem szükségtelen) felszerelés nélkül. Ami kell: dunsztos üveg (steril), géz (szintén steril), dunszt gumi, magvak (semmiképpen sem veteményezésre szántak, hanem étkezésre-csírázásra teremtettek). A megmosott magvakat áztassátok pár óra hosszat/egy éjszakán át! Szűrjétek le, tegyétek a gézt az üveg szájára, rögzítsétek gumival, majd helyezzétek a ház egyik homályos szegletébe, ahol állandó hőmérséklet és páratartalom van! Óvatosan öblítsétek le az üveg tartalmát mindennap, csorgassátok le a felesleges vizet! Pár nap elteltével jó reggelt kívánnak a növénybébik a lombikból. Ízlés dolga, mekkorára hagyjátok nőni, és mikor kezditek fogyasztani. Amire figyelni kell: az üveg egyharmadánál ne legyen több mag, ugyanis így is kitölti a csíra az űrt. A csírázás után a naponta történő öblítést és csepegtetést ismételni kell. Frizsiderben eláll legalább egy hétig.
Eme csodaeledel termesztése/vásárlása/fogyasztása alkalmával legyetek felettébb figyelmesek, ugyanis a helytelenül növesztett/szállított/tárolt növényi kezdemények szalmonellával és E. colival lehetnek fertőzöttek! Csak megbízható forrásból érdemes magokat/csírákat szerezni.
Csíra zsákban
Ezek az isteni növényembriók feldobhatják a napod minden percét, akár reggeliről, akár ebedről vagy vacsoráról legyen szó. A reggeli müzlidre keverheted, a varázsturmixba vegyítheted, az omlettet díszítheted, a salátád gazdagíthatod vele… csak hogy egy pár felhasználási módot említsek.
Megpróbálok olyan recepteket megosztani veletek, melyek a válogatósabbak számára is elfogadható választásnak tűnnek.
Ha szeretnétek bővebb leírást olvasni a csírák biológiai összetételéről, fajtáiról, gyógyító tulajdonságairól, látogassátok meg Antal Vali honlapját, ahol elég terjedelmes olvasmányt találhattok.
Ha szeretnétek csíráztatásra alkalmas magvakhoz jutni (hazánkban), látogassátok meg ezt az oldalt:
Csírás szendvics
Hozzávalók 1 adaghoz:
2 szelet teljes kiörlésű lisztből készült magvas kenyér (vagy amilyet kívántok)
Dijoni mustár ízlés szerint
Majonéz ízlés szerint
Vaj
Nagy szemű tengeri só és frissen őrölt bors ízlés szerint
2-3 szelet sonka (füstölt pulyka, vagy amilyen van)
2-3 szelet sajt (Chedar, Ementáli, Gouda…)
1 nagy csipet lucernacsíra
Elkészítés:
Az egyik szelet kenyeret vajjal, a másikat mustárral kenjük meg, majd a vajasra kerül a sonka és a sajt, melyet majonézzel koronázunk, és erre helyezzük a nagy halom csírát, végül megsózzuk, borsozzuk, és a mustáros kenyérszelettel betakarjuk. Köretként ehetünk friss zöldsalátát, pár darab retekkel, zöldhagymával vegyítve, citromos-olívaolajos öntettel leöntve.
Csírás reteksaláta
Hozzávalók egy adaghoz:
2 nagy marék rukkola
3 piros retek, hajszálvékony szeletekre vágva
1 kisebb marék retekcsíra (vagy ami van)
Só, bors ízlés szerint
Citrom, olívaolaj ízlés szerint
Szezámmag
Elkészítés:
A jól megmosott, lecsepegtetett rukkolára dobjuk a vékony szeletekre vágott retket, ráhalmozzuk a csírát, majd ízesítjük sóval-borssal, lelocsoljuk annyi citromlével és olívaolajjal, amennyi jól esik. Szárazon pirított szezámmaggal megszórjuk és már fogyasztható is. Bármilyen reggelire szánt tojásos étellel tökéletesen harmonizál, akárcsak roston sült ételek körítéseként, bármelyik hús mellé. Egészségetekre!
Túrókrémes sonkatekercs csírával
Hozzávalók 2 adaghoz:
10 dkg tehéntúró
1 db háromszög sajt
2 ek. tejföl
1ek. majonéz
3 ek. csíra (mix, vöröshagyma)
Só, frissen őrölt bors, fűszerpaprika ízlés szerint
10 dkg sonka, vékonyra szeletelve
Elkészítés:
Összekeverjük a túrókrém hozzávalóit (túró, tejföl, majonéz, sajt, fűszerek), betöltjük a sonkába, feltekerjük, majd a csírával díszítjük. Ízletes, könnyen elkészíthető előétel.
Az előző rész itt olvasható.
