Egy sarkvidéki majom dobverőkkel

Egy sarkvidéki majom dobverőkkel

Hosszú úton az angliai Sheffieldtől a Soproni VOLT Fesztivál nagyszínpadáig, avagy Matt Helders köszöntése huszonnyolcadik születésnapja alkalmából

Soha jobbkor nem születhetett volna Matt Helders. Május egyébként is egy jó hónap, öröm ilyenkor születni. Valószínűleg Helders anyuka és apuka is így lehetett ezzel, amikor a kis Matt megérkezett. Még akkor is, ha a csecsemő sírásában vélhetően nem hallották meg a későbbi világsztárt… És, a jelekből ítélve, az sem segítette a jövőbe látást, hogy a család közelében lakott a Turner család, a kis Alexszel… Néhány évvel később azonban már valószínűleg minden világosabbá vált.

Szóval, akárhogy is történt, a tény tény marad: 1986. május 7-én, alig másfél héttel a világot megrengető csernobili atomkatasztrófa után nagy öröm érte a sheffieldi Helders családot. A világ persze az atomerőmű-balesettel volt elfoglalva, s egyébként is: semmi sem utalt arra, hogy az Egyesült Királyság dél-yorkshire-i tartományában éppen akkor történt egy sorsfordító dolog, aminek eredményeképpen, bő másfél évtizeddel később létrejön a világ egyik legismertebb, legsikeresebb zenekara, az Arctic Monkeys.

Ügyesen kihasználták az internetet

De nem kell ennyire előre szaladni. Szóval a kis Matt megszületett, cseperedett, játszadozott, ahogyan az már az egészen kis gyerekekkel szokott lenni. És hát, amikor eljött az ideje, iskolába indult, ahol a már említett Alexszel egy osztályba került. Élték a tinik megszokott életét, tervezgettek, ahogyan az már ebben az életkorban szokás, talán még a sztárságról is ábrándoztak… A tinédzserek többségétől eltérően azonban ők úgy gondolták, hogy a világhírnévhez kell némi alap is. Egy együttes, mondjuk, amelyik majd nagyon sikeres lesz… Valahogy így született meg 2001-ben az Arctic Monkeys, amelyet a legenda szerint Alex Turner (ének, gitár) és a szomszédja, Jamie Cook (gitár) alapított. Hozzájuk csatlakozott Alex két osztálytársa, Andy Nicholson (basszusgitár) és mai főhősünk, Matt Helders. A dobos. Merthogy neki már csak az maradt. Turnert és Cookot ugyanis a szüleik gitárral lepték meg karácsonyra. „Amikor megalapítottuk az együttest, egyikünk sem tudott játszani semmilyen hangszeren. Mindent együtt tanultunk. Nekik volt gitárjuk, én pedig akkoriban vettem egy dobszerkót, így nekem maradt a dob” – mondta azokról az időkről Helders. Az első komoly személycsere még abban az évben megtörtént, Andy ugyanis (az egyetlen, akinek volt némi zenei képzettsége) úgy döntött, más dolgokkal szeretne foglalkozni. Így került a helyébe Nick O’Malley.

A fiúk szorgalmasak voltak, zenélgettek, gyakorolgattak, ahogyan azt kell, és alig másfél évvel a megalakulás után, 2003. június 13-án már koncertet is adtak. Szülővárosukban, egy kocsmában, a The Grapesben. Alig néhány fellépéssel később már demófelvételt is készítettek, és egy egészen sajátos ötlettől vezérelve a hanganyaggal nem a rádiókat, kiadókat ostromolták – hanem szétosztották a fellépések után a hallgatóság között. CD kevés volt, hallgatóból viszont szép lassan egyre több. Így aztán nem maradt más hátra, a rajongók egymásnak adták a felvételeket. A „majmok” meg nem bánták, hiszen úgy voltak vele, hogy minél többen ismerik a dalaikat, annál többen jönnek el a koncertekre, amelyek így annál jobbak lesznek… A dalok a MySpace révén terjedtek, egyre szélesebb és szélesebb körben, olyannyira, hogy egy idő után kiderült: az Arctic Monkeys Nagy-Britannia egyik leghallgatottabb együttese… Felfigyelt az együttesre a BBC, több lap újságírója – részben a zene miatt, részben pedig azért, mert sokakat foglalkoztatott, hogyan tudott egy tinicsapat kitörni az ismeretlenségből javarészt az internetnek köszönhetően…

 

Az vagyok, ami nem vagyok, vagy mi is vagyok tulajdonképpen

Az első kislemez 2005 májusában jelent meg Five minutes with Arctic Monkeys címmel. Ezen a lemezen két szám szerepelt, mégpedig a Fake Tales of San Francisco és a From the Ritz to the Rubble. És ugyan volt ötszáz (!!!) darab CD, illetve kétszer ennyi bakelitlemez forgalomban, de a banda lényegében most is a világhálóra hagyatkozott a terjesztést illetően…

Az első nagylemez, a Whatever People Say I Am, That’s What I’m Not 2006 januárjában jelent meg és robbant be a köztudatba, a brit könnyűzene történetének leggyorsabban fogyó első lemezeként. Jöttek a díjak, a világhírnév, az elismertség. De főhősünket és társait nem kapta el a gépszíj, továbbra is Sheffield számukra a világ közepe. Igaz ugyan, hogy már elköltözött a szüleitől, de mégis szülővárosában maradt. „Még mindig ugyanott élünk, ahol felnőttünk, ragaszkodunk a városhoz. Mi soha nem fogunk Londonba költözni” – mondta Matt, akit inspirál Sheffield: „Akármerre nézel, sok dolgot találsz, amiről dalt írhatsz. A turnéink alatt rengeteg helyet látunk, és mindenütt kénytelen vagyok felismerni, hogy ott éppen nem akarok élni. De amikor hazaérek, olyan egyszerű beleilleszkedni a régi dolgokba, elmenni a régi helyekre, ahová mindig is jártunk” – magyarázta.

Helders egyébként azt állítja, hogy az együttes hírneve ellenére még mindig képes elkerülni, hogy zaklassák az utcán. „Ha mindannyian együtt megyünk be egy klubba, akkor elég nehézkes a dolog, de ha egyedül vagyok, nem igazán ismernek fel” – mondja.

És hát Arctic Monkeys ide, világhírnév oda, Matt, Alexszel egyetemben, bizony elvégezte a barnsley-i zenei egyetemet, ahol kitűnően teljesített, kimagasló eredménnyel végzett. Dobolási technikáját számos hatás alakította. Helders hozta a rap befolyását az együttesbe, mondván: „Raprajongók voltunk az iskolában, s ez még mindig hatással van ránk bizonyos formában, a dobolásomra mindenképpen”. Ugyanakkor azt állítja, hogy a Queens of the Stone Age gyakorolta a legnagyobb hatást dobolásának módjára. „Az egyik dolog azok közül, amelyek megváltoztattak, az volt, amikor élőben láttam játszani a Queens of the Stone Age-et egy fesztiválon. Akkor azt gondoltam: bazmeg, keményebben kell ütnöm” – magyarázta.

 

Harmadik típusú találkozás a majmokkal

Hogy ez mennyire jött össze neki, azt rövidesen első kézből ellenőrizhetjük – vár ránk egy harmadik típusú találkozás az együttessel –, ráadásul összehasonlítási alap is lesz: a nagy példakép, a Queens of the Stone Age az idén augusztusban a budapesti Sziget Fesztiválon lép fel, az Arctic Monkeys pedig Sopronban, a VOLT Fesztiválon játszik.

Ráadásul nem is akárhogyan: a VOLT szervezői egy egész plusznapot iktattak a programba a „majmok” miatt, utólagosan, amikor már az egész program összeállt. „Természetes, hogy egy Arctic Monkeys nagyságrendű produkciót elsősorban a Szigetre próbáltunk elhozni az idén is, hiszen a csapat rajongói biztosan megtöltenék a nagyszínpadunk egész küzdőterét” – írta közleményében a Sziget Szervezőiroda, kiemelve, hogy a brit csapat már évek óta a fesztivál kívánságlistájának az éllovasa. „Amikor eldőlt, hogy mégsem jó nekik a Sziget időpontja, szerencsére ki tudtuk használni a portfóliónk lehetőségeit, és nem kellett lemondani róluk” – fogalmazott Gerendai Károly, a Sziget Szervezőiroda vezetője. Márpedig a VOLT Produkció ennek a portfóliónak a szerves része, így aztán adta magát a lehetőség, hogy ha nem augusztusban, hát júliusban próbáljanak időpontot egyeztetni. Összejött. Július 6-án Sopronban lépnek fel.

Az Arctic Monkeysnak ez lesz az első koncertje Magyarországon. Lobenwein Norbert, a VOLT egyik fő szervezője azt ígéri: az utolsó napon is próbálnak „teljes értékű fesztiválnapot adni” a látogatóknak, ezért több színpad is működik majd, így nemcsak egy fantasztikus koncertre, hanem teljes fesztiválprogramra számíthatnak a résztvevők. Várakozásteljesen kívánunk hát most nagyon boldog huszonnyolcadik születésnapot Matt Heldersnek, aki ezzel messze a legfiatalabb személyiség azok közül, akiket sorozatunkban eddig felültettünk sajátos körhintánkra.

 

Helders, a színész

Az Arctic Monkeysben Matt nemcsak dobol, de jellegzetes háttérvokáljával is hozzájárul a banda hangzásához. És hát kacérkodik a színészettel is: Paul Fraser Scummy Man című rövidfilmjében (2006), amelynek alapja az Arctic Monkeys első slágere, a When the Sun Goes Down, Matt egy fiatal zenészt alakít, aki éppen egy próbáról tart hazafelé, miközben udvariasan visszautasítja egy utcalány felajánlkozását… Rákeresni ér! (Megsúgjuk: a YouTube-on is megtalálható…)

 

Matt és te Sopronban

A VOLT Fesztivál Arctic Monkeys-napjára külön jegyet lehet kapni 14 990 forintért, de a többnapos bérletek között is vannak olyanok, amelyek érvényesek a plusznapra.

 

Neves rajongók és elismerések

A zenekart az idén már harmadszor választották meg Anglia legjobb zenekarának a Brit Awardson, emellett a két tekintélyes zenei lap, az NME és a Q Magazine is az év koncertzenekarának és a legjobb brit együttesnek nevezte az indie rock csapatot. Chris Martin, a Coldplay frontembere szerint ők a világ legjobb bandája, és Matt Bellamy (Muse), valamint Lars Ulrich (Metallica) mellett Bono is nagy rajongójuk.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: awjay.deviantart.com
Hátsó borító: Csákány Lóránt
Ne légy paraszt! Vélhetően lejárt lemez lesz már a vajdasági politikus budapesti gyalázása...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
(V)ÁLSÁG Szeretnék őszinte lenni. Magamhoz és másokhoz.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Zolirotten, alias Rohadtzoltán (vagy fordítva)
Zolirotten és a Magyar Taraj Chapter 2, Act –3 – Az orramutató járásával ellentétes irányban...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Dharma
Metal Ladies Night vol. 3. 2014. április 21. Budapest, Dürer-kert

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brutal Assault-előzetes – 2014 Csehország - Jaromer - augusztus 6-9.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Banánok és Borotvák OEF 2013., interjúk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Molnár Csongor: Yolozsef József Attila Morrissey magyar megfelelője...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sutus Ádám: Véredtől rozsdás sínek A reménytelen költő utolsó iratai.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Büszkeségeink: fokhagyma, cigánymuzsika, bő gatya, prezentációs szoftver Aki szükségét érzi annak, hogy a nemzeti nagysággal dédelgesse büszkeségre vágyó lelkét...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A reggelizés hat alapszabálya Épp kel a nap. Szól az ébresztő.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kis női bicikli kosárral (fotó: Tóth Eszter)
Levelek Japánból 5-6 5. rész: Biciklivásárlás Japánban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Koncertek a szabadkai Clash Clubban Május második felében a szabadkai Clash Clubban

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est maj14-20 + Aranycitera Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból + Aranycitera előtt

0 Hozzászólás | Bővebben +