Fotó: fanpop.com

Craig Ferguson a CBN-en 9 évig futó The Late Late Show-val lopta be magát a szívembe. Hogy miért? Mert amikor „filmsztárokkal” készített interjúit néztem Youtube-on megdöbbentem és halálra röhögtem magam, mivel a fickó abszurdan csapongó interjúzó stílusán mindenki elveszíti a fonalat, vagy kellemetlenül érzi magát, vagy izomból röhögni kezd.

A színésznők, modellek 99%-át felszedi a stúdióban. Erőssége a nagyon erős asszociációs humor, rejtett szexuális tartalommal a felszín alatt, és emberként kezeli (a nemcsak női ) sztárvendégeit. Showmankedésében három szempontot tart szem előtt: 1. Soha ne mássz bele nyakig a vendéged ánuszába! 2. Soha ne kérdezz olyan amit bárki más előtted vagy utánad megkérdezett volna! 3. Soha ne legyél racionális!

Mire van még szüksége Fergusonnak a műsorhoz?

1. Olcsó díszletre.

2. Kis létszámú közönségre.

3. Egy robot csontvázra, akinek a neve a Geoff Peterson, beszél, és egy ismeretlen amerikai színész adja neki a hangját, ha éppen arra vetemedik hogy beleszóljon a műsor alakulásába.

4. Viccet csinálni abból, ha valaki homoszexuális, heteroszexuális, kanadai, német, ausztrál, skót, ír, angol, orosz; ha valaki híres, ha valakinek kilóg a ruhájából a mikroportja, vagy éppenséggel a melle, ha valaki alkoholista, drogfüggő, múlt héten nyert Oscar díjat, a bőre alatt is pénz van, esetleg ha valaki buta vagy ha okos, ha szingli vagy ha az anyjával él, ha hosszú szakálla van, máskor meg, ha csak kettőt pislant.

5. Hideg tévéstúdióra, mivel saját bevallása szerint a közönséget „csupán az műsor anyaga nem tartaná ébren”, ezért szükség van arra, hogy hűvös legyen a stúdióban.

Kedvenceim még azok a lehetetlen és ostoba, de tényleg triviális játék elemek, amiket alkalmaz a műsorában. It’s so stupid, but its works – says Craig. És igaza van. Az interjúk végén Ferguson választási lehetőséget kínál. „Hogyan szeretnéd lezárni ezt?” Kínos szünet (Akward Pause), nagy pénznyeremény (Big Cash Prize), szájharmonika (Mouth Organ), frizbit dobni a lónak (Throw Frishbee at the Horse)? Személyes kedvencem a Big Cash Prize, ami kétféle módon történhet. A vendég ugye 15 amerikai dollárt vihet haza, ami már önmagában is röhejes, mivel ezek az emberek óránként, sőt egyesek percenként is megkeresnek ennyit, de a pénzt két féle módon vihetik haza. Első megoldás, ha válaszol a kérdésre, ami mindig úgy kezdődik, hogy „Izland az Atlanti-óceán északi részen helyezkedik el. Fővárosa Reykjavík. Most jön a kérdés...”, aminek persze semmi köze Izlandhoz, mindig valami banális dolog és igaz/hamis válaszokat lehet adni. A tizenöt amerikai dollárt még úgy is meg lehet nyerni, ha a vendég kitalálja mi van Craig Ferguson fejében. Állítólag senki nem tudja mi van a „dobozában” („guess what is in my box”) csakis Geoff, a robot csontváz, aki ugye egyszerre kellék és pótolhatatlan személyiség a stúdióban. Ilyenkor a játékos mond valamit, bármit, erre a műsorvezető aggódó és drámai képet vág, vagy olyat, amihez éppen kedve van, és színpadiasan megkérdezi Geoff Petersont, hogy szerinte tényleg az van-e a fejében, amire a vendége tippelt, és igen... bizony az van. A kocka el van vetve.

Craig Ferguson egy botcsinálta emberi lény a képernyőn, de semmi féleképpen sem egy műmájer pozőr. Leszállítja a celebeket a földre, anélkül, hogy megsértené őket vagy anélkül, hogy fölfognák azt, hogy ebben a műsorban őket figurázták ki. Soha nem mászik bele a seggükbe, soha. Ha túl messzire megy elnézést kér és folytatja tovább. De nem szűri meg a gondolatait, ami a szívén az a száján, és mindez viccesen tálalva.

A műsor másik erőssége az elején a monológ. Fábry is jól csinálta, amíg csinálta – jobban, mint Letterman, meg ezek a mostani majmok, mint pl. Hajdú, Kimmel, Fallon, Leno... Ferguson viszont olyan témákat is felvonultat az elképesztően bagatell hülyeségei mellett, mint az alkoholizmus, a függőség, a válás, az apja és az anyja halála vagy akár magának, hollywoodnak a képmutatása, ami azokat a viszonyokat illeti amit a felszínen látunk és ami valójában zajlik – a megélhetési képmutatás, ami iparrá teszi a művészetet. Én szeretem a The Late Late show-t (2005-től 2014-ig futott, ma már csak Youtube). De nem muszáj mindenkinek. Egyszer megkérdezték Fergusont, hogy szerinte kik nem szeretik a műsorát. Válaszolt. „A bolondok, akiknek nincs ízlése, és akik valami mást szeretnek.”

Képgaléria: