A Wemsical Serbia és az Origo Egyesület szervezésében a topolyai Panta Rheiben megtartott Halloween Slam második helyezett alkotása
Helló, nem vagyok részeges, Jack, ó!
Én slammernek öltöztem... de jó!
Így valószínűleg nem nyerek a jelmezbálon
– bár amikor ezt írtam, akkor úgy képzeltem, hogy
a velem szemben levőkön jelmezt látok.
A tökből pedig rímeket faragok, mert a lámpáshoz nem igazán értek
– jó néhány sárga gömb bánta, hogyha érted.
De megtettem mindent, a hibákat nézzék el, kérem,
a bevezető után elkezdem végre.
Szóval a szerkóm nem túlvilági, és a dumám sem szellemes,
de ilyenkor megfordul minden, akár még én is lehetek ezredes.
Egyébként is újév van, na, nem a miénk, hanem a keltáké,
úgyhogy erre még inni fogok...
Démonok, lidércek. Na, de nem biztos – a Wikipédiából idézek.
Szóba jöhetnek még szirének. Akik a pultnál zátonyra futottak,
majd téged is kinéznek.
Az est végére mindenki felveszi a jelmezét,
Uprize-ra táncolva megmutathatja a leggázabb terpeszét,
ez nem szentbeszéd, mert az írás pokoli,
kortárs költészet, Halloweenkor is okosít.
Csokit vagy csalunk, bár a csoki nem kéne,
becserélem egy üveg borra, az a hátsó zsebben elférne.
Ezek után már maszkot öltenék magamra,
hogy hazafelé még véletlen se ismerjek magamra.
Mert lehettem volna Bob Marley, ha nem vágom le a rasztám,
és cipőtisztító is, ha nem vesztem el a pasztám.
Munkásnak öltözök hétfőtől péntekig,
hétvégén kőművesnek, csak a mérték hiányzik,
de könyv lennék inkább, hogy szavak lakozzanak bennem,
a könyves polcon élnék, hogy por lepje el a szlengem.
Valójában bármi lehetek, ki tudja, mit takar a maskara.
Október 31. a sötétség hajnala.
A legendákra támaszkodva a napisten is szóba jöhet,
de nem sokáig, csak a mai nap, aztán egy újabb szöveg.
Szóval vannak itt kelták, druidák, rómaiak, pogányok.
Én csak a közönséget és a zsűrit látom túl a homályon.
Menjünk áldozni, á, inkább hagyjuk!
Amúgy sincs mit, és hideg van, nem vagyunk már a régiek.
A kultúra az tényleg cool túra, szállok vele, mint a hattyúk.
Anno még furcsa szokásokkal rendelkeztek az égiek.
Az vagyok, aki a nyelvével kísérletezik,
nem kísértetiesen ítélkezik,
az irodalomnak ígérkezik.
Szóval csak egy slammernek öltöztem,
és csak azért jöttem, hogy három percre a színpadra költözzek.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá