Fotók: Varga Viktória

Slezák Lázár a Magyar Tanszék esszépályázatának első díjasa

A Kontaktzóna keretében az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán április végén kihirdették a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék idei esszépályázatának eredményeit. A műsorvezető Bence Erika volt, aki egyben a zsűri elnökeként is köszöntötte az egybegyűlteket, és bemutatta a zsűri tagjait, Hózsa Évát, Pásztor Kicsi Máriát és Samu Jánost.

A pályázatra idén tíz szerző pályaműve érkezett be az újvidéki Bölcsészettudományi Karról és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karról.

– A legfontosabb kérdés az, hogy mi az esszé. Ez a kérdés megkerülhetetlen a mindenkori esszépályázati bírálóbizottság tagjai számára. Ha a magyar irodalom egészében gondolkozunk, visszavezetve egészen a 19. századig, pontosan tudjuk, hogy kik voltak és kik ma a nagy esszéisták: Kármán József, Kemény Zsigmond, Füst Milán, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Juhász Erzsébet, Tolnai Ottó. Ez egy kapásból mondott, tetszőleges felsorolás. Mindannyian remek esszéírók, de nem nagyon tudjuk, hogy mitől és miért. Ha a regény a monumentális formátlanság műfaja, akkor az esszé a több évszázados megfoghatatlanságé – mondta Bence Erika.

A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék idei esszépályázatának első díjasa Slezák Lázár lett, akinek Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényéről szóló esszéje felülről közelít az esszé felé, tehát a felettes műfaj, a tanulmány felől, értékelte Bence Erika.

– Fontosnak vélem kiemelni a munka kapcsán a tükörképzeteket. Ugyanis a művet a klasszikus irodalmi pszichoanalízis eszközeinek segítségével közelítettem meg, s egy ilyen keretbe helyezve a tükörképzetek léte kiemelt fontosságúvá válik, hiszen a regény úgy is megközelíthető, mint egy komplex személyiségszerkezet művi térbe történő projekciója, ahol a karakterek egymásban tükröződnek. A regény felületi síkján ez persze mint egy barátság elbeszélése körvonalazódik. De ennél azért mindig lehet egy mélyebb szinten értelmezni, sőt kell is! – vallotta Slezák Lázár, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatója műve kapcsán. – Volt a műnek egy lényegi pontja: ez a bécsi találkozás pillanata volt, mikor a két egyívású karakter (mert személyiségük egyazon karaktermagból fejlődött ki) Bécsben összefut egymással. Talán ezt tartanám katartikus pontnak, mivel e látszólag két személy személyiségartikulációs görbéje „egy egymástól távol eső hosszan tartó ívelés után egy pillanatban összeér” – mondta Slezák Lázár.

A pályázat második díjasa Romoda Renáta doktorandusz, akinek esszéje a kritika műfajához áll a legközelebb. Sylvie Germain Magnus című regénye kapcsán a 20. század történelmi eseményei által indukált dezintegrált létélmény és identitásvesztés egyik irodalmi feldolgozását járja körül, ismertette Pásztor Kicsi Mária, a tanszék tanára.

A harmadik díjas Török Anita esszéjének címe: Nem értem, hogy egy férfi miért éri be tonhallal, ha egyszer már kóstolt kaviárt. Az esszéíró a Bad girl című szórakoztató könyvsorozatból indult ki, az írás könyvbemutatóból kritikává alakul. Rendkívül értékes ebben a szövegben a Bad girl identitástudata, az identitás kérdésének előtérbe kerülése, mondta Hózsa Éva tanárnő.

A bírálóbizottság a három díjazott munka mellett még három szerzőt kiemelt, azaz különdíjjal jutalmazott: a novellaíró Csáki Edinát (BTK), a publicista Nagy Valentinát (BTK) és az esszé-tanulmány műfajában jeleskedő Medve Anikót (MTTK). A pályázatra beküldték még munkáikat a következő hallgatók: egy színházkritikát Korhecz Dalma (BTK), publicisztikát Hugyik Rózsa (MTTK), tanulmányt Dudás Viktor (MTTK) és könyvismertetőt Botka Andrea (BTK).

A díjazottak is és a résztvevők is az eredményhirdetés után értékes könyvjutalomban részesültek.

Képgaléria: