:

A legújabb tekercs – avagy: kifelé a garázsból, de azonnal!

:

In memoriam Jack Kerouac – 1922–1969

...nem rágtuk egymás fülét, nem is nyaltunk alá egymásnak – csak kerülgettük egymást tapintatosan, mint afféle két újdonsült, de máris elválaszthatatlan barát. A munkámat ezzel dicsérte: Csak így tovább! Óriási, amiket írsz! – Ha elbeszélésen dolgoztam, bele-belelesett, és efféle kurjantásokkal biztatott: – Ez az! Mindent bele! Azt a szentségit! Pajtás! – aztán meg: – Hűha! – és zsebkendőjével törölgette az arcát. – Annyi a tennivaló meg az írnivaló, hogy hozzákezdeni bajos mindenféle irodalmi fékekkel és stilisztikai gátlásokkal..., sósat, savanyút és keserűt tolj gyorsan a pampulámba, émelygek, összeroskadok már ettől az édestől, keserű testvérem, hiszen én vagyok N. C., e történet titkos hőse, az alkotás féktelen abszinttüzében lángolok, keserűsót zabálnék, meg ephedrinkristályt marékszámra, pedig attól rendesen megundorodtam már vagy húsz évvel ezelőtt, de mindent megtennék, hogy ez a rüves édes émelygés megszűnjön költészetre hizlalt nyelvemről és a minden ütésre fittyet hányó gyomorszájamból, utálom, mint a szaromat, bazmeg! Vágjuk inkább alaposan gyomorszájon az országutat, testvérem a hitben, hitdöróddzsekk!, basszunk bele, húzzunk a kicsipkézett picsába, de azonmód. Riszáljuk meg odalenn, a legmélyebb délen a rongyicákkal a bebopra, aztán amerre a Nap leszáll, jeahujj, csak egy köpésnyire az Óceán, ahol cápákat leső, rongyos pékinasok ébresztenek a legbársonyosabb hullámokból, oiman!, itt a csatornában a dögök a vízhez inni térő kóbor ebeket rángatják be a partról reggelire, ne bomolj, ember. Csoda ott az új nap és a hajnal, hónaljában kendertől vörös szemeimet befelé fordítva mámoromban megélek, magam mögött hagyva a világot. Hare Krisna, hare Siva! A csotrogányomba pattanunk, és sré vizavé, ollé-ollé, a szabadság erre van. Gyulladjon belénk a gabonacukor akár, nincs hathatós érv, mi visszatart. Tarts hát velem, Jean-Louis Lebris de Kérouac, ommmmájgád. Aztán natürlich megindultunk. És persze a legelső napot a felváltott vad pedáltaposásaimtól az unalmast bemondó csotrogányom árnyékában töltöttük, de legalább elkezdtünk végre felkapaszkodni a magas Égre törő kaptatón, mi az édes anyacsecstől elválaszt. Csodálatos volt az a nappal.

Jack Kerouac

...és csodálatos volt az éjszaka is. Éreztük az ütemet, érted? A város, mely utunkba került, kétmérföldnyi magasságban épült a hegyek közé. Ritka levegőjében először megrészegül az ember, majd elfárad, utoljára láz gyúl a lelkében. A szűk, sötét utcában megindultunk az operaház fényei iránt, majd jobbra átal bevágódtunk az első lengőajtós kocsmahivatalba. Nagy korsó sörökkel kezdtük, és hallgattuk a gépzongorát. A hátsó ajtóból látszottak a holdfényben fürdő hegycsúcsok. Nyerítést eresztettem meg. Kezdődik a gálaest, rikoltottam, és abban a pillanatban a böhöm vörösnyakú a képembe mázolt, de akkorát, hogy az orrom azonmód vöröset harmatozott. Mondjuk, annyit azért elért, hogy visszavettem a volumét, a pajtásom viszont felállt a sámliról, és egy patyolat kendőt nyomott a mancsomba. Akarsz te is?!, hőbörgött a barom jószág, de sajnálatos módon mi ketten pillantásra sem méltattuk. Ott volt egyáltalán? És mi tényleg ott időztünk-e vajon, vagy csak most vetíti elém ezt az országúti autósmozit a nosztalgia kéjes magánya? Két korsóval odébb kisétáltam inkább a putritelep langyos tavaszéjszakájába. Árnyak lopakodtak mindenfelé, a Lila Ló fogadó irányából bíborillatú sakálröfögést hozott a szél.

Jack Kerouac

...hátha a Hegyek Szelleme nyilatkozik, jutott eszembe. Fölnéztem a holdra, és gyalogfenyők közt régi bányászok szellemét láttam tovaillanni. Eléltem a látványon egy darabig. A Vízválasztó keleti lejtőjén csönd és szélsusogás uralkodott ezen az éjszakán, csak a mi hasadékunkból tört elő lárma, visszacsusszantam a késdobálóba Máté evangélista beszívott porhüvelyének hazavitele okán. Úgy cepeltem az ölemben, hogy csizmája a csertölgyek köldökén csattogott vidáman. Haza? Hol volt nekünk házunk, hazánk pláne. Bevonszoltam a még derengő ablakú restibe, aztán amikor egy korsócska múltával ő édesdeden elszenderedett, magam mégis végiggondoltam utaink kacskaringós sorát.

Jack Kerouac

...hát nem igaz-e, hogy az ártatlan gyermek hitre születik atyjának fedele alatt, aztán ráköszönt a kiábrándulás napja, amikor megtudja, hogy szegényen, vakon és pőrén kell átiramlania az élet éjjelén, mint valami hajszolt kísértetnek? Összetörten botorkáltam ki az állomásról. Nem bírtam magammal. Annyit láttam csak a reggelből, hogy rideg, akár a kripta. Éhség gyötört, belestem hát a resti addigra már lelakatolt szentségének kapualjába. Leltem is tejet, zsemlécskét. Felkurrogtam hát az ebadta Pajtást, tudod te, hány óra?! Mindjárt nyit a Lapátos. Ő, az árva szentem csak bambult nagy, benzedrines szemekkel, pislogott ki önmagából, mint a heteroszexuális pengő forint az áldott anyaméhből, a zsemlét-tejet fintorogva odébblökte, rágyújtott egy rigóra, és emódon morfondírozgatott kifele fogainak szellős kerítésén:

Jack Kerouac

...márpedig ha időt tudunk, Istent is ismerünk. A régi görögök óta csupa hamis jóslat a világ. Mértannal, mértani rendszerekkel ehhez a kérdéshez közelíteni nem lehet. Itt az igazság! – rázta az arcomba két öklét, de a hajnal rózsaszín fogata hűségesen megmaradt az ezüst sávon. – Csakis így érthetjük meg, és bár a magyarázatára semmi idő nem elég, tudjuk mind a ketten, hogy Isten él és ébren van. És komoly terve van velünk. No, ha ébren van az Isten, vicsorogtam, akkor ébredj már magad is, nyomorult kisebbségi a körülmetéletlen péniszeddel: a vonat hamarosan befut! Fel kéne rá ugorni. Benne van a talpamban a bugivugi. Azzal mariskával fullosra megtömött pipát nyomtam az orra alá. Na, ez ellen már nem tiltakozott. Elszívtuk, majd a peronhoz kísértem, a seggét taszítva fel is gyömöcköltem a vagonba, az idő istene legyen veled, barátom. Nézd csak! Ott tűnik el a sínpár kanyarulatában. Túl hátborzongató, hogy éljen, túl ritka, hogy kihaljon.

Jack Kerouac

...tanítványai voltunk valahányan ennek a különös fószernek, noha maga nem volt tisztában ezzel, de valószínűleg mi magunk sem. Legfeljebb ösztönösen. Ahogyan írtuk is a temérdek gyöngyöt és szemetet. Máté evangélista fakón semmitmondó megjelenéséből senki a tanítómestert az utcán ki nem nézte volna, csak aki jobban szemügyre vette furcsán fiatalos, csontos fejét – lehetett volna hithirdető tüzekkel lobogó kansasi lelkipásztor. Bécsben volt orvostanhallgató, tanult embertant, elolvasott mindent, s most élete fő művén dolgozott, az utca életének és éjjelének helyszíni tanulmányain, mondhatni, rendkívül sikeresen. Eggyé vált vele úgyszólván. Amikor egyszer, kurta élete vége felé megkérdeztük őt, mért választotta ezt a jazzkaméleoni, harsányan rejtőzködő életmódot, azt válaszolta:

Mi mást tehettem volna? És egyébként is. Utóbb 47 évesen végleg rárántottam a kormányt az egész életem alatt előttem tátongó szakadékra. Alig voltam idősebb, mint kései fattyam most, aki e sorokat rója jó emlékezetemre. Slusszpasszpontslukk. ...amikor viszont még ifjú író voltam, vettem volna nyakamba már az ország útját. Tudtam, hogy mentében látomások, nők várnak, és az útfélen kincset lelek egyszer. Sikerült.

Jack Kerouac

A beat 30 fő szempontja pintekben á la Kérouac: Jegyzetfüzetekbe firkált titkok és vad gépelt oldalak, a saját élvezetedre; Alázatos minden iránt, nyitott, hallgatózó; Lehetőleg sohase igyad le magad az otthonodon kívül; Légy szerelmes a saját életedbe; Amit érzel, megtalálja önmaga formáját; Legyél az elme szent őrültje; Fújj olyan mélyet, amilyen mélyet csak akarsz; Elméd végéből írj, végtelenül, amiről csak akarsz; Az egyén kimondhatatlan víziói; Nincs idő a költészetre, csupán arra, ami éppen van; A mellkasban remegő látnoki rángások; Önkívületi fixációval álmodni az előtted lévő tárgyról; Vetkőzd le irodalmi, nyelvtani és mondatalkotási gátlásaidat; Mint Proust, legyél az idő öreg füvezője; Belső monológgal elbeszélni a világ igaz történetét; Szem a szemben: az érdeklődés ékkő-magja; Az önmagadra való emlékezés és rácsodálkozás szerint írj; Szemed velős belsejéből kifelé dolgozz, nyelvtengerben úszva; Egyszer s mindenkorra nyugodj bele a veszteségbe; Higgy az élet szent körvonalában; Küzdj, hogy lejegyezd az áramlást, ami sértetlenül létezik az elmében; Amikor megállsz, azért tedd, hogy jobban lásd a képet, ne azért, hogy a szavakon töprengj; Kövess nyomon minden napot, amit a pillanat magasztalt a reggeleden; Élményeid, nyelved és tudásod méltóságában nincs félelem vagy szégyen; Írj a világnak, hogy olvassa és lássa, milyen pontos képet festettél róla; A könyvfilm szavakból álló film, a vizuális amerikai forma; Dicsérd a Sivár embertelen Magányban lévő Szereplőt; Vad, fegyelmezetlen, tiszta, alulról betörő alkotás, minél őrültebb, annál jobb; Minden körülmények között zseni vagy; Evilági filmek Író-Rendezője, melyeket a Mennyország Támogat és Pénzel.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Serfőző Réka
Kihívások és örömök Serfőző Rékának hívnak. Zentai vagyok. 1996. december 31-én születtem. Makacs, eltökélt, rögeszmé...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.fulcrumlabs.ai
Jogi Kar, te drága! DAY 168: PETŐFI SÁNDOR – ANYÁM TYÚKJA

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter
1956 – A változás igénye Az ezerkilencszázötvenhatos forradalom és szabadságharc olyan értékek mentén zajlott, mint a szab...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A varjak családtagjai lettek a Brutal Assaultnak
Metál fesztivál brokkolival 3. Brutal Assault 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Greguss Erdélyi Hermina és Greguss Lilla
Énkeresés egy lakótelepen Izgalmas várakozás előzte meg a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata évadkezdő előadása, az Újvi...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kép: Harmat Nikolett – Ninny Art
Lélektánc …törjön hát a némaság szavakba…

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A legújabb tekercs – avagy: kifelé a garázsból, de azonnal! In memoriam Jack Kerouac – 1922–1969

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 78. 78. rész – Az vagy, amit megeszel

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A védőoltások igenis védenek! Ma már egyre „divatosabb” védőoltás-ellenesnek lenni.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Nightstalker
Stonerrock-fesztivál Újvidéken Az SKC Novi Sad első alkalommal szervezi meg a Panonia Dry Sea Fesztivált.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bőrdzsekis svéd hardrock-koncert a Dürer Kertben A Concertto Music jóvoltából három igazi bőrjakós zenekar látogat november 17-én, vasárnap Budape...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Somogyvári Ágnes
Termékeny környezetben korlátok nélkül Szombathy Bálinttal művészetről, életpályájáról, a Bosch+Bosch Csoportól, nem csak szakértőknek

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sánta Zoltán
Aki választ: Sánta Zoltán Sánta Zoltán vagyok. Zenész, rádiós műsorvezető és főállású apuka. Szabadkán élek, dolgozom, zené...

0 Hozzászólás | Bővebben +