Hét évvel a legutóbbi Monarchia című lemez után ismét friss, de korán sem vidám koronggal jelentkezett a banda. Bár a címben ott szerepel a remény, elsősorban a zenekartól megszokott nehéz és velős témákat kapjuk az arcunkba.

A Nevergreen zenekar története olyan, mint egy sötét, gótikus regény, amelyben minden fejezet mély érzelmekkel és elgondolkodtató üzenetekkel van tele. A magyar gothic/doom metál színtér meghatározó alakjai immár három évtizede nyújtanak menedéket azoknak, akik a melankólia és a sötét zenei világ megszállottjai.

A Nevergreen története úgy kezdődött, hogy 1994-ben Szegeden egy csapat zenész úgy döntött, hogy a metál keménységét és a gótikus zene melankolikus szépségét egyesíti. Az alapítók, köztük Bob Macura és Matláry Miklós, gyorsan felismerhetők lettek mély, borongós hangzásukról és filozofikus szövegeikről. Korai albumaik, mint a Game Over és az Ámok, már megalapozták hírnevüket: itt született meg a jellegzetes Nevergreen-hangzás, ahol a gitárok dübörgése és a billentyűk fagyos dallamai egyesülnek.

A zenekar zenei világát gyakran a Type O Negative és a Paradise Lost hatásaihoz hasonlítják, talán lehet is ebben valami, ennek ellenére kétséget kizáróan megvan a saját hangzásviláguk. Mélyre hangolt gitárok, lassú tempók, valamint Bob Macura ikonikus, bariton énekhangja uralják dalaikat. A szövegekben az élet sötét oldalát tárgyalják, mint: az elmúlás, fájdalom, szerelem és a belső harcok. Ez a formula egyaránt vonzotta a gótikus rock és a doom metál rajongóit, sőt, külföldön is sikereket hozott.

A zenekar legújabb albuma, ami hét évvel a legutóbbi után látott napvilágot, egy erőteljes visszatérés. Az album címe önmagában is sokatmondó: egyensúly a harag és a remény, a sötétség és a fény között. A dalok nemcsak a zenekar zenei evolúcióját tükrözik, hanem kortárs problémákra is reflektálnak.

A Harag és remény lemezre tizenkét dal került fel. Majd’ negyvenöt perces hosszával egy kellemes hosszúságú korong. Nem igazán érheti panasz a zenét, jól összerakott, a gitárok vastagon és döngölve szólnak, öblös a basszus, és a billentyűk is megfelelő hangulatot varázsolnak a súlyos riffek alá, miközben a dob is abszolút rendben van.

Az album nyitódala a Haldokló világ egy energikus doom metál szám, amely a környezeti pusztítás és az emberi mohóság témáját tárgyalja. A dal sötét hangzásvilága és a dühös riffek erős figyelemfelhívásként hatnak, miközben a szöveg az emberiség pusztító természetét boncolgatja

A Miénk a Föld egy érzelmileg túlfűtött dal, központi motívuma a felelősségvállalás a bolygó iránt. A refrénje felemelő, szinte arra sarkall, hogy megálljunk és elgondolkodjunk a tetteinken. A melódia szívszorító és elgondolkodtató.

A fény ha győz egy reménykeltőbb darab, amely a sötétséggel való küzdelemről és a fény végső győzelméről szól. A lassabb tempó és a melankolikus énekek ellenére is érezhető benne a pozitív végkicsengés.

Egy igazi gótikus hangulatú szerzemény a Nőj, sötét magány, ahol a magányosság érzését szimbolizálja a szöveg és a zenei hangzás. A sötét billentyűszólamok és a mély ének kiemelik a szám érzelmi intenzitását. A dal közepén Nenad Nedeljković szólója egy újabb színnel gazdagítja a zenei élményt.

A Szabad lelkünk harcba száll a szabadságról és a belső küzdelmekről szól. Dinamikus hangszerelése és inspiráló szövege bátorító üzenetet közvetít, miközben hű marad a zenekar sötét stílusához.

Az album közepén a Hideg fém című dalt találjuk, ami a modern világ gépesítését és elidegenedését állítja középpontba. A riffek fémes hangzása tökéletesen illeszkedik a témához, miközben a szöveg hideg és könyörtelen képeket fest.

Az album egyik érzelmi csúcspontja az Őrizlek dalomban, ami a szerelemről és az elmúlásról szól. A lassú tempó és a melankolikus dallamvilág szívbe markoló, a szöveg pedig mélyen személyes érzetet kelt.

A következő dal az albumon az Örök háború. Ez egy súlyos és intenzív szám, amely az emberiség örök konfliktusairól szól. A gyors tempó és a sötét hangulat tökéletesen kifejezi a harcok és háborúk végtelenségének érzését.

Az album címadó dala a Harag és remény egyszerre hordozza a düh és a remény kettősségét. Rövid, de erőteljes, a szöveg fókuszában az emberi érzelmek két véglete áll.

A korong végéhez közeledve találjuk az Ó fájdalom, sötét éj című dalt. Ez egy hosszabb, líraibb szám, amely az elmúlás és a fájdalom témáját járja körül. A zenekar nagyon jó teret ad a hangulat kibontakozására a lassabb tempóval és grandiózus hangszereléssel.

Az utolsó előtti dal a Flame Eternal. Egy gyönyörű instrumentális darab, amelyben egy pazar gitárjáték hallható. A melódiák és a dinamika különleges élményt nyújtanak, miközben megnyugtató, mégis erőteljes záróakkordot adnak az album történetéhez.

A lemezt egy Billy Idol-feldolgozás, a Speed zárja. Gyorsabb tempójával és energikusabb hangulatával eltér a többi számtól, de üde színfoltként szolgál, miközben megmutatja a zenekar játékosabb oldalát.

Az albumot a legtöbb kritikus és rajongó nagyra értékelte. A HammerWorld például 10/10-es értékelést adott, kiemelve a dalok mélységét és a zenekar folyamatos megújulási képességét. Néhányan ugyanakkor megjegyezték, hogy a dalok tempójában több változatosság is elfért volna, de a hangulat és a zenészi teljesítmény ezt ellensúlyozza.

Kétséget kizáróan a Harag és remény egy döngölős album, ami nem fog csalódást okozni a zenekar rajongóinak. Aki eddig nem ismerte volna őket, érdemes belemerülni, mert a zene és a szöveg egy sajátos, sötét utazásra csábítanak. Csak ajánlani tudom a gothic/doom rajongóknak.

Képgaléria: