KMV-értekező próza-1. díj-Budai Ágota

Az idő múlásával az emberek többsége úgymond átköltözött a televízió képernyőjétől a számítógép elé, hiszen a világhálón minden elérhető, ráadásul seperc alatt. A gyorsaság döntő motívum a mai ember életében. A különféle kereskedelmi csatornák nézőinek körében igen jelentős létszámcsökkenés lépett fel. A korlátlan és gyors internet-hozzáférés kiszorítja műsoraikat, amelyekre nem csak várni kell, de közbeékelnek ismétlődő, hosszú és feltűnően monoton reklámokat. Persze a már szinte utópikus weboldal sem panaszkodhat reklámszegénységre – csakhogy ők új módszerrel közelítik meg a reklámozást. Ha egy olyan ember garantálja nekünk a termék megbízhatóságát, akihez kötődünk, az áru elkelésének esélye már megduplázódott. YouTube-on reklámozni egy kicsit mégis komplexebb, de éppen ennek köszönhetően lesz sikeresebb és hatékonyabb, mivel pontosan meg van határozva, hogy ki és mit fog reklámozni. Akinek a csatornája számítógépes játékokról szól, nagy valószínűséggel ingyen kap különféle elektronikai berendezéseket és játékokat, hogy azokról meséljen a nézőknek. Aki arról készít videót, hogyan csinosítsuk magunkat egy esti vacsorára tetőtől talpig, valójában egész műsorában csak termékeket fog felsorolni nekünk. A YouTube-os reklámokra jellemző még a tömörség. Annyi terméknév és rekláminformáció ér bennünket akár másfél-két perc alatt, hogy azt tulajdonképpen nem is regisztráljuk. Az idén januárban indult a YouTube Nation, egy ötperces online műsor, amely a legizgalmasabb új tartalmakból ad válogatást. A percenként majd százórányi feltöltött anyagból szűri ki ez a válogatás a legnépszerűbb, illetve a potenciálisan legnépszerűbb tartalmakat.

Az USA számára ez hasznosnak bizonyult, viszont számos országban hatalmas botrányt kavartak a YouTube-ra feltöltött videók a kormányról. A török kormányfő, Recep Tayyip Erdogan azzal fenyegetőzött, hogy betiltja a YouTube elérhetőségét, mivel korrupciós botrányba keveredett miattuk. Hasonló a helyzet a Kínai Köztársaság területén is. Az ukrajnai zavargásokról viszont nem értesült volna akkora tömeg, ha nem lenne YouTube. Tehát a politikának két véglete lehet a virtuális világban: vagy teljesen a kezére játszik és sikeresen mutatkozik a világ előtt egy-egy állam, vagy a teljes katasztrófa szélére sodorja.

Összevetve: 2014-ben oda jutottunk, hogy az internet az elsődleges és legmegbízhatóbbnak tűnő információszerzési forrásunk. Kiugró események és természeti katasztrófák esetén a felhasználók hírforrásként kezelik a YouTube közösségi videomegosztó portált, a szemtanúk videóiból tájékozódnak.

Az egyik titkuk, a gyorsaság, az egyidejűség illúziója mellett nyilvánvalóan az, hogy a reklámokat nem direkt módon nyomják le a torkunkon, hanem apránként adagolják. A reklámok mindig kötődnek YouTuberek választott szerepéhez. Végül is minden a televíziós sémára épül. Bizonyos imidzs, karakterek, nyereményjáték kisorsolása és reklám – minden mennyiségben. Az ember szereti azt mondani, hogy ő már nem néz tévét, mert annyira mű az egész, de amint hazaér vagy kinyitja a szemét, a távirányító helyett a billentyűzet után nyúl, és lényegileg ugyanabba a légkörbe csöppen.

Hogy a végén lehull-e a lepel, és mindenki számára egyértelmű lesz, mi van a kamera mögött, és hogy az egész YouTube-téma a televízióban dolgozók utánzására épül, kérdés. De meglehet, hogy a reklámok annyira elárasztják a világhálót, hogy az emberek visszaülnek a televízió elé, ha informálódni akarnak. Talán ez az ide-oda költözés a két képernyő között a modern népvándorlás.

FELHASZNÁLT IRODALOM