Kontakzónában a vajDasági geneRáció!

Fotók: Varga Viktória

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy rendezvénysorozat keretein belül a hallgatókat írókkal, költőkkel és kritikusokkal hozza testközelbe, Kontaktzóna címmel. A moderátorok legtöbb esetben a kar diákjai közül kerülnek ki, s ők beszélgetnek a vendégekkel. Élményhelyzetbe hozva ezzel mind a hallgatókat, mind a meghívottakat. Idén először a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének vajDasági geneRáció (Ki kicsoda a fiatal magyar értelmiség körében) című kiadványát mutatták be.
A ,,kék terem'” adott otthont az eseménynek. A bársonyos tapintású székek és a napsütés megelőlegezte az esemény kellemes hangulatát, ami műsor közben csak fokozódott. Dr. Novák Anikó, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke és a kötet egyik szerkesztője köszöntötte a jelenlevőket. Őt dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető követte, aki elmondta, hogy a kiadvány nem csak egy egyszerű adathalmaz, hanem egy öntudatos csoport közös munkájának gyümölcse is, a fiatalok önerőből kiadott kötete, amire büszkék lehetünk. Felhívta a figyelmet a vajdasági magyar tudományos utánpótlás fontosságára, amelynek kinevelése a VMTDK keretében 13 éve szervezetten zajlik.
Rózsa Rita, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke egy rövid ismertetőt tartott magáról a kiadványról. A könyv – elmondása szerint – 127 fiatal kutatót mutat be rövid életrajzzal, a kutatási terület megjelölésével (a bölcsészettudomány, a műszaki tudományok, az orvostudomány, a társadalomtudományok, a természettudományok és az agrártudományok köréből), tudományos bibliográfiával, rövid reflexióval.
Az ötlet Takács Zoltáné. A kötetet ő, Novák Anikó és Rózsa Rita szerkesztette. Találó címet kapott a kiadvány: vajDasági geneRáció. Magába foglalja a ráció fontosságát, ami elválaszthatatlan a tudományos élettől és a vajdasági fiatalságot is.
A vendégeket dr. Novák Anikó mutatta be, köztük Lendák Kabók Karolinát, Harmathy Norbertet, Bíró Annát, valamint Tarján Lászlót. Ezután egy kötetlen, személyesebb jellegű beszélgetés következett. Barátságos légkör alakult ki. Sok információ hangzott el a konferenciák, a kapcsolatteremtés és a nyelvtanulás fontosságáról. Kellemes és kevésbé kellemes élményekről. A doktoranduszi lét szépségéről és hátrányairól. Arról, hogy milyen egy családos kutató élete a nők és a férfiak közötti különbségek fényében. A lemondásokról.
A migráció témaköre is felvetődött. Mivel megállítani nem lehet, ezért úgy gondolják, hogy inkább lassítani kellene a tudományos elvándorlást. Elmondásuk szerint az itt fennálló helyzetet, a kétnyelvűséget nem hátrányként, hanem értékként kellene megélnünk. Vajdaságban a doktoranduszok száma 200-250 főre tehető. Gazdagság ez, becsülni és segíteni kell. Beszéltek a publikálási lehetőségekről. Az idegen nyelvű és anyanyelvű publikálás hátrányairól és előnyeiről.
Hazánkban különösen törékeny az értelmiségi fiatalok léthelyzete, ezt a kiszolgáltatottságot szimbolizálja a fedőlap pitypangja is. A pitypang magvacskáit a tovasodródástól csak egy újonnan létesülő vajdasági magyar felsőoktatási intézmény termékeny talaja tudná megvédeni.