Amit a kézilabdáról tudni kell

A teremben zajló sportoknak az az előnye, hogy télen kimelegszünk mozgás közben, és az sem jelent problémát, ha nélkülöznünk kell a fűtést, nyáron pedig nem vagyunk kitéve a tűző nap perzselésének, és a benti hőmérséklet abszolút ideális a nagy kánikulában. Teremsportnak tekinthető a kézilabda is, amely vidékünkön is nagy népszerűségnek örvend.

A mai kézilabdázás három egymáshoz nagyon hasonló játékból alakult ki. Ezekből jött létre a nagy pályás kézilabda. Ezt 11-11 játékossal futballpályán kezdték el űzni. Az évek során megváltozott a kapu mérete és a kapuelőtér alakja, és mivel az időjárás viszontagságai jelentősen csökkentették a játéklehetőségeket, terembe költözött a mozgásforma. Kis pályás kézilabda lett az új játék neve, és először csak férficsapatok játszották, majd a nők körében is elterjedt a sportág. Az idő múlásával a kis pályás vagy teremkézilabda fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb, nagy pályás kézilabdázást, és 1966-tól már csupán teremben rendeztek világbajnokságot. A férfi kézilabda 1972-ben jelent meg először az olimpián, négy évvel később pedig követte a női is.

A kézilabdát ma 40x20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A pálya körül az oldalvonalak mentén legalább egyméteres, az alapvonal mögött pedig legalább kétméteres zóna kialakítása szükséges. A labdajáték csapata 14 tagból áll, a játéktéren egyidejűleg legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi cserejátékos. Az a csapat győz, amelyik több gólt szerez. A sportág alapmozgásai a futás, az ugrás, a cselezés és a dobás. A játékidő 2x30 perc, a félidei szünet pedig 10 perc. Fiatalabb korosztályú csapatok esetében, 8 és12 év között a játékidő 2x20 perc, 12 és 16 év között pedig 2x25 perc, mindkét esetben 10 perc szünettel. A kézilabdában a játékidő a játékmegszakítások alatt is megy. Természetesen egy játékos időleges kiállításánál vagy kizárásánál a játékvezetők megállítják az időt. A játékidő lejártát szigorúan veszik, vagyis az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött.

A mozgás előnyeit mindenki ismeri, a labdajátékokról pedig köztudomású, hogy fejlesztik az ügyességet, javítják a koordinációs és a koncentráló képességet. A motorikus képességek magas szintű elérése mellett akarat-erkölcsi tulajdonságokban is megerősödik a gyermek, szokásává válik az egészséges életmód, az aktív mozgás szeretete, a szabadidő beosztása, a céltudatosság, a győzni akarás, a kudarc elviselése, a csapattársak és az ellenfelek, vagyis más ember munkájának tisztelete, megbecsülése. A kézilabda az alapképességek fejlesztése mellett magas szintű pszichofizikai képességfejlesztést is jelent. Csapatjáték lévén, előfordulhatnak ebből adódó sérülések, de éppen a társas játékformának köszönhetően, a szocializációban is jelentős szerepet játszik.

Egyre kedveltebb a strandkézilabda is, amit a legideálisabb esetben a tengerparti homokban űzhetünk.

Tegek:

Bíró Tímea vagyok, de általában csak csak Bíró Timi, így ismerhettek a lapokról is. 2010-ben jelent meg az első írásom a Képes Ifiben, ami egy spanyolországi útibeszámoló volt. Sok-sok karakterrel hoztam Nektek élménybeszámolót különböző kulturális eseményekről, örömmel írtam és írok kedvenc könyvekről, interjúk is születnek művelődés vagy egészségügy témakörben, de ami a fő területem a lapban, az a nagysikerű My Choice. Nem miattam sikeres, hanem a sok színes vajdasági egyéniség miatt. Nagyon szeretek agyalni, hogy ki legyen az újabb alanyom és izgatottan várom a kérdésekre adott válaszaikat. Mivel bölcsészkaron tanultam, ezért ezen a vonalon mozgok. Mindenütt csak írás, a Hét Nap hetilap a szeretett munkahelyem, mellette verseskötetek (A pusztítás reggelei, Hosszú) és kisregény (Moldva) a Forumnál. Legyen minél több természet, nevessenek sokat a fiúim (a férjem és a fiaim), és jó, ha van időm edzeni, olvasni, zenét hallgatni. Mellesleg szirupkészítő nő is vagyok, de csak nyáron, amikor van menta és citromfű.

Galéria