Festékkel a békéért

Fotó: Baráth Attila

A politika és az embertelenség megszámlálhatatlanul sok áldozatot követel, amiről a média hűségesen tájékoztat minket. Csak győzzük nézni, hallgatni és nyelni, hogyan veszi át az irányítást az ember felett a fegyver és a hatalomvágy. Vannak, akik nem tudják tovább tétlenül nézni az öldöklést, ezért a művészethez fordultak, hogy megállítsák a népirtást.

Horgas Péter (díszlettervező) kezdeményezésével Budapestről indult el az Aleppó-tekercs, amelynek elkészítésében harminc magyar művész, állampolgár közreműködött. Picasso Guernicáját hívták segítségül, hogy létrejöhessen a nemzeti, humanitárius és művészi projekt, amelynek második állomása Szabadka volt. Mezei Zoltán (a Szab-way Színházi Szervezet egyik alapító tagja) több hónapos szervezés után kiosztotta a lenvásznakat a háborúzás ellen tiltakozó és véleményüket kifejteni vágyó színészeknek, gyerekeknek, alkotóknak. Egy 7,70x3,50 méteres, vörös alapra kerültek azok az üzenetek, szimbólumok, amelyek a békét hirdetik. Az alkotók kreatív és megdöbbentő munkáit december 6-án, 12 és 18 óra között varrták össze a ferencesek templomában, majd 20 órától bemutatták az érdeklődőknek. A szertartáson beszédet mondott Zdenko Gruber, a ferences templom vezetője, Palatinus István plébános, Kovács Róbert, a szabadkai hitközség vezetője, valamint Mezei Zoltán. Ezután következett a budapesti és a szabadkai kép összevarrása, miközben Bakos Árpád, Miroslav Jovančić, Pešikan Balša, Zoran Dukić és Dejan Anđelović gondoskodott a zenei aláfestésről. Az alkotás következő állomása talán Belgrád lesz, és a cél az, hogy mire több európai városon keresztül eljut a tekecs Aleppóba, megszűnjön a háborúzás a városban. A közreműködők nagyon bíznak a projekt sikerességében, de nekünk, szabadkai kisembereknek már csak azért is megérte részt venni ebben a nemes célú kezdeményezésben, mert megbizonyosodtunk arról, hogy van még a városban összetartás és törekvés a változtatásra.

Tegek:

Bíró Tímea vagyok, de általában csak csak Bíró Timi, így ismerhettek a lapokról is. 2010-ben jelent meg az első írásom a Képes Ifiben, ami egy spanyolországi útibeszámoló volt. Sok-sok karakterrel hoztam Nektek élménybeszámolót különböző kulturális eseményekről, örömmel írtam és írok kedvenc könyvekről, interjúk is születnek művelődés vagy egészségügy témakörben, de ami a fő területem a lapban, az a nagysikerű My Choice. Nem miattam sikeres, hanem a sok színes vajdasági egyéniség miatt. Nagyon szeretek agyalni, hogy ki legyen az újabb alanyom és izgatottan várom a kérdésekre adott válaszaikat. Mivel bölcsészkaron tanultam, ezért ezen a vonalon mozgok. Mindenütt csak írás, a Hét Nap hetilap a szeretett munkahelyem, mellette verseskötetek (A pusztítás reggelei, Hosszú) és kisregény (Moldva) a Forumnál. Legyen minél több természet, nevessenek sokat a fiúim (a férjem és a fiaim), és jó, ha van időm edzeni, olvasni, zenét hallgatni. Mellesleg szirupkészítő nő is vagyok, de csak nyáron, amikor van menta és citromfű.

Galéria