Játsszunk a Raspberry Pivel! (2.)

Olcsó multimédiás központ

Ezúttal egy olyan projektemet mutatnám be, amelyet bármely háztartásban el lehet képzelni. Egy multimédiás központot építettem magamnak, melyhez elegendő a Pi mellett a meglévő tv vagy monitor (digitális DVI- vagy HDMI-bemenet kell), illetve hangszóró. A szükséges program neve pedig XBMC, melynek van Raspberry Pire készített és optimalizált változata is Raspbmc néven. Szóval bármely amatőr összeügyeskedheti magának.

A telepítés egyszerű (telepítési útmutató: http://www.raspbmc.com/wiki/user/windows-installation/), töltsük le az internetről a telepítőprogramot, helyezzük be az SD-kártyát a számítógépbe, és indítsuk el az SD-kártya előkészítését. Miután kész az SD-kártya, helyezzük azt be a Pibe, kössünk a Pire tasztatúrát és monitort (vagy tv-t), valamint internetet (hálózatot), majd kapcsoljuk be. A telepítési folyamat folytatódik, miután beindult a rendszer, teljesen automatikusan letölti a legfrissebb csomagokat az internetről, és felmásolja az eszközre. Újraindul, és már használható is a multimédiás központ.

A kezelőfelület egyszerű, bárki használni tudja, aki képes egy mai tv menüjével boldogulni. A telepített rendszer csupán néhány alapfunkciót ismer, mint a film és zene lejátszása, de könnyedén pluginekkel bővíthetők a funkciók. A pluginek a menün keresztül listázhatók és telepíthetők, nem szükséges hozzájuk más, csak internetkapcsolat. Számunkra talán a leghasznosabb bővítmény az online tv-adások követését lehetővé tevő livestreams (http://superrepo.org/plugin.video.live.streams/). A bővítmény rendelkezik tv-adások listájával, melyen a rengeteg külföldi adó között a hazaiak is szerepelnek. De mi is kikereshetjük a kedvenc csatornánk internetes streamjét, és hozzáadhatjuk a listához.

Na de ennyit a dicséretekről, most nézzük meg, hogyan is működik valójában az eszköz. Bekapcsolás során egy kicsit várakozni kell, körülbelül húsz-harminc másodperc kell ahhoz, hogy a Raspbmc készen legyen a működésre. Ezek után a képernyőn a távirányítóval (vagy a tasztatúrával) vezérelhetjük az eszközt, a grafikus menüben könnyedén lépkedhetünk, semmi ördöngösség sincs benne. Gyorsan reagál a parancsokra, kényelmes és egyértelmű a működés, a probléma akkor kezdődik, amikor megnyitunk egy filmet, ugyanis ebben a pillanatban egy kis időre szinte megfagy a Pi, majd jó néhány másodpercig forog a képernyőn az elfoglaltságot jelző ikon. Esetenként akár 15–25 másodpercig is pufferol a rendszer, mielőtt elindítja a lejátszást. Ennek oka a viszonylag szerény kapacitása a processzornak, illetve a lassú SD-kártya, ugyanis annak érdekében, hogy a film ne szakadozzon, megfelelően előkészíti azt a lejátszáshoz, ami magas terheltséggel jár. Azonban láss csodát, miután a film elindul, a lejátszás hibátlan. Semmi szakadozás, és hibátlan a képminőség. Egyedüli lassulást az előre-hátra ugrálás okoz, ami ismételt pufferolásssal járhat, vagyis néhány másodpercre leáll a lejátszás. Természetesen a filmben való ugrálás csak a lokális lejátszás esetében érvényes, egy élő adásban nem tudunk ugrálni. Az élő adások (stream) követésével sincs különösebb probléma, akadozásmentesen megy, amennyiben az internetünk sávszélessége ezt megengedi. Tapasztalatom szerint minden esetben, amikor akadozott az élő lejátszás, az internettel volt a probléma.

Az egyedüli problémás lejátszást az MPEG2-vel kódolt fájlok, vagyis a DVD-k okozzák, ugyanis a hardveriális dekóder alapból tiltva van a Pin. Ezt azonban engedélyezhetjük egy 1 dolláros licenckulcs vásárlásával, mely a hardverben feloldja e tilalmat – természetesen csak ha szükségünk van a DVD-k lejátszására, amennyiben merevlemezen tároljuk őket, kódoljuk át h264 segítségével, sokkal kisebb helyet fognak majd, illetve a Pi is hardveres szinten fogja lejátszani.

A bővítmények között keresgélve rálelhetünk különböző csatornák saját bővítményeire is, melyeken keresztül kedvenc sorozataink részei közvetlenül lejátszhatók (on-demand). De olyanok is vannak, melyek a távvezérlést teszik lehetővé, vagyis akár az interneten keresztül is elindíthatunk valamit – itt talán a leghasznosabb a mobiltelefonnal való vezérlés. Jó szórakozás létrehozni egy saját multimédiás központot, melyet úgy programozhatunk be, ahogyan csak szeretnénk, és azt teszi, amit csak szeretnénk.

Sőt! Egy ismerősöm kérésére beprogramoztam a Raspbmc-t úgy, hogy amikor nem dolgozik semmit, akkor a rá felmásolt képekből csináljon slideshow-t. Gyakorlatilag egy digitális fényképkeretet hoztunk létre, mely tv-ként funkcionál, mikor arra van szükség. Az ötletek természetesen végtelenek, szóval jó szórakozást!

 (bzs@cnt.rs)