Szabó Beatrix vagyok, óbecsei származású. Az általános iskola elvégzése után az Óbecsei Gimnáziumban tanultam, most pedig az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének harmadéves hallgatója vagyok.

Miért esett a választásod Tanszékre? Jó döntésnek bizonyult?

– Már általános iskola óta érdekel a magyar nyelv, az irodalom és a nyelvtan is. Jártam helyesírás-, illetve versmondó versenyekre, és úgy éreztem, hogy ez lenne számomra a legjobb választás. Nagyon tetszik az egyetem, szóval nem bántam meg a döntésem. Ez olyan szak, ahol kis családias hangulatban tanulhatunk. Mindenki ismer mindenkit, kedvesek, segítőkészek a tanárok és a hallgatók egyaránt, jó a hangulat, és ha segítségre van szükség, akkor valaki mindig ott lesz és segít. Jó érzés ilyen összetartó közösséghez tartozni, ez főleg azért lehetséges, mert kevesen vagyunk.

Van már elképzelésed, hogy hol szeretnél elhelyezkedni, ha befejezed az egyetemet?

– Igen. Tanárként szeretném folytatni, de a médiában is szívesen kipróbálnám magam. Az írott sajtó annyira nem vonz, de például a rádió vagy a televízió igen. Tetszik az újságírók mozgalmas élete, ugyanakkor a tanári szakot is egy nagyon szép pályának tartom.

Sokan külföldön tanulnak tovább, neked nem fordult meg a fejedben?

– Őszintén megmondom, hogy nem. Van két idősebb testvérem, ők Szegeden folytatták a tanulmányaikat, viszont engem a külföldön való továbbtanulás nem vonzott sosem. Szeretem az otthonom, megszerettem Újvidéket is, úgyhogy ez így tökéletes nekem.

Milyen Újvidéken, milyen az Európa Kollégiumban élni?

– Mint már említettem, nagyon megszerettem a várost. Úgy gondolom, hogy az egyetemi évekhez ez tökéletes hely, mivel rengeteg lehetőséget nyújt mind a tanulás terén, mind az ismerkedés, kapcsolatépítés, és a szórakozás terén is. A kolis életet nagyon élvezem. Mindig tele vagyunk programokkal, sosem unatkozik az ember. Számos lehetőség van a kikapcsolódásra, például különböző szakkörök vannak, melyek közül mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Kolisként megtanulunk alkalmazkodni, egy kicsit függetlenül élni, és fejleszteni a problémamegoldó készségünket. Itt mindenki fejlődik a felelősségvállalás és az önfejlesztés terén is.

Te mivel szoktad eltölteni a szabadidőd?

– Óbecsén a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Egyesület tagja vagyok. Modern táncra járok már körülbelül 13-14 éve. Szinte már az életem részét képezi a tánc. Kiskoromban elkezdtem a néptáncot, viszont az annyira nem fogott meg, ezért inkább a modern tánc felé hajlottam. A csoportomban csak lányok vannak, de ezt nem bánom, hiszen nagyon jó az összhang közöttünk. Jó hangulatban telnek a próbák. Van, hogy nem is azt várjuk, hogy menjünk és táncoljunk, hanem azt, hogy együtt legyünk, társalogjunk, és jól érezzük magunkat.

Van valami jó tanácsod azoknak, akik azon gondolkodnak, hogy Újvidéken folytassák a tanulmányaikat?

– Persze! Tanács az mindig van. Tapasztalataim szerint legtöbben a szerb nyelvtől félnek. Szerintem nem kell tartani tőle, hiszen az egyetemen mindenki megtanul szerbül. Úgy gondolom, hogy jobb itthon, mint külföldön. Bármikor haza tud menni az ember, nem kell aggódni a határ miatt, és közelebb vannak a szeretteink is. Természetesen mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy hol szeretne továbbtanulni. A legfontosabb azonban, hogy olyan szakot válasszanak, amit szívesen tanulnak.