Az vagy, amit megeszel?! 7.

Hetedik rész – És mégis mozogj!

Bárhol is élünk, nagyvárosban vagy faluban, szemtanúi lehetünk annak, hogy edzőtermek virágoznak, az út egyik-másik oldalán emberek futnak, esetleg szabadtéri erőgépparkot, futópályát alakítanak ki a nagyobb települések lakónegyedeiben. Ha a fiatalabb korosztályokra gondolunk, a sok játszótér, sportpálya ugyanazt a célt szolgálja – a mozgásmarketing manapság komoly jelentőséggel bír az önkormányzatok programjában. Minden országnak az a célja, hogy megvédje lakosságát a krónikus megbetegedésektől, ennek pedig egyik módja (az étkezés egészségessé tétele mellett) éppen a testmozgás promóciója.

Az egyetemen a hosszú évek alatt több definíciót is a fejünkhöz vágtak a fizikai aktivitást illetően. Néhányan azt állították, az már fizikai aktivitásnak számít, ha mozgás közben leizzadunk, míg mások azt a nézetet vallották, hogy a szívverésünk sebessége határozza meg azt, hogy aktívkodunk-e testileg, vagy csak egy kicsit kilendítettük szervezetünket a megszokott ritmusából. Végül is, nem ez a lényeg. A fontos az, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megítélése szerint a fizikai inaktivitás a negyedik helyen áll a vezető rizikófaktorok között, amelyek a különböző elterjedt betegségekért (szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések stb.) felelősek.

A felnőttek esetében a fizikai aktivitásba beleértendő a rekreációs, szabadidős testmozgás, az iskolába/munkahelyre való eljutás (pl. gyaloglás, kerékpározás), az iskolai/munkahelyi tevékenységek (tornaóra, egyetemi testnevelés [már ahol ilyen létezik], fizikai munkavégzés), a házimunkák végzése, játék, sport, tervezett testedzés. Mindez naponta, egyéni, családon belüli, illetve közösségi formában is történhet. Annak érdekében, hogy a keringésünk, a légzésünk és az izmok jóllétét, illetve a csontok egészségét biztosítsuk, valamint csökkentsük a fent említett megbetegedések és a depresszió kialakulásának kockázatát, a következőket tehetjük:

1. Végezzünk hetente legalább 150 percnyi közepes intenzitású aerob (oxigént igénylő) testmozgást, vagy legalább 75 percnyi megerőltető intenzitású aerob fizikai aktivitást, illetve e kettő megfelelő kombinációját.

2. Az aerob testmozgást több részletben végezzük, amelyek egyenként legalább 10 percig tartsanak.

3. Az egészség még hatékonyabb megőrzése és javítása érdekében növeljük a közepes intenzitású fizikai aktivitást 300 percre hetente, vagy a megerőltető intenzitásút 150 percre, illetve alkalmazzuk e kettő megfelelő kombinációját.

4. Az izomerősítő edzéseket, amelyek érintik a fő izomcsoportokat, hetente legalább két vagy több napon végezzük.

Ahhoz, hogy ezeket az elveket követhessük, illene tudnunk, hogy mely típusú mozgások tartoznak egyik vagy másik kategóriába. Alapvetően, a közepes intenzitású fizikai aktivitás mérsékelt mennyiségű megerőltetést igényel, de érzékelhetően gyorsítja a szívverést, míg a megerőltető fizikai aktivitás komoly erőbevetést kíván és hirtelen emeli a légzés és szívverés gyorsaságát. Íme néhány példa:

Mindig figyeljünk oda, hogy ne vigyük túlzásba a fizikai aktivitást, mert az többet ront, mint használ. Ha nem vagyunk jó erőnlétben, véletlenül se kezdjünk bele fulladásig rohanni a folyóparton, hanem mindig kezdjük a nekünk megfelelő tempóban, majd fokozatosan növeljük a sebességet és a távot. Ugyanez érvényes az izomerősítő edzésekre is. Jobb több sorozatot elvégezni kisebb súlyokkal, mint kevesebbet nehezebbekkel. Egészségünk megőrzése céljából mindig jobb, ha bármilyen módon mozgunk, minthogy túlerőltetjük magunkat! Még egy tipp: a konditermek használóiként nem kívánja senki se más izzadságát összegyűjteni, így az első lépést megtehetjük mi is – mindig vigyünk magunkkal törülközőt, amellyel értékes verejtékcseppjeinket felfogjuk. Lehetőség szerint edzés előtt és után is zuhanyozzunk le.

A helyes testmozgás és a megfelelő étkezés kettőse igencsak hatásos fegyverként bizonyít a krónikus megbetegedések ellenében. Azt is meg kell említenünk, hogy a rendszeres fizikai aktivitás segít megtartanunk a jó étkezési szokásainkat, ugyanis még ha növelünk is a bevitt étel mennyiségén edzés után, azt szervezetünk könnyebben feldolgozza és hasznosítja a fizikai aktivitás által előidézett felgyorsult anyagcsere segítségével.

Nem marad más hátra, kedves Olvasó, mint felkelni a kényelmes karosszékből, és mozogni odakint a természetben egy jót!

Mint ahogy az elmúlt hónapokban láthattátok, jelen rovatunkban különféle egészségügyi témákat érintünk. Ebben kérjük a segítségeteket! Várjuk kérdéseiteket, témafelvetéseiteket az info@kepesifi.com e-mail-címre, hogy cikkeink minél hasznosabbak legyenek számotokra.

Az előző rész itt olvasható.