Az vagy, amit megeszel?! 4.

Negyedik rész: Életadó molekulák – A zsírban oldódó vitaminok

Sorozatunk előző részében megismerkedtünk a vízben oldódó vitaminokkal, amelyek fontos szerepet töltenek be szervezetünk működésében, mégis ritkán fordul elő hiányuk vagy éppen túladagolásuk. Ehhez képest a zsírban oldódó vitaminok raktárai gyakrabban kiürülnek szervezetünkből, és pont a legfontosabb kémiai tulajdonságuk – a zsírban oldódás – miatt gyakrabb toxicitásuk, azaz a túlzott bevitel által okozott zavarok megjelenése. Bevitelükhöz szükséges bizonyos mennyiségű zsírt is fogyasztani, ugyanis ők hordozzák magukban ezeket a molekulákat. Mivel ezen anyagok a zsírsejtjeinkben képesek elraktározódni, a zsírsejtek tartalmának ürülésekor (értsd: testsúlycsökkenéskor, azaz fogyáskor) a vitaminok depói is felszabadulnak, így hirtelen nagyobb mennyiségben kerülnek a vérkeringésbe, így vezetve panaszok kialakulásához.

Az A-vitamin (retinol, axeroftol) a látás élettanában kulcsfontosságú, mivel a szem ideghártyájában (a retinában) található fényérzékeny fotoreceptorok munkáját teszi lehetővé. Fontos szerepet játszik hámszöveteink minőséges fennmaradásában, a magzati fejlődésben, de antioxidánsként is megállja a helyét, főként β-karotén és likopén formájában. Hiánya sályos egészségügyi problémát jelent a fejlődő országokban, mivel az ott élő, iskoláskor előtt álló gyermekek jelentős hányada gyengénlátóvá vált vagy megvakult (!) a súlyos és hosszan tartó A-vitaminhiány miatt. A deficit klinikai jellemzői a farkasvakság, amely szürkületkori gyengénlátást jelent, illetve a szemszárazság. Akut túladagolásakor hányinger, hányás, ködös látás és izomkoordinációs zavarok jelentkeznek, krónikus többletbevitel esetén pedig fejfájás, kopaszság, ajakrepedések, csont- és ízületi fájdalmak nehezíthetik a beteg életét. Mind a növényi, mind pedig az állati eredetű táplálékok között találunk olyan ételeket, amelyek bővelkednek A-vitaminban. Az állati eredetűek retinolt tartalmaznak (máj, tejtermékek, különböző halfajták – hering, tonhal, szardínia), a növények viszont többféle karotenoidban gazdagok (sárgarépa, sütőtök, sötétzöld levelű zöldségek, kukorica, paradicsom, narancs, papaya).

A kalciferol, azaz a D-vitamin az egyetlen olyan vitamin, amelyet szervezetünk elő tud állítani. Ehhez két dologra van szükségünk: egy provitaminra és UV-sugárzásra, amelyet a napsütésből nyerhetünk. A bőrünkben elraktározódott provitamin a fény hatására átalakul, és használhatóvá válik vitamin formájában. Ez a folyamat azonban meg is kerülhető megfelelő táplálkozással, egyes ételekből ugyanis közvetlenül is hozzájuthatunk ehhez a vitaminhoz. A D-hormonként is emlegetett anyag a kalcium-anyagcserénket szabályozza. A tudósok jelenleg is sokat foglalkoznak a D-vitamin funkcióival. Nagy szerepet tulajdonítanak neki az immunrendszer helyes működésében, valamint a rákos megbetegedések kialakulásának gátlásában. Hiánya az angolkór (rachitis) tünetegyüttesében mutatkozik meg gyermekkorban, felnőttkorban pedig a csontlágyulás (osteomalacia) jellemző. A két betegség nagyon hasonló, annyi különbséggel, hogy az angolkór során a csontok fejlődése nem megfelelő, csontlágyulás esetén pedig a csontok szerkezete romlik (mivel a fejlődés befejeződött). Ez sokszor csonttöréssel mutatkozik meg, akár kisebb sérülés esetén is. A D-vitamin túladagolása ritkán fordul elő. D-vitaminban gazdagok az északi halfajták (hering, tonhal, lazac), illetve a belőlük préselt olaj. A tojásban, bárányhúsban, marhahúsban, vajban és növényi olajokban is megtalálható kisebb mennyiségben. Ajánlott minél több időt tölteni a szabadban, napfényben, ha ez lehetséges.

Az E-vitaminról (tokoferol) még sok kiderítenivalónk van, mert az egyik legerősebb antioxidánsról beszélünk, de biztosan nem ez az egyetlen fontos szerepe. Részt vesz az immunrendszer, az idegrendszer, az izmok és a szem működésében is, de gyulladáscsökkentő hatása is bizonyított. Mivel elterjedtsége a természetben igencsak széles körű, ritkán szenvedünk hiányt benne. Tudni kell, hogy a dohányzás, valamint a magas koleszterinszint nagyobb bevitelt követel. Az E-vitamint különféle zsírokban és olajokban találhatjuk meg (pl. napraforgó-, olíva-, pálmaolaj), de zöldségekben, állati belsőségekben, halakban, gabonafélékben, csonthéjasokban is előfordul. Toxicitása ritka.

A K-vitamin több formában is előfordul, de a beleinkben található baktériumok is előállítják egyik típusát, a menakinont, azaz a K2-vitamint. Funkciója a véralvadásban van, néhány véralvadási tényező (amelyek proteinszerkezettel rendelkeznek) szintézise nem történhetne meg a májban nélküle. Hiánya újszülötteknél tapasztalható, mégpedig leggyakrabban vérzés formájában, mivel az ő beleikben még nem élnek a vitamint termelő hasznos baktériumok. Felnőtteknél az antibiotikumos kezelés okozhat hiányt, valamint egyes véralvadásgátló gyógyszerek deaktiválják a K-vitamint, így vérzést okozva. Forrásai a zöld leveles növények, de a margarinban, növényi olajokban is megtalálható. Túladagolása az egészséges embernél nem lehetséges.

Az előző rész itt olvasható.