A vacsora tálalva!
A nap harmadik, legkevésbé összetett, gyomrot nem megterhelő (fő)fogása kellene, hogy legyen a vacsora – ideális esetben. De a gyakorlatban sajnos ez nem így van.
Esett már szó a (nagyon) késői ebédekről, helyesebben fogalmazva: az estebédekről. Sok szülő munkaideje nem fejeződik be délután egy-két órakor, hanem csak este öt-hat óra tájban érkeznek haza a családhoz. Ekkor kezdenek el főzni. Persze, már mindenki éhes, kellene valami, ami finom is, meg laktató is, de gyorsan! (Az egészséges jelző valahogy mindig lemarad a megfogalmazásból…)
Az egyik gyakori hiba, amit vacsorakészítéskor sokan elkövetnek; hogy a minél hamarabb együnk! elvnek eleget téve útközben hazafelé vásárolt gyorsétel kerül az asztalra (burek, pizza, hamburger). Az sem sokkal jobb, ha porból készül a leves, a tésztához pedig (bolti) előre csomagolt szószt tálalunk. Sajnos ezeknek az ételeknek megvan a maguk hátránya is (ha már előnyként a gyorsaságot említettem): tele vannak mesterséges tartósítószerekkel és adalékanyagokkal.
A másik fontos dolog, hogy a teltségérzetet nehezen emészthető ételek behabzsolásával igyekszünk elérni: rántott, sült húsok, burgonya, kolbász, sajt, pékáru és persze desszert a menü. Ha ebből áll a vacsora, az nagyon megterheli az emésztőrendszerét mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek.
Sokan a napi stressz kipihenésére a tévé nézését választják. Evés közben. Így nem az elfogyasztott táplálék nyújtotta élvezetre figyelünk (pedig annak íze, zamata, illata van), hanem csak az evés, a rágás és a nyelés mechanikája érvényesül – miközben a figyelmünket az aktuális tévéműsor köti le (lásd a tévét bámuló család képét). Így azt sem lehet regisztrálni, hogy már mennyit megettünk, és túlesszük magunkat!
Fontos lenne, hogy az étkezőasztalnál ülve, együtt, a családdal vacsorázzuk (ne pedig pl. leckeírás közben burkoljuk azt a szendvicset). Szánjunk időt a táplálkozásra és egymásra is. Ilyenkor meg lehetne beszélni a napközben történt eseményeket, és akár a másnapi terveket is, sietség nélkül.
Egyéb, a vacsorázásra vonatkozó íratlan szabályok (az egészségmegőrzés érdekében):
Ami ajánlott: saláták (tejfölös dresszing nélkül!), kétszersült, gyümölcs; így ősszel süthetünk tököt, ehetünk gesztenyét vagy magpástétomos kenyeret. Ezek készülhetnek tökmagból, napraforgómagból, csicseriborsóból, és még sorolhatnám! Egy egész cikk fog szólni majd róluk, hisz nemcsak egészségesek, de tényleg nagyon finomak! Krémlevesek, turmixok is lehetnek vacsorára.
Vagyis „terülj, asztalkám” könnyen emészthető fogásokból is készíthető, talán még rövidebb idő alatt is, mint a gyomrot terhelő társaik! Kezdetnek íme néhány recept, de ha a boltok helyett a piacot célozzuk meg az alapanyagok beszerzéséhez, sok jó dologra lelhetünk (sárgarépa, cukkini, zeller, mángold…). És már csak a fantáziánkon múlik (vagy az internetes böngészőn), hogy mi minden finomat tálalunk vacsorára.
TUDTAD, HOGY…?
Van egy hormonunk, amely az alvásciklusokért, közvetve pedig a kipihent ébredésért felelős. Melatonin a neve, és a sötétségtől függően termelődik, melyről a szemben található fotoreceptorokból érkezik az információ. Az is jellemzője, hogy nappal nagyon alacsony a koncentrációja a vérünkben, este kezd el növekedni, és éjjel 11 óra és 1 óra között éri el a maximumát – de csak ha elsötétített helyiségben alszunk.
Ha a fényviszonyok nem megfelelőek (pl. egy utcai lámpa bevilágítja a szobánkat), nem termelődik elég belőle. Akkor sem, ha a fenn említett időpontban nem alszunk (éjjeli tanulás, bulizás miatt). Ez esetekben akármeddig is alszunk másnap, fáradtak és nyúzottak leszünk.
MANDULÁS SÜTŐTÖK (2 személyre)
Hozzávalók:
Elkészítés:
A sütőtököt mossuk meg, és hosszában vágjuk négybe. A magokat és a szivacsos anyagot kaparjuk ki, majd helyezzük őket egy sütőpapírral bélelt tepsibe. 200 fokra előmelegített sütőben 2 óra alatt puhára sül. Miután kivettük a sütőből, hagyjuk hűlni egy kicsit, majd kenjük meg mézzel a tetejét, és szórjuk meg vagdalt, pirított mandulával.
Kétszersülttel (pirított kenyér), vagy csak magában is kiváló vacsora.
*Mandula helyett lehet diót, mogyorót vagy akár mazsolát is használni.
CÉKLASALÁTA (2 személyre)
Hozzávalók:
Elkészítés:
A céklát mossuk meg, majd egyenként alumíniumfóliába csomagolva helyezzük őket a sütőpapírral bélelt tepsibe. 2 óráig kell sütni előmelegített sütőben. Amikor elkészült, s már nem forró, szépen meg lehet hámozni (úgy, mint a főtt krumplit). Hagyjuk hűlni, majd kockázzuk fel. A póréhagymából (a fehér és a zöld részéből is) karikázzunk úgy egy jó maréknyit. A feta sajtot is vágjuk kis kockákra. A főtt kukoricát, pórét és a fetát keverjük össze a céklával, és ízesítsük bazsalikommal, oregánóval és olívaolajjal. Tálalás előtt tegyük frizsiderbe fél órára, hogy összeérjenek az ízek.
Ehhez is pirítóst ajánlanék fogyasztani.
PIZZA, ZÖLDSÉGESEN (2 személyre)
Hozzávalók:
Elkészítés:
A 2 evőkanálnyi olívaolajban keverjük el a fűszereket (elég mindegyikből egy nagyobb csipetnyi), majd ezzel kenjük meg a kiolvadt tésztát. A gombát egy kevés olívaolajon dinszteljük meg egy csipet sóval, majd mehet a tésztára. Karikázzuk rá a paradicsomot, a paprikát és az olajbogyót is. A tetejére reszeljünk sajtot. A sütőt elő kell melegíteni, 350 fokra (vagy a legmelegebbre, amire állítható). 5–8 perc alatt készre sül.
* Mivel vacsoráról van szó, a fél pizza fejenként mennyiségileg tökéletesen elég!
LILAKÁPOSZTA-SALÁTA (2 személre)
Hozzávalók:
Elkészítés:
A káposzta torzsáját távolítsuk el, majd daraboljuk össze a leveles részét. Az almát hámozzuk meg, majd reszeljük a káposztához. A vagdalt diót adjuk a salátához, majd ízesítsük a keveréket fahéjjal, szerecsendióval és mézzel. Jól keverjük el az összetevőket. Hűtőszekrényben fél óra alatt összeérnek az ízek, utána fogyaszthatjuk.
