…bemutatom az én választásomat: Balassi Intézet egyetemi előkészítő, Budapest

Épp végzős középiskolás vagy, és a jövődet tervezgeted? Van már ötleted? Esetleg Magyarországon szeretnél tanulni, de nem tudod még, hogy hol? Szeretnél intenzív és hatékony oktatással kamatoztatható tudásra szert tenni, s ezzel megalapozni az egyetemi éveidet? Szeretsz barátkozni, kapcsolatokat építeni? Céltudatos vagy?

Ha a válaszaid többsége IGEN, megvan a megoldás! Az egyetemi előkészítő egy egyéves képzést, úgymond nulladik évet kínál a határon túli magyar fiatalok számára, akik a magyarországi felsőoktatási intézmények egyikében szeretnék folytatni tanulmányaikat. Hogy ez pontosan mit takar, azt Bori István, az intézmény Hungarológiai Tagozatának tagozatvezető-helyettese mondja el, ezzel is segítve a hamarosan meghozandó döntéseteket. Figyeljetek!

– Mit takar pontosan az egyetemi előkészítő?

– Az intézet mai oktatási struktúrája a magyarországi rendszerváltás után került kialakításra, hátterében pedig az állt, hogy a határon túli fiataloknak szülőföldjükön igen kevés lehetőségük volt a továbbtanulásra magyar nyelven. Ezen próbált a kormány akkor segíteni, úgy, hogy biztosít a fiataloknak egy egyéves/két féléves egyetemi előkészítőt, mely során a diákok a két kiválasztott érettségi tárgyat tanulják ösztöndíjas formában, kollégiumi szállással. Mivel akkoriban még igen kötöttek voltak a lehetőségek, a fiatalok csakis a Balassi Intézet által tudtak ösztöndíjas képzéssel bejutni a magyarországi egyetemekre. Ez azonban megváltozott, mikor is 2005-ben bevezették a kétszintű érettségit, s így már az otthoni érettségi eredményekkel is be lehetett kerülni a kiválasztott felsőoktatási intézményekbe. Mi egészen 2005-ig a felsőoktatási felvételikre készítettük fel a diákokat, ezután viszont az intézet megkapta azt a lehetőséget – s ezáltal a diákjaink is –, hogy az intézetben lebonyolított záróvizsgával jutottak be az általuk kiválasztott képzésekre, természetesen csak abban az esetben, ha ez a záróvizsga sikeres volt. 2013-tól azonban visszatért a 2005 előtti rendszer, s ennek értelmében az idén, illetve az ezután felvett diákokat ismét a kétszintű érettségire-felvételire kell felkészítenünk.

– Honnan érkeznek a diákok?

– Onnan kell kiindulnunk, hogy minden évben csak egy meghatározott ösztöndíjmennyiség – az utóbbi években 110 fő számára – áll rendelkezésünkre, melynek felosztását a minisztérium határozza meg régiónként. A határon túli régiók közül eddig csak Erdélyből nem fogadtunk diákokat, mert ott régóta megvannak azok a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, ahol tanulhatnak, a többi régióban viszont erre sokkal kevesebb lehetőség adódik. A régiók, ahonnan a diákok érkeznek: Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, valamint Horvátországból és a csángó vidékről, illetve a Kárpát-medencén kívüli, ún. nyugati szórványterületekről. Az ösztöndíj Vajdaságra eső része 30 fő minden évben: 25 fő a tömbterületekről és 5 fő a szórványterületekről. Ugyanakkor Vajdaságban ennél sokkal több az érdeklődők száma, ezért a más régiókban ki nem osztott keretet nemegyszer átcsoportosítja az ösztöndíjtanács a vajdasági régióra, s ezért innen több mint 30 diák szokott érkezni.

– Milyen a visszhangja az intézetnek?

– Én még nem találkoztam olyan diákkal, aki ezt a képzést elvégezte, s azt mondta volna, hogy megbánta. A döntő többség azt vallja, hogy érdemes volt az egyetemi előkészítőt választania, még azok is, akiknek a középiskolai eredménye önmagában is elég erős lett volna ahhoz, hogy rögtön egyetemre menjenek. Az előkészítő azoknak is segítséget nyújt, akiknek, bár jeles tudással rendelkeznek, mégis a kiválasztott szakhoz szükséges tantárgyból hiányosak az ismereteik. Ezek a diákok, mikor visszatérnek az egyetemről, azt vallják, hogy számukra fontos volt a nulladik év, hisz sokkal biztosabb alapokkal indultak el a magyarországi felsőfokú képzéseken.

– Milyen feltételei vannak a jelentkezésnek?

– A legjelentősebb feltételek minden évben a pályázati kiírásba vannak belefoglalva, de akadnak visszatérő elemek. Az alapvető feltételek az otthoni, középiskolai érettségi megléte, valamint egy nem magyar állampolgárság. Ma már a kettős állampolgárság sem akadály, a lényeg, hogy a tanuló ne rendelkezzen magyarországi állandó lakcímmel. A pályázat menetrendszerűen megjelenik május-június környékén a Balassi Intézet, a Márton Áron Szakkollégium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, innen érdemes tájékozódni. Mindemellett lehet érdeklődni a helyi, Vajdaság esetében a szabadkai pályázati irodában, a CMH-ban.

– Milyen oktatást foglal magában az egyetemi előkészítő?

– Az alapvető oktatási koncepció a két érettségi tárgyra való felkészítés. Jelenleg a következő tárgyakból nyújtunk felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol, történelem, biológia, kémia, fizika, matematika és informatika. Az oktatás rendkívül intenzív, minden egyes tárgyból minimum heti 12 óra van, de bizonyos tárgyak esetében a magyarországi középiskolák óraszáma, illetve az emelt szintű érettségi szükségessé teszi azt, hogy valamivel több óraszámmal fusson az adott tantárgy hetente, így van ez például a magyar nyelv és irodalommal, az angol nyelvvel, a történelemmel és a matematikával. Mivel minden diák két tantárgyat tanul, elképzelhető, hogy egy-egy diák hetente 34-36 órán is részt vesz. Ez elsőre soknak tűnik, ám a megtanulandó anyag, valamint a közelgő, május eleji vizsgák szükségessé teszik, hogy minél hamarabb elsajátíthassák a tananyagot.

– Mit kínál az intézet az oktatáson kívül a diákok számára?

– A diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a kollégium épületében zajlik az oktatás: a földszinti folyosón vannak az osztálytermek, fenn, a negyedik emeleten pedig a szobák. Ebből adódóan az idővel lehet takarékoskodni. Az intézet igyekszik minél több programot szervezni a tanulók számára, melyeket akár csoportosíthatnánk is: beszélhetünk szorosan az oktatáshoz kapcsolódó programokról és az egyéb, mondjuk úgy, szabadidőprogramokról. Az előbbi többnyire a tanult tantárgyhoz kapcsolódik, például múzeum-, illetve színházlátogatások a bölcsészcsoportok számára, orvosi intézmények meglátogatása a természettudományi-orvosi csoportok számára vagy a Csodák Palotájának meglátogatása a mérnöki csoporttal. Mindazonáltal igyekszünk minden évben szervezni kirándulásokat, valamint iskola- és egyetemlátogatásokat, melyek segítik a diákokat a kedvelt szakirányok megismerésében. A szabadidőprogramokat a kollégium szervezi, ezekbe mi, tanárok csak besegítünk. Ezek közül kiemelném a parlamentlátogatást, sportrendezvényeket, tavasszal szoktuk tartani a MÁSZ-napokat, illetve esetenként sor kerül kollégiumi bulikra, zenei programokra, filmvetítésekre és ünnepi rendezvényekre.

– Miként veszi ki a részét az előkészítő az egyetemi életre való felkészítésből?

– A diákok az előkészítő során nemcsak azt a tudást szerzik meg, melyre szükségük lesz az egyetemi felvételi, illetve az érettségi során, de az egyéves felkészítő ezen jelentősen túlmutat: nemcsak tanítjuk a diákokat, de igyekszünk megalapozni az egyetemi életüket is: olyan készségek fejlesztésére gondolok, melyek később nagyban segítik őket, például önálló kiselőadások megtartása, házi dolgozatok megírása, esszéírás, gyakorlati írásbeliség… A felkészítés jegyében már mi is bevezettük, hogy az órák nem 45, hanem 90 percesek, ezzel is alkalmazkodva az egyetemi órahosszhoz. Emellett figyelembe vesszük azt is, hogy mivel szeretne a diák a későbbiekben foglalkozni, mi vonzza őt, s az ahhoz szükséges tudást a lehető legjobban megalapozzuk. Hadd említsem meg, hogy volt egy orvosi szakirányú vajdasági diákunk, aki most a Semmelweis Egyetemen tanul, s megnyert egy anatómiai versenyt: elmondása szerint sokat segített neki, hogy itt nálunk, a Balassi Intézet egyetemi előkészítőjén erős és igen alapos oktatásban részesült, s ezt a tudást tudta eredményesen felhasználni a verseny során.

Hogy az iskolát alaposabban megismerje az ember, természetesen nem árt maguknak a diákoknak is kikérni a véleményét, hogy minél kerekebb képet kapjunk. Ezt tettem én is, kollégistatársaimat döntésük miértjéről, a kollégiumi életről, az oktatásról kérdeztem, s nem mellékesen arról, meg vannak-e elégedve mindezzel. A következő sorokban az ő meglátásaikat olvashatjátok:

Kovács Szilárd (Vajdaság):

– Úgy vélem, Magyarországon sokkal jobb az oktatás, mint odahaza, Szerbiában, s egy itteni diplomával valamelyest jobb munkát is kaphatok. A Balassi Intézetben biológiát és informatikát tanulok, s az eredeti tervem szerint biológusi vagy valamilyen biológiával kapcsolatos munkát szeretnék végezni, de ez még a későbbiekben el fog dőlni. Az eddigiek alapján bátran kijelenthetem, hogy az oktatás igen alapos, hatékonyan készítenek fel minket az érettségire. Az iskolai programok, bár igen színesek, aránylag ritkán kerülnek megszervezésre – gondolok itt egy-egy sporteseményre vagy szabadtéri programra –, s így, mondjuk a hétköznapok, mikor épp nincs tanulnivaló, elég egyhangúan telnek. Azt, hogy az egyetem után mi lesz, valószínűleg az elkövetkezendő 5 év el fogja dönteni. Természetes, hogy szinte mindenkinek hazahúz a szíve, de mivel itt, Magyarországon jobbak a körülmények, mint odahaza, egyelőre vacillálok a kettő között.

Karácsony Melinda (Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye):

– Bár én rendelkezem emelt szintű érettségivel, szeretnék javítani a kémiaérettségimen, s azért jöttem a Balassiba, hogy még inkább elsajátíthassam a szükséges tudást: állatorvosnak készülök, s biológiából szeretnék emelt szintűt tenni. Az oktatás rendkívül intenzív és erős, a tanárok igen felkészültek, s ezáltal mi is eredményesen tudunk tanulni. Mivel én önköltséges formában vagyok az előkészítőn, igyekszem minél inkább a tanulásra összpontosítani, így nem sok programon szoktam részt venni. A kollégiummal kapcsolatban nem lehet rossz szavam, bármit, amivel problémánk volt, Végh Attila kollégiumvezető igyekezett minél előbb orvosolni, s ezt értékelem. Mindent egybevetve, bár én magyarországi, önköltséges diák vagyok, mégis csak ajánlani tudom az intézetet a határon túliaknak, mert ha elég szorgosan tanulnak és igazán akarják, sok mindent elérhetnek általa.

Képgaléria: