Asztali növénykultúra a lakásban

: Fotó: Bózsits Tímea — Fotó: Bózsits Tímea

Bózsits Tímeának hívnak, 21 éves vagyok, Szabadkán lakom. Az általános iskola befejezése után a szabadkai Politechnikai Iskolába iratkoztam tájépítő technikus szakra. A szakon belül sok olyan tantárgyam volt, amely által megismerhettem a különböző növényeket, a szakmai gyakorlat révén pedig tapasztalatot is szereztem. A négy év folyamán megerősödött bennem a növények iránti szeretet és oltalom. Számos olyan helyen jártunk, ahol hallhattunk a növények védelméről és neveléséről. Az általános iskola harmadik osztályában kezdtem el foglalkozni a képzőművészettel rajzműhelyben. A szakkör által rengeteg belföldi és külföldi képzőművészeti versenyen vettem részt, ahol különféle eredményeket értem el. Tehetségemet a középiskolai éveimben is kihasználhattam, hiszen rengeteg növényt kellett ábrázolni a tanegységeken belül. 2012-ben felvételiztem a szabadkai Óvóképző Főiskolára, óvópedagógus tagozatra. A növényismereti és képzőművészeti tapasztalataimat a főiskolai gyakorlatok alkalmával is felhasználom, a gyermekekkel ismertetem a növények jelentőségét és az azokról való gondoskodás fontosságát. Célom az elkövetkező években a főiskola sikeres befejezése, továbbképzés.

Palackból önfenntartó kert

A csodálatos növényszimbiózis üdítő látványáról mi magunk is gondoskodhatunk akár a lakáskultúrában, kert híján. Egy öblös palackban vagy egy üres akváriumban egész kis kertecskét teremthetünk broméliák, páfrányok és más kis termetű, nem túl fényigényes levéldíszek beültetésével úgy, hogy elég a kertecske elkészítésekor megöntözni őket. Az a jó az ilyen palackkertben, hogy ha egyszer beültetjük, a szobakert a továbbiakban fenntartja magát, elég csupán a távfelügyelet mellé. A floráriumban ugyanis a növények a külvilágtól elzártan, burokban élnek, védve a hidegtől, huzattól. A levelek körül mindig magas a páratartalom, a rendszerben lévő víz folyamatosan cirkulál a talaj–gyökér–levél útvonalon, ezért vízutánpótlásra is csak ritkán van szükség.

Készítsd el magad!

Az első feladat: megtalálni a megfelelő edényt. Ne gondoljunk különleges tartóra, egy kiürült öblös borospalack vagy egy lakatlan akvárium is tökéletesen megfelel a célnak, de az erre a célra árusított szobai üvegház kétségkívül a legjobb választás.

Előkészületek

A palack vagy akvárium aljára kaviccsal összekevert faszenet teszünk, amelyből minimum 3 cm mély nedvszívó réteget készítünk, majd erre 5–10 cm vastagon a tőzeges virágföldet helyezzük. Ha a köveket és a kavicsokat szépen elrendezzük, akár tájképi jellegű kertté is varázsolhatjuk a palackot.

Az ültetés

A kertecske építésének az egyik legnehezebb része. A szűk szájú palackba ugyanis lehetetlen kézzel benyúlni, ezért két botra lesz szükség, amelyekkel beegyensúlyozzuk és beültetjük a növénykéket. Ha az egyik bot végére egy kiskanalat is erősítünk, akkor azzal az ültetőgödör kikanalazása és a tömörítése is megoldható. Az ültetést a legjobb az üveg szélén kezdeni, és befelé haladva folytatni, a végén pedig a tövek körüli fellazult föld tömörítése is szükséges.

Az első vízcseppek

Ha az ültetés megtörtént, egy hosszú csőrű kannával öntözzük meg, ezzel egyben lemossuk az üvegedény falát, ügyelni kell viszont arra, hogy csak annyi vizet locsoljunk óvatosan a palack vagy akvárium falára, amennyivel a talaj átnedvesedik.

Mi kerüljön a palackba

Zárt floráriumba csak bizonyos növényeket ültethetünk, kizáró ok például a nagy termet és a gyors növekedés, de nem valók palackkertbe virágos növények, pozsgások és kaktuszok sem.
Tervezéskor viszont olyan levéldísznövények közül is válogathatunk, amelyek normál szobai körülmények között csak ideig-óráig maradnának életben. Az alábbiak például kiválóan alkalmasak palacklakóknak.